A menekültügyi tolmácsolás sajátosságai Magyarországon egy interjús pilotkutatás tükrében: hat esettanulmány

Absztrakt

Az ukrajnai háború által kiváltott menekülthullám számos kihívás elé állította és állítja Magyarországot és az Európai Uniót. Ide sorolhatók a nyelvi különbségek, amelyek a tolmácsolás megszervezését is szükségessé tették. A pályaudvarokon eleinte civilek szervezték meg az ellátást és a tolmácsolást. Magyarországon azonban az önkéntes és a professzionális tolmácsok jogállása, képzése, képesítési követelményei, a rájuk vonatkozó etikai szabályok, hivatalos névjegyzéken történő nyilvántartásuk sem rendezett, vagy nem feltétlenül tükrözi a tényleges gyakorlatot.
Ennek a gyakorlatnak a tolmácsolástudomány általi feltárása Magyarországon még gyerekcipőben jár. A jelen tanulmányban bemutatott interjús pilotkutatás ehhez a feltáró munkához kíván hozzájárulni. 2024. novemberben és decemberben hat résztvevővel készített félig strukturált interjúk átiratainak tematikus elemzésével a kutatás arra kereste a választ, hogy a tolmácsvégzettséggel és gyakorlattal rendelkező, professzionális tolmácsok milyen kihívásokat, nehézségeket vagy akár pozitív élményeket szereztek az ukrajnai menekültek részére önkéntesen nyújtott tolmácsolási események során, illetve betöltöttek-e egyéb szerepeket is. A további kutatási kérdések a résztvevők által szükségesnek vélt tolmácskompetenciákra és képzésekre vonatkoztak. Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők egyéb szerepeket is elláttak az adott
helyzet és a menekültek szükségleteinek függvényében. A nehézségek, különösen az érzelmi kihívások nagyobb súllyal jelentek meg a résztvevők narratíváiban a pozitív élményekhez képest. A saját nyelvi kompetenciájukat megfelelőnek ítélték, azonban a tolmácstól elvárt semlegesség követelményéhez különbözőképpen viszonyultak. A további képzésekre öt résztvevő nyitott volt, ami a kutatás eredményeinek hasznosíthatóságára mutat rá. A kutatás kvalitatív voltára tekintettel az eredmények nem reprezentatívak a menekültügyi tolmácsok egész közösségére, azonban az interjú mint eszköz alkalmas a jelenség további kutatására.