MIÉRT NINCSENEK AKTÍV, OLDÓDÁSOS (DRAWDOWN) DOLINÁK A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉGBEN?
Absztrakt
Az epikarszt fejlettsége és a felszíni formakincs kapcsolatát elemezzük karsztterületeken a célból, hogy a Dunántúli.középhegységben az oldódásos dolinák hiányának okát értelmezzük. Ehhez a vizsgálatba bevont karsztterületek feküjének VESZ mérésekkel az átlagos fajlagos ellenállásait hasonlítjuk össze. Megállapítható, hogy a Bakonyvidéken, ahol nincsenek oldódásos dolinák az ellenállások a feküben kicsik és ez vízben gazdag epikarsztra utal (vagy másképpen a vizes rész magasabban van), míg a többi vizsgált karsztterületen, ahol vannak oldódásos dolinák, az ellenállások nagyok, ezért a területek epikarsztja vízben szegény (vagy annak vizes része mélyebben van). Kicsi ellenállásnál, ahol a piezometrikus felszín magas helyzetű, az epikarszt fejletlen, ami nem kedvez a dolinaképződésnek. Nagy ellenállásoknál a piezometrikus felszín mélyebben van (a behatolások nem érték el az epikarszt vizes részét), ezért az epikarszt fejlett, ami kedvezett az oldódásos dolinák képződésének.
Copyright (c) 2024 Zoltán Unger, Márton Veress
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.