Hosszútávú lakáspiaci folyamatok Szeged lakótelepein – tartósan eltérő megítélések és ezek lehetséges okai

Absztrakt

A lakáspiacok annak ellnére nem tartoznak a hazai geográfia fő kutatási területei közé, hogy számos cikk foglalkozik a városi terek átalakulásával, a lakótelepek problémáival, a városregenerációs programok hátásaival stb.. Viszont a lakáspiacok és a városföldrajz kapcsolata alulkutatottnak tekinthető, különösen abban a megközelítésben, ami a lakásárak tér-alakító hatásait vizsgálná.

Jelen tanulmányban a szerzők egy hazai regionális centrum (Szeged) lakótelepeinek példáján keresztül vizsgálják a lakásárak változását egy hosszabb (közel 25 éves) periódus alatt. Vizsgálatunk fókuszában a primer adatbázisok elemzése áll, melyek révén képet alkothatunk az egyes lakótelepek/utcák kedveltségéről, elutasítottságáról, mely a vevők és eladók mentális térképét is mutatja az adott terekről. Az adatbázisok mellett a város ÁRT-it, és alapvető fejlesztési dokumentumait is használtuk az egyes területek jellemzőinek megértésére, illetve kvalitatív eszközöket is használtunk (félig strukturált interjúkat döntéshozókkal, városházi szakemberekkel és ingatlanpiaci, városkutatásban jártas szakértőkkel), hogy az elsődleges adatelemzés eredményeit értelmezni tudjuk.

A legmegdöbbentőbb eredmény az volt, hogy a teljes lakótelepi lakásállományra kiterjedő felmérésben szereplő minőségi paraméterek közül kizárólag a tetőzet mutat (gyenge pozitív) kapcsolatot a lakás nm-árakkal, míg a városban zajló nagyléptékű Panel Program hatását egyáltalán nem lehetett kimutatni.