Iskolai egészségfejlesztési programok vizsgálata az Észak-Magyarország régióban: fókuszban a fizikai aktivitás

  • Beregi Erika Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar
  • Bognár József Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Sporttudományi Intézet
Kulcsszavak: egészségfejlesztés, egészségnevelés, fizikai aktivitás, egészségfejlesztési iskolai program

Absztrakt

Bevezetés: A családi és iskolai színtérnek kiemelt feladata van az egészséggel kapcsolatos ismeretek, szokásrendszerek és értékek átadásában. Az egészségfejlesztési programok lényeges szerepet töltenek be nevelési-oktatási folyamatban, ugyanakkor az iskolák egészségtudatos fizikai aktivitásra kifejtett tevékenysége szempontjából sem elhanyagolhatóak. A kutatás célja az Észak- Magyarország régió középfokú nevelési-oktatái intézményei által készített egészségfejlesztési programjainak bemutatása, kiemelten a tanulók fizikai aktivitását fokozó tartalmak, lehetőségek oldaláról.

Módszertan: Többlépcsős mintavételi eljárást követően, dokumentumelemzés módszerét alkalmazva, Észak-Magyarország régióban található középfokú nevelési-oktatái intézmények programjait és céljait vettük elemzés alá. A vizsgálatban 36 egészségfejlesztési program szerepelt, melyből 18 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 9-9 pedig Heves és Nógrád megye iskolából kerültek kiválasztásra. Az elemzés előzetes kategóriák meghatározása mentén történt.

Eredmények: Megállapítható, hogy az egészségfejlesztési programok a célmeghatározás, az alapelvek, az egészségnevelés módszerei, eszközei, a program hatékonyságát vizsgáló mérési és értékelési folyamat rögzítése tekintetében jelentős hiányosságok tapasztalhatóak. Nem található jelentős eltérés a különböző iskolatípusok egészségfejlesztési programjainak tartalmát illetően.

Következtetések: Indokolt az egészségfejlesztési programok felülvizsgálata, átgondolása, valamint egységes irányelvek szerinti megfogalmazása, tartalmi és módszertani megújítása. Érdemes további kutatásokat végezni az egészégfejlesztési programok megújítását követő, iskolai egészségfejlesztés hatékonyságának, eredményességének mérése területein.

Hivatkozások

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. Elérés: 2022. 05. 13-án: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200020.emm

A 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. Elérés: 2022. 04. 28-án. https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0300061.TV

A 2004. évi I. törvény a sportról. Elérés: 2022. 05. 13-án: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400001.tv

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Elérés: 2022. 05. 13-án: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv

A 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló

A 110/2012 (IV. 4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2020. január 31., 17. sz., 290-446.

Apor, P. (2011). A cardiovascularis kockázat kapcsolata a fizikai aktivitással és a fittséggel. Orvosi Hetilap, 152(3), 107–113. https://doi.org/10.1556/OH.2011.29022

Bull, F. C., Al-Ansari, S. S., Biddle, S., Borodulin, K., Buman, M. P., Cardon, G., Carty, C., Chaput, J. P., Chastin, S., Chou, R., Dempsey, P.C., DiPietro, L., Ekelund, U., Firth, J., Friedenreich, C., García, L., Gichu, M., Jago, R., Katzmarzyk, P.T., & Willumsen, J. F. (2020). World Health Organization 2020 guidelines on physical activity and sedentary behaviour. British Journal of Sports Medicine, 54(24), 1451–1462. http://dx.doi.org/10.1136/bjsports-2020-102955

Csányi, T. (2010). A fiatalok fizikai aktivitásának és inaktív tevékenységeinek jellemzői. Új Pedagógiai Szemle, 60(3-4), 115–128. Elérés: 2022. 05. 13-án: https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-fiatalok-fizikai-aktivitasanak-es-inaktiv-tevekenysegeinek-jellemzoi

Csányi, T. (2012). Komplex intézményi mozgásprogramok a gyermekek egészségmagatartásának formálásában. In Darvay, S. (szerk.). Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Eötvös Lóránd Egyetem, Budapest, 92-100.

Csányi, T. & Kaj, M. (2017). A 2015/2016. tanév országos fittségmérési eredményei a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) alapján. Egészségfejlesztés, 58(4) 32–33. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v58i4.217

Csányi, T, & Révész, L. (2015). A testnevelés tanításának didaktikai alapjai – Középpontban a tanulás. Magyar Diáksport Szövetség.

Deutsch, K. (2011). Iskolai egészségfelfogás és egészségfejlesztés kvalitatív és kvantitatív kutatások tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 61(1-5), 225–234. Elérés: 2022. 03. 20-án: https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/iskolai-egeszsegfelfogas-es-egeszsegfejlesztes-kvalitativ-es-kvantitativ

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/522 rendelete (2021. március 24.) a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program (az „EU az egészségért program”) létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg). Elérés: 2022. 03. 20-án: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32021R0522

Fügedi, B. (2018). Az egészségnevelés tudományterületi szintézise [Habilitációs értekezés, Eszterházy Károly Egyetem]. Habilitációs Munkák Repozitóriuma. http://dx.doi.org/10.15773/EKE.HABIL.2018.005

Inchley, J., Currie, D., Budisavljevic, S., Torsheim, T., Jastad, A., Cosma, A., Kelly, C., & Arrnarson, Á. M. (Eds.). (2020). Spotlight on adolescent health and well-being. Findings from the 2017/2018 Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) survey in Europe and Canada. International report.

Inchley, J., Currie, D., Budisavljevic, S., Torsheim, T., Jastad, A., Cosma, A., Kelly, C., & Arrnarson, Á. M. (Eds.). (2020). Spotlight on adolescent health and well-being. Findings from the 2017/2018 Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) survey in Europe and Canada. International report. World Health Organization Regional Office for Europe. Vol 1 Key findings. World Health Organization Regional Office for Europe.

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.). Elérés: 2022. 04. 28-án: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100425.atv

Meleg, Cs. (2005). Egészségtámogató iskolai környezet. Új Pedagógiai Szemle, 55(11), 58–70. Elérés: 2022. 03. 20-án: https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/egeszsegtamogato-iskolai

Mikulán, R. (2013). Az iskolai testnevelés szerepe és jelentősége az egészségfejlesztésben. Új Pedagógiai Szemle, 63(7-8), 48–69. Elérés: 2022. 04. 28-án: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00159/pdf/EPA00035_upsz_2013_07-08_048-069.pdf

Nagy, J. (2005). Egészségnevelési programok az iskolai egészségfejlesztés szolgálatában. Magyar Pedagógia, 105(4), 263–282. https://www.magyarpedagogia.hu/index.php/magyarpedagogia/article/view/345

Nagy, L. (2019). A neveléstudomány és az egészségfejlesztés kapcsolata. In Feith, H. J., & Falus, A. (szerk.). Egészségfejlesztés és nevelés. https://doi.org/10.1556/9789634544456

Németh, Á. & Költő, A. (Szerk.). (2016). Egészség és Egészségmagatartás Iskoláskorban 2014. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2014. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet.

Német, Á., & Várnai, D. (Szerk.) (2019). Kamaszéletmód Magyarországon. L’Harmattan Kiadó.

Nemzeti Népegészségügyi Központ (2017). Egészségügyi Ellátórendszer Szakmai és Módszertani fejlesztése. EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001. Iskolai egészségfejlesztés a gyakorlatban. Egészségfejlesztési módszertan, Nemzeti Népegészségügyi Központ. Elérés: 2022. 04. 28-án: https://efop180.antsz.hu/jatszoter/index.php/modszertan/135-modszertani-utmutato

Schools for Health in Europe. (2009. június 15–19.). Better Schools through Health: The Third European Conference on Health Promoting Schools. Vilnius Resolution. Vilnius, Lithuania. Elérés: 2022. 04. 28-án: http://ec.europa.eu/health/ph_determinants/life_style/mental/docs/vilnius_resolution.pdf

Somhegyi, A. (2016). Teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (TIE): Jelen helyzet. Különleges bánásmód, 2(4), 61–81. https://doi.org/10.18458/KB.2016.4.61

Teljeskörű Iskolai Egészségfejlesztési Koncepció (2015). Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet. Elérés: 2022. 04. 28-án: https://egeszseg.hu/uploads/dokumentumok/Teljes_k%C3%B6r%C5%B1_Iskolai_ Eg%C3%A9szs%C3%A9gfejleszt%C3%A9s_Koncepci%C3%B3.pdf

Vass, Z., Molnár, L., Boronyai, Z., Révész, L., és Csányi, T. (2015). Zöld könyv. A Testnevelés az Egészségfejlesztésben Stratégiai Intézkedések (T.E.S.I. 2020) szakpolitikai stratégiahelyzetelemző tanulmánya. Magyar Diáksport Szövetség.

World Health Organization. (1986). Ottawa Charter for Health Promotion: First International Conference on Health Promotion Ottawa, 21 November 1986. https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/349652/WHO-EURO-1986-4044-43803-61677-eng.pdf?sequence=1

Youssef, M. K. (2014). The impact of obesity on walking and physical performance. Egyptian Journal of Internal Medicine 26(2), 40–44. https://doi.org/10.4103/1110-7782.139519

Megjelent
2023-06-01
Hogyan kell idézni
Beregi, E., & Bognár, J. (2023). Iskolai egészségfejlesztési programok vizsgálata az Észak-Magyarország régióban: fókuszban a fizikai aktivitás. Egészségfejlesztés, 64(1), 2-13. https://doi.org/10.24365/ef.8883
Folyóirat szám
Rovat
Eredeti közlemények - Kutatás