Az iskolavédőnők egészségfelfogásának és az egészségfejlesztés – iskolai egészségfejlesztés értelmezésének fókuszcsoportos vizsgálata

Ilona Karácsony,; Mónika Ferenczy,; Orsolya Pachner,

doi:10.24365/ef.8227

Karácsony Ilona Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudomány és Védőnői Intézet, Szombathely
Ferenczy Mónika Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudomány és Védőnői Intézet, Szombathely
Pachner Orsolya Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pedagógiai és Pszichológiai Intézet, Szombathely

Kulcsszavak: védőnő, egészségfelfogás, egészségfejlesztés, iskolai egészségfejlesztés

Absztrakt

Bevezetés: A védőnők szerepe és felelőssége meghatározó az egészségfejlesztésben. Vizsgálatunk az iskolavédőnők egészséggel, egészségfejlesztéssel, iskolai egészségfejlesztéssel kapcsolatos szemléletmódjának, attitűdjének, lehetőségeinek, megismerésére irányult.

Módszertan: Kvalitatív, keresztmetszeti felmérésünk fókuszcsoportos interjú módszerével valósult meg Vas és Zala megyében 14 főállású iskolavédőnő bevonásával, két csoportban. A minta jellemzőinek bemutatásához leíró statisztikai módszereket alkalmaztunk, majd a fókuszcsoportos beszélgetés szöveges részének feldolgozását tartalomelemzéssel végeztük el.

Eredmények: A megkérdezett védőnők olyan egészségfogalmat vázoltak fel, amely az egészség testi-lelki-szellemi-társas nézőpontjainak harmóniáját állította a középpontba. Fejlesztése a szakemberek belső-külső integritásán, hitelességén alapuló értékközvetítő tevékenysége révén valósítható meg. Az iskolai egészségfejlesztés, mint az egészségfejlesztés speciális területe védőnői oldalról megközelítve szervezési, koordinációs feladaton, pozitív hozzáálláson alapuló sokrétű csapatmunka, amelynek kivitelezéséhez hiteles szakemberek, tudatosság, módszertani ismeretek szükségesek. Az iskolavédőnők iskolai egészségfejlesztő tevékenységének elemzése során erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyeztető tényezők egyaránt felmerültek.

Következtetés: A védőnők többsége az egészséget összetett fogalomnak tekintette. Az egészségfejlesztés az Ottawa Chartában megfogalmazott egészségfejlesztési stratégia alapelemeit foglalta magába. Az iskolai egészségfejlesztés megvalósításának feltétele a személyes és a kapcsolati erőforrások mellett jelentős szervezési készség is. A jövő kihívásaira irányuló eredményes és sikeres iskolai egészségfejlesztés a szakemberek együttes cselekvése, valamint a szakmai hálózatok megerősítése által érhető el.

Hivatkozások

Benkő, Zs. (2003). Az egészségfelfogás változása. Kísérlet az egészség és az egészségfejlesztés értelmezése. In Benkő, Zs. Mert életem millió gyökerű (pp. 5–15.). Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.

Benkő, Zs. (2009). Egészségfejlesztés módszertani kézikönyv. Budapest, Mozaik Kiadó.

Csima, M. (2013). Az egészségérték közvetítésének pedagógiai aspektusai. In Bertók, R. & Barcsi, T. Etikák, identitások, perspektívák: szemelvények az erkölcselmélet és a kortárs hivatásetikák köréből (pp. 299–304). Pécs, Ethosz Tudományos Egyesület Virágmandula Kft.

Csima, M. (2015). Az egészségfejlesztés szükségessége az óvodapedagógusok és a kisgyermeknevelők képzésében. In Belovári, A. I. Nemzetközi Kisgyermeknevelési Konferencia: Tanulmánykötet (pp. 93–99). Kaposvár, Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar.

Deutsch, K. (2011). Iskolai egészségfelfogás és egészségfejlesztés kvalitatív és kvantitatív kutatások tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 61(1), 225–234.

Ewles, L. & Simnett, I. (1999). Egészségfejlesztés Gyakorlati útmutató. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt.

Hideg, G. (2020). A fair play múltja, jelene és értéke. Budapest, Fakultás Kiadó.

Hideg, G. (2021). Role Model Choice Habits of Primary School and University Students in An International Perspective. International Journal of Advanced Research, 3(1), 115–129. doi: 10.37284/ijar.3.1.400

Kim, S. J. & Jung, E. Y. (2015). A Relevance on Health Perception, Health Knowledge and Health Promotion Behavior of the University students. Journal of the Korea Academia-Industrial cooperation Society, 16(8), 5394–5403. doi: 10.5762/KAIS.2015.16.8.5394

Kósa, K. (2010). Van-e hazai közmegegyezés arról, hogy mi az egészségfejlesztés? Népegészségügy, 88(1), 3–10.

Krueger, A. R. (1998). Analyzing end Reporting Focus Group Results. Thousand Oaks, USA: SAGE Publications, Inc.

Lipták, M. & Tarkó, K. (2020). Az egészséggel kapcsolatos naiv elméletek, tévképzetek egy próbamérés tapasztalatai alapján. Egésszégfejlesztés, 61(2), 74–81. doi: 10.24365/ef.v61i2.590

Lukács, Á., Darvay, S, Soósné Kiss, Zs., Füzi, R., Krekóné Bihari, I., Gradvohl, E., Kolosai , N., Falus, A. & Feith, H. J. (2018). Kortárs egészségfejlesztési programok gyermekek és fiatalok körében a hazai és a nemzetközi szakirodalom tükrében: Szisztematikus áttekintés. Egészségfejlesztés, 59(1), 6–24. doi: 10.24365/ef.v59i1.215

Lukács, J. Á., Takács, J., Kitzinger, I ., Soósné Kiss, Zs., Kapitány-Fövény, M., Falus, A. & Feith, H.J. (2021). Iskolai cyberbullying-intervenció rövid- és hosszútávú eredményessége a segítségkérés és a programmal való elégedettség dimenziójában: A TANTUdSZ ifjúsági egészségnevelési program tapasztalatai általános iskolások körében. Új Pedagógiai Szemle, 71 (1–2), 37-55.

Meleg, Cs. (2006). Egészség és nevelés = Egészségnevelés? Mester és tanítványa, 3(10), 18–27.

Naidoo, J. & Wills, J. (1999). Egészségmegőrzés gyakorlati alapok. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt.

Németh, A., Bársonyné Kis, K., & Lobánov-Budai, É. (2014a). Egészségügyi főiskolai hallgatók egészségfelfogásának vizsgálata. Egészségfejlesztés, 55(1-2), 28–55.

Németh, A., Lobánov-Budai, É., & Bársonyné Kis, K. (2014b). Egészségügyi fôiskolai hallgatók egészségfelfogás-változásának vizsgálata. Egészségfejlesztés, 5(4), 22–31.

Paulus, P. (1995). Die Gesundheitsfördernde Schule. Die Deutsche Schule. Die Deutsche Schule.

Somhegyi, A. (2016). Teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (TIE): jelen helyzet. Különleges Bánásmód, 2(4), 61–80. doi.: 10.18458/KB.2016.4.61

Soósné Kiss, Zs. (2002). Programozott oktatás és alkalmazási lehetősége a szülőségre felkészítésben. Egészségnevelés, 43(6), 276–279.

Soósné Kiss, Zs. (2009). Változó családalapítási tendenciák hatása az egészségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek munkájára. Egészségfejlesztés, 50(3), 14–18.

Soósné Kiss, Zs. (2014). A sikeres családalapítás többé nem titok: családot alapító párok, őket felkészítő szakembe-rek kézikönyve. Budapest, General Press Könyvkiadó.

Soósné Kiss, Zs., Feith, H. J., Lukács, J. Á., Mészárosné Darvay, S., Füzi, R., Bihariné Krekó, I., Kolosai, N., Gradvohl, E., Zombori, J. & Falus, A. (2021). Tutorálás „felsőʺ fokon – a Tantudsz ifjúsági egészségnevelési program tu-toraival készített első fókuszcsoportos megbeszélés eredményei, programfejlesztési javaslatok, az új program bemutatása In Sántha, Á. Kortárs kihívások és megoldások a közegészségügyben (pp. 109–126). Kolozsvár, Presa Universitara Clujeana.

Szabolcs, É. (2011). A tartalomelemzés folyamata. In I. Falus, I. K. Tóth, I. Bábosik, E. Réthy, É. Szabolcs, I. Nahalka, M. N. Mayer, Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe (pp. 275–276.). Budapest, Műszaki Könyvkiadó Kft.

Szakály, Z. (2016). Egészségmagatartás, viselkedésváltozás és személyre szabott táplálkozás:az élethosszig tartó egészség koncepciója. In A. Fehér, Á. Kiss Virág , M. Soós, & Z. Szakály, Hitelesség és értékorientáció a marketingben (pp. 5–25.). Debrecen, Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Kereskedelem és Marketing Intézet.

Szarvasné Mátó, V. & Benkő, Zs. (2006). Főiskolai hallgatók egészségképe összehasonlító vizsgálat. Magyar Pedagógia, 106 (2), 107–127.

Tugut, N., Celik, B., & Yılmaz, A. (2021). Health Literacy and Its Association with Health Perception in Pregnant Women. Journal of Health Literacy, 6(2), 9–20. doi: 10.1016/j.pec.2014.04.014.

Végh, V. & Pusztafalvi, H. (2020). Leendő és gyakorló biológiatanárok egészségdefinícióinak összehasonlító elemzése. Egészségfejlesztés, 61 (1), 6–18. doi: 10.24365/ef.v61i1.528

„Az egészség a TIEd is!" A teljes körű iskolai egészségfejlesztés tevékenységei. Ajánlás a pedagógusok részére (2016). Budapest, EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága, EMMI Oktatásért Felelős Államtitkársága.