A koreai köztársaság kereskedelmi politikája és a koreu szabadkereskedelmi megállapodás

  • György Neszmélyi BGE KVIK Kereskedelem Tanszék, Budapest
Kulcsszavak: Koreai Köztársaság, Kereskedelmi politika, Szabadkereskedelmi megállapodás, Európai Unió

Absztrakt

Az újonnan iparosodott ázsiai gazdaságok egyik jellegzetes országa, a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) az elmúlt évtizedek során látványos gazdasági-társadalmi változáson ment keresztül. A korábban igen szegény ország az 1960-as évek elejétől kezdve fokozatosan a világ legfejlettebb gazdaságai közé küzdötte fel magát.

A WTO dohai fordulójának holtpontra jutása, valamint a 2007-2009. évi nemzetközi pénzügyi és gazdasági válságot követően a nemzetközi kereskedelmi liberalizáció területén új tendencia van kibontakozóban: számos ország, az átfogó, globális keretek helyett két-, vagy néhány partner vonatkozásában értelmezett többoldalú szabadkereskedelmi megállapodások (FTA) megkötésére törekszik. Ezek a megállapodások sok esetben a gazdasági-kereskedelmi együttműködés területét a korábbiakhoz képest sokkal mélyebben és átfogóbban szabályozzák, röviden ez az oka annak, hogy e megállapodásokat előszeretettel nevezik “új típusú”, vagy “új generációs” szabadkereskedelmi megállapodásoknak.

Dél-Korea 2008-ban csatlakozott ehhez az irányzathoz, ekkor, illetve ezt követően kötött számos ázsiai, európai és amerikai partnerrel új FTA-kat, köztük az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval. Az utóbbi, a KOREU 2011 július 1-jén lépett hatályba és nagyon fontos mérföldkövet jelent az EU és a Koreai Köztársaság kereskedelmi kapcsolataiban.

Európai szempontból fontos, hogy ez a leginkább átfogó megállapodás, amelyet az EU valaha is kötött és az első új generációs megállapodás, amely ázsiai partnerrel jött létre. A KOREU életbe lépését követő öt év során gyakorlatilag szinte minden termék esetében (98,7%) megszűntek a vámok, és a liberalizáció a szolgáltatások területére is kiterjed. 2011-et követően az Európai Unió dél-koreai exportja növekszik, és a korábban jellemző kétoldalú külkereskedelmi hiány (az EU oldaláról nézve) kereskedelmi többletbe fordult. Mindez az EU számára kétségtelenül előnyt jelent, ugyanakkor rávilágít a dél-koreai gazdaság versenyképességének sérülékenységére.

Megjelent
2020-09-10
Rovat
Értekezések