Serdülők egészségműveltségét mérő kérdőív hazai adaptációja

  • Horváth Cintia Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Természettudományi Kar, Eger
  • Csányi Tamás Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest
  • Révész László Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Természettudományi Kar, Eger
Kulcsszavak: HELMA, egészségműveltség, iskolai egészségfejlesztés

Absztrakt

Bevezetés: A nemzetközi szakirodalom széles körben foglalkozik az egészségműveltség mérésével. A Serdülők Egészségműveltsége Kérdőív (Health Literacy Measure for Adolescents) az egészségfejlesztés területén alkalmazható eszköz iskolai környezetben, amellyel a tanulók egészségműveltsége, az információkhoz való hozzájutásának és megértésének képessége, azok alkalmazása, valamint énhatékonyságuknak és az egészséggel kapcsolatos információk kommunikációjának képessége is mérhető. A kérdőív 8 skálát tartalmaz (Énhatékonyság, Hozzáférés, Olvasás, Megértés, Értékelés, Alkalmazás, Kommunikáció és Számítás), skálánként 3–10 kérdéssel. Tanulmányunk célja a hazai iskoláskorúak egészségműveltségét mérő eszköztár bővítése a Serdülők Egészségműveltsége Kérdőívvel, továbbá elsődleges adatok gyűjtése annak alkalmazhatóságával kapcsolatban.

Módszertan: A Serdülők Egészségműveltsége Kérdőív hazánkban alkalmazható változatának kialakítása több lépésben történt. Első lépésként az angol nyelvű kérdőív fordítása és visszafordítása történt meg, szakértői egyeztetés után véglegesítve a magyar szöveget. Digitalizálást követően történt meg az adatfelvétel középiskoláskorú diákok körében (N = 273). A felvett adatok alapján statisztikai analízissel vizsgáltuk a Serdülők Egészségműveltsége Kérdőív magyar változatának érvényességét.

Eredmények: A kitöltők 27,5%-a fiú, 72,5%-a lány, az átlagos életkoruk 16,2 (SD: 1,3) év volt. Gimnáziumban tanult a vizsgált tanulók 78,4%-a, szakgimnáziumban a 12,8%-a, szakközépiskolában a 8,4%-a, míg szakiskolában a 0,4%-a. Eredményeink szerint a teljes kérdőívre vonatkozó Cronbach-alfa értéke 0,96, így a mérőeszköz megbízhatósága magas fokú.

Következtetések: A statisztikai elemzések szerint a kérdőív hazai változata alkalmazható a serdülőkorúak egészségműveltségének mérésére.

Szerző életrajzok

Horváth Cintia, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Természettudományi Kar, Eger

 

 
Csányi Tamás, Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest

 

 
Révész László, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Természettudományi Kar, Eger

 

 

Hivatkozások

Abel, T., Hofmann, K., Ackermann, S., Bucher, S., & Sakarya, S. (2014). Health literacy among young adults: a short survey tool for public health and health promotion research. Health Promotion International, 30(3), 725–735. doi: 10.1093/heapro/dat096

Borzekowski, D. L. (2009). Considering children and health literacy: A theoretical approach. Pediatrics, 124 (Suppl. 3), 282–288. doi: 10.1542/peds.2009-1162d

Brown S. L., Teufel J. A., & Birch D. A. (2007). Early adolescents perceptions of health and health literacy. Journal of School Health, 77(1), 7–15. doi: 10.1111/j.1746-1561.2007.00156.x

Bröder, J., Okan, O., Bauer, U., Bruland, D., Schlupp, S., Bollweg, T. M., Saboga-Nunes, L., Bond, E., Sørensen, K., & Bitzer, E. M. (2017). Health literacy in childhood and youth: A systematic review of definitions and models. BMC Public Health, 17(1), 1–25. doi: 10.1186/s12889-017-4267-y

Bröder, J., Okan, O., Bauer, U., Schlupp, S., & Pinheiro, P. (2020). Advancing perspectives on health literacy in childhood and youth. Health Promotion International, 35(3), 575–585. doi: 10.1093/heapro/daz041

Cronbach, L. (1951). Coefficient alpha and the internal structure of tests. Psychometrika, 16, 297–334. doi: 10.1007/BF02310555

Csizmadia, P. (2016). Az egészségműveltség definíciói. Egészségfejlesztés, 57(3), 41–44. doi: 10.24365/ef.v57i3.68

Dodson, S., Good, S., & Osborne, R. H. (2015). Health literacy toolkit for low- and middle-income countries: a series of information sheets to empower communities and strengthen health systems. World Health Organization, Regional Office for South-East Asia. http://apps.searo.who.int/PDS_DOCS/B5148.pdf

Ghaddar, S. F., Valerio, M. A., Garcia, C. M., & Hansen, L. (2012). Adolescent health literacy: the importance of credible sources for online health information. Journal of School Health, 82(1), 28–36. doi: 10.1111/j.1746-1561.2011.00664.x

Ghanbari, S., Ramezankhani, A., Montazeri, A., & Mehrabi, Y. (2016). Health Literacy Measure for Adolescents (HELMA): Development and Psychometric Properties. PLoS ONE 11(2), e0149202. doi: 10.1371/journal.pone.0149202

Guo, S., Armstrong, R., Waters, E., Sathish, T., Alif, S. M., Browne, R. G., & Yu, X. (2018). Quality of health literacy instruments used in children and adolescents: a systematic review. BMJ Open, 8(6), e020080. doi: 10.1136/bmjopen-2017-020080

Jordan, S., Domanska, O., & Loer, A. K. (2020). Health literacy in adolescence: Requirements for measurement tools. In: Bollweg, T. M., Bröder, J., & Pinheiro, P. (Eds.), Health Literacy im Kindes- und Jugendalter. Ein- und Ausblicke (pp. 99–115). Springer. doi: 10.3390/ijerph17082860

Manganello, J. A. (2008). Health literacy and adolescents: a framework and agenda for future research. Health Education Research, 23(5), 840–847. doi: 10.1093/her/cym069

Manganello, J. A. & Shone, L. P. (2013). Health Literacy: Research FACTS and findings. ACT for Youth Center of Excellence.

Massey, P., Prelip, M., Calimlim, B. M., Quiter, E. S., & Glik, D. C. (2012). Contextualizing an expanded definition of health literacy among adolescents in the health care setting, Health Education Research, 27(6), 961–974. doi: 10.1093/her/cys054

Massey, P., Prelip, M., Calimlim, B., Afifi, A., Quiter, E., Nessim, S., Wongvipat-Kalev, N., & Glik, D. (2013). Findings toward a multidimensional measure of adolescent health literacy. American Journal of Health Behavior, 37(3), 342–350. doi: 10.5993/AJHB.37.3.7

Nagy, L., Korom, E., Hódi, Á., & B. Németh, M. (2015). Az egészségműveltség online mérése. In: Csapó, B. & Zsolnai, A. (Eds.), Online diagnosztikus mérések az iskola kezdő szakaszában (pp.147–177). Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Nutbeam, D. (2000). Health literacy as a public goal: a challenge for contemporary health education and communication strategies into the 21st century. Health Promotion International, 15(3), 259–267. doi: 10.1093/heapro/15.3.259

Nutbeam, D. (2008). The evolving concept of health literacy. Social Science & Medicine, 67(12), 2072–2078. doi: 10.1016/j.socscimed.2008.09.050

Okan, O., Lopes, E., Bollweg, T. M., Bröder, J., Messer, M., Bruland, D., Bond, E., Carvalho, G. S., Sørensen, K., & Saboga-Nunes, L. (2018). Generic health literacy measurement instruments for children and adolescents: A systematic review of the literature. BMC Public Health, 18(1), 1–19. doi: 10.1186/s12889-018-5054-0

Santoro, K., & Speedling, C. (2011). The case for investing in youth health literacy: One step on the path to achieving health equity for adolescents. NIHCM Issue Brief, 1–15. https://nihcm.org/publications/the-case-for-investing-in-youth-health-literacy-one-step-on-the-path-to-achieving-health-equity-for-adolescents

Simonds, S. K. (1974). Health education as social policy. Health Education Monograph, 2(1_supl), 1–10. doi: 10.1177/10901981740020S102

Sørensen, K., Van den Broucke, S., Fullam, J., Brand H., Doyle, G., Pelikan, J., & Slonska, Z. (2012). Health literacy and public health: A systematic review and integration of definitions and models. BMC Public Health, 12(1), 1–13. doi: 10.1186/1471-2458-12-80

Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_kutatomunka_a_pszichologiaban/index.html

World Health Organization Regional Office for Europe (WHO Europe) (2013). Health Literacy. The Solid Facts. https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/128703/e96854.pdf

Megjelent
2021-12-10
Hogyan kell idézni
Horváth, C., Csányi, T., & Révész, L. (2021). Serdülők egészségműveltségét mérő kérdőív hazai adaptációja. Egészségfejlesztés, 62(4), 4-12. https://doi.org/10.24365/ef.v62i4.7498
Folyóirat szám
Rovat
Kutatás