A BARANYA-HÁROMSZÖG MAGYAR TELEPÜLÉSTERÜLETE ÉS ETNIKAI VÁLTOZÁSAI

Résumé

_{Ez a tanulmány rövid betekintést nyújt a baranyai háromszög etnikai folyamataiba az elmúlt évszázadokban. Bemutatjuk a térségben élő főbb etnikai csoportok települési területének alakulását, valamint a Baranyai-háromszög népszámlálási adataira vonatkozó kutatásainkat az elmúlt száz év során. Végigkövethetjük az egykor homogén magyar terület útját az etnikai sokszínűség, majd ismét az etnikai homogenizálódás felé. A hatalom, az államhatárok és az ideológia gyakori változásai, valamint a folyamatos népességmozgások jelentősen befolyásolták a térség etnikai és vallási összetételét, valamint az etnikumok földrajzi eloszlását. Míg a 15. században a magyarok települései a teljes Baranya-háromszöget lefedték, a török hódoltság idején a Duna mentén kerestek menedéket. Ettől kezdve a délről érkező szerb és šokac bevándorlás folyamatos folyamattá vált, a Habsburg Birodalom uralma alatt pedig az itteni nagy mezőgazdasági birtokokra nagyszámú németet telepítettek. A németek a magyaroktól nyugatra, a horvátok a baranyai háromszög északnyugati részén, a szerbek pedig a délnyugati részen telepedtek le. A következő időszakokban a magyar, szerb és horvát nemzetállamok váltották egymást a terület igazgatásában, a baranyai háromszög többször gazdát cserélt. Minden egyes váltás az etnikai térkép újrarajzolását hozta magával. A terület etnikai sokszínűsége a 20. században érte el a csúcspontját, amit a horvát többség növekedése és a terület homogenizálódása követett.}