Az emlékezés új határai, avagy a személyiség digitalizálása a halál után az összehasonlító jog szemüvegén keresztül

Absztrakt

A digitális technológiák gyors fejlődése alapvetően alakítja át az emberi identitásról, emlékezetről és halandóságról alkotott fogalmainkat. A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése lehetővé tette az elhunyt személyek digitális rekonstrukcióját – hang-, kép- és viselkedésminták alapján létrehozott avatárok vagy chatbotok formájában. E jelenséget a szakirodalom egyre gyakrabban „digitális feltámasztásként” (digital resurrection) írja le. A tanulmány célja, hogy áttekintse e technológia legfontosabb jogi vonatkozásait, különös tekintettel az adatvédelemre, a személyiségi jogokra, a szerzői jogra és a posztmortem jogvédelem kérdéskörére vonatkozóan azokban a jogrendszerekben, ahol a jogalkotó már foglalkozott ezzel a kérdéssel. A tanulmány igyekszik feltárni, hogy a hatályos uniós és hazai jogi keretek mennyiben alkalmasak a digitális feltámasztás, mint jelenség kezelésére, illetve milyen pontokon mutatkozik szabályozási hiány vagy értelmezési bizonytalanság.