Az újraélesztés folyamatának és oktatásának újraszervezése a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban

Márton Sziráki; Zsolt Váradi; Tünde Nagy; Melinda Pénzes; J. Róbert Bedros; Heléna Safadi

doi:10.53020/IME-2023-203

Sziráki Márton Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Sürgősségi Betegellátó Osztály, Budapest; Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest https://orcid.org/0009-0007-1574-3332
Váradi Zsolt Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Sürgősségi Betegellátó Osztály, Budapest
Nagy Tünde Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Sürgősségi Betegellátó Osztály, Budapest
Pénzes Melinda Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest https://orcid.org/0000-0001-7396-4028
Bedros J. Róbert Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Sürgősségi Betegellátó Osztály, Budapest
Safadi Heléna Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest; NEVES Egyesület a Betegbiztonságért, Budapest https://orcid.org/0000-0002-7064-566X

DOI: https://doi.org/10.53020/IME-2023-203

Kulcsszavak: oktatás, újraélesztés, szívleállás, alapszintű újraélesztés, szabályzat

Absztrakt

A Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban közel 20 éve működik Sürgősségi Betegellátó Szolgálat, mely megfelel az angol Medical Emergency Team-nek. Nemzetközi tanulmányok alapján elmondható, hogy a kórházi újraélesztésnek akkor a legnagyobb a sikere, ha azt a kórházon belül egy összeszokott, gyakorlott csapat végzi. Kórházunkban az újraélesztési feladatot a Sürgősségi Betegellátó Osztály látja el, melynek dedikált feladata, hogy a munkatársak részére rendszeres kiterjesztett alapszintű újraélesztés (EBLS) oktatást szervezzen. Célunk, hogy bemutassuk az emeltszintű újraélesztés eljárásrendjének az aktuális szakmai és szervezési ismereteknek megfelelő megújítását, valamint az intézményi EBLS oktatás újraszervezését és újraindítását.

Szakmai szempontból az European Resuscitation Council által lefektetett irányelveket, míg szervezési és oktatási oldalról az irányelvek alkalmazáshoz kapcsolódó útmutatásait és a hazai általános és intézményi jógyakorlatokat alkalmaztuk viszonyítási alapként. Az oktatás újjászervezését a következő alapkövetelmények határozták meg: a kórház valamennyi szervezeti egységének munkatársa (orvosok és szakdolgozók egyaránt) évente legalább egy alkalommal részesüljön újraélesztés oktatásban. Oktatási tervet és tananyagot alakítottunk ki, majd kiscsoportos, elméleti és gyakorlati elemeket, valamint komplex szituációt és értékelést tartalmazó oktatásokat szerveztünk, melynek értékelésére egy képzés végén kitöltendő, 9 kérdésből álló, anonim kérdőívet alkalmaztunk.

Intézményi eljárásrendünket a szakmai irányelvek mentén frissítettük, ennek megfelelően a riasztási telefonszámot valamennyi nővérpulthoz kihelyeztük, az osztályos újraélesztési felszereléslistát összeállítottuk, ellenőriztük és szükség esetén pótoltuk. Oktatásunkat ezidáig 18 alkalommal tartottuk meg, 183 fő részére. Az oktatások szükségszerűnek bizonyultak, tartalmukat, az oktatókat és a szervezést tekintve is kifejezetten pozitív értékelések születtek. A jövőben a rendszeres oktatások folytatása mellett újabb képzések indítását, az újraélesztés dokumentációjának digitális megújítását valamint a nemzetközi regiszterhez való kapcsolódás kialakítását tervezzük.