Krónikus gerincfájdalommal élő személyek életminőségét befolyásoló kognitív tényezők
Absztrakt
Bevezetés: A krónikus gerincfájdalom a második leggyakrabban előforduló betegség a krónikus betegségek listáján. Az állapottal való együttélés során a biológiai tényezők mellett kiemelt szerepet kapnak a pszichológiai tényezők is, amik alakíthatják a betegséghez való alkalmazkodás sikerességét. Vizsgálatunkban krónikus gerincfájdalommal élő személyek körében vizsgáltuk a mindfulness, a fájdalom katasztrofizáció és a félelem-elkerülési hiedelmek egészségi állapottal kapcsolatos életminőségre gyakorolt hatását.
Módszertan: Keresztmetszeti, kvantitatív kutatásunkban krónikus gerincfájdalommal élő személyek vettek részt, akik a közösségi médiában található specifikus csoportokból kerültek ki (N = 65; férfi = 10; nő = 55; életkorátlag = 49,2). A kutatásunkban a Mindful Attention Awareness Scale (MAAS), Pain Catastrophizing Scale (PCS), Fear and Avoidance Belief Questionnaire (FABQ-H) és a Short Form Health Survey (SF-36) standardizált kérdőíveket alkalmaztuk. Hipotéziseink vizsgálata kapcsán Pearson korrelációanalízist és többszörös lineáris regresszió elemzést végeztünk.
Eredmények: A megkérdezettek körében a mindfulness, a fájdalom katasztrofizáció és a félelem-elkerülési hiedelmek között szignifikáns kapcsolatot találtunk. Az alacsonyabb fokú mindfulness magasabb fájdalom katasztrofizációval és félelem-elkerülési hiedelmekkel járt együtt, viszont pozitív kapcsolatot mutatott az életminőséggel. Az adatokat tovább vizsgálva azt az eredményt kaptuk, hogy az egészségi állapottal kapcsolatos rosszabb életminőséget az mindfulness kisebb mértéke, a magasabb fokú fájdalom katasztrofizáció és félelem-elkerülési hiedelmek jósolják be legerőteljesebben.
Következtetések: Eredményeink alapján elmondható, hogy a krónikus gerincfájdalommal élők egészségi állapottal kapcsolatos életminőségét az alacsonyabb fokú mindfulness, a magasabb fokú fájdalom katasztrofizáció és félelem-elkerülési hiedelmek negatívan befolyásolják. Eredményeink azonban aláhúzzák ezen pszichológiai tényezőknek a betegek életében betöltött szerepét, aminek kapcsán egy olyan multidiszciplináris kezelés fontosságát hangsúlyozzuk, amelyben a fizikai tünetek mellett a pszichológiai tényezők is kiemelt szerepet kapnak a magasabb hatásfokú egészségkimenet elérése érdekében.
Hivatkozások
Apkarian, A. V., Baliki, M. N., & Geha, P. Y. (2009). Towards a theory of chronic pain. Progress in neurobiology, 87(2), 81–97.
Ardebil, M. D., & Banth, S. (2015). Effectiveness of mindfulness meditation on pain and quality of life of patients with chronic low back pain. International Journal of Yoga, 8(2), 128. doi: 10.4103/0973-6131.158476
Baer, R. A., Smith, G. T., Hopkins, J., Krietemeyer, J., & Toney, L. (2006). Five Facet Mindfulness Questionnaire. PsycTESTS Dataset. doi: 10.1037/t05514-000
Bentsen, S. B., Hanestad, B. R., Rustøen, T., & Wahl, A. K. (2008). Quality of life in chronic low back pain patients treated with instrumented fusion. Journal of clinical nursing, 17(15), 2061–2069. doi: 10.1111/j.1365-2702.2008.02232.x
Bishop, S. R., Lau, M., Shapiro, S., Carlson, L., Anderson, N. D., Carmody, J., Segal, Z. V., Abbey, S., Speca, M., Vel-ting, D., & Devins, G. (2004). Mindfulness: A proposed operational definition. Clinical Psychology: Science and Practice, 11(3), 230–241. doi: 10.1093/clipsy.bph077
Crombez, G., Eccleston, C., Van Damme, S., Vlaeyen, J. W., & Karoly, P. (2012). Fear-avoidance model of chronic pain. The Clinical Journal of Pain, 28(6), 475-483. doi: 10.1097/ajp.0b013e3182385392
Czimbalmos Á., Nagy Zs., Varga Z., & Husztik P. (1999). Páciens megelégedettségi vizsgálat SF-36 kérdőívvel, a magyarországi normálértékek meghatározása. Népegészségügy, 1. szám, 4-19.
Du, S., Hu, L., Bai, Y., Dong, J., Jin, S., Zhang, H., & Zhu, Y. (2018). The influence of self-efficacy, fear-avoidance belief, and coping styles on quality of life for Chinese patients with chronic nonspecific low back pain: A multisite cross-sectional study. Pain Practice, 18(6), 736-747. doi: 10.1111/papr.12660
Flor, H., & Turk, D. C. (2011). Chronic pain: An integrated biobehavioral approach. Seattle: IASP Press.
Füzesi Zs., Illés T., Tistyán L., Czirják L. (2004). A felnőtt népesség egészségi állapota a Dél-dunántúli régióban. Pécs, Reproflex Kiadó és Nyomda Kft.
Gatchel, R. J., Peng, Y. B., Peters, M. L., Fuchs, P. N., & Turk, D. C. (2007). The biopsychosocial approach to chronic pain: Scientific advances and future directions. Psychological Bulletin, 133, 581–624.
Husky, M. M., Ferdous Farin, F., Compagnone, P., Fermanian, C., & Kovess-Masfety, V. (2018). Chronic back pain and its association with quality of life in a large French population survey. Health and Quality of Life Outcomes, 16(1). doi: 10.1186/s12955-018-1018-4
Kabat-Zinn, J. (1982). An outpatient program in behavioral medicine for chronic pain patients based on the practice of mindfulness meditation: Theoretical considerations and preliminary results. General Hospital Psychiatry, 4(1), 33–47. doi: 10.1016/0163-8343(82)90026-3
Kökönyei, Gy. (2008). Érzelemszabályozás krónikus fájdalomban. Doktori disszertáció. ELTE PPK Pszichológiatudomány Doktori Iskola, Budapest.
Központi Statisztikai Hivatal. (2020) Tehetünk az egészségünkért. https://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=1057181&p_temakor_kod=KSH&p_lang=HU
Lundberg, M., Grimby-Ekman, A., Verbunt, J., & Simmonds, M. J. (2011). Pain-related fear: a critical review of the related measures. Pain research and treatment, 2011, 494196. doi: 10.1155/2011/494196
Merskey, H. (2002). Classification of chronic pain: Descriptions of chronic pain syndromes and definitions of pain terms. Seattle: IASP.
Mun, C. J., Okun, M. A., & Karoly, P. (2014). Trait mindfulness and catastrophizing as mediators of the association between pain severity and pain-related impairment. Personality and Individual Differences, 66, 68–73. doi:10.1016/j.paid.2014.03.016
Quartana, P. J., Campbell, C. M., & Edwards, R. R. (2009). Pain catastrophizing: A critical review. Expert Review of Neurotherapeutics, 9(5), 745-758. doi:10.1586/ern.09.34
Schütze, R., Rees, C., Preece, M., & Schütze, M. (2010). Low mindfulness predicts pain catastrophizing in a fear-avoidance model of chronic pain. Pain, 148(1), 120–127. doi: 10.1016/j.pain.2009.10.030
Semeru, G. M., & Halim, M. S. (2019). Acceptance versus catastrophizing in predicting quality of life in patients with chronic low back pain. The Korean journal of pain, 32(1), 22–29. doi: 10.3344/kjp.2019.32.1.22
Shim, E.-J., Hahm, B.-J., Go, D. J., Lee, K.-M., Noh, H. L., Park, S.-H., & Song, Y. W. (2017). Modeling quality of life in patients with rheumatic diseases: the role of pain catastrophizing, fear-avoidance beliefs, physical disability, and depression. Disability and Rehabilitation, 40(13), 1509–1516. doi: 10.1080/09638288.2017.1300691
Simoncsics E., & Stauder A. (2017). A félelem és elkerülési hiedelmek krónikus fájdalomban. A FABQ kérdőív magyar változatának fordítása és validálása. Orvosi Hetilap, 158(24), 949-955.
Simor, P., Petke, Z., & Köteles, F. (2013). Measuring pre-reflexive consciousness: the Hungarian validation of the Mindful Attention Awareness Scale (MAAS). Learning & Perception, 5(2), 17-29.
Sipe, W. E., & Eisendrath, S. J. (2012). Mindfulness-based cognitive therapy: Theory and practice. The Canadian Journal of Psychiatry, 57(2), 63-69.
Sullivan, M. J., Thorn, B., Haythornthwaite, J. A., Keefe, F., Martin, M., Bradley, L. A., & Lefebvre, J. C. (2001). Theoretical perspectives on the relation between catastrophizing and pain. The Clinical journal of pain, 17(1), 52–64. doi: 10.1097/00002508-200103000-00008
Szántó S. (2012). A krónikus fájdalmak és gyógyításuk. Metabolizmus, 10(4), 265-267.
Treede, R. D., Rief, W., Barke, A., Aziz, Q., Bennett, M. I., Benoliel, R., Cohen, M., Evers, S., Finnerup, N. B., First, M. B., Giamberardino, M. A., Kaasa, S., Korwisi, B., Kosek, E., Lavand'homme, P., Nicholas, M., Perrot, S., Scholz, J., Schug, S., Smith, B. H., … Wang, S. J. (2019). Chronic pain as a symptom or a disease: the IASP Classification of Chronic Pain for the International Classification of Diseases (ICD-11). Pain, 160(1), 19–27.
Turk, D. C., & Flor, H. (1999). Chronic pain: A biobehavioral perspective. In R. J. Gatchel & D. C. Turk (Eds.), Psycho-social factors in pain: Critical perspectives (p. 18–34). The Guilford Press.
Vlaeyen, J. W. S., Kole-Snijders, A. M. J., Boeren, R. G. B., & van Eek, H. (1995). Fear of movement/(re)injury in chronic low back pain and its relation to behavioral performance. Pain, 62(3), 363–372. doi: 10.1016/0304-3959(94)00279-n
Waddell, G., Newton, M., Henderson, I., Somerville, D., & Main, C. J. (1993). A Fear-Avoidance Beliefs Questionnaire (FABQ) and the role of fear-avoidance beliefs in chronic low back pain and disability. Pain, 52(2), 157–168. doi: 10.1016/0304-3959(93)90127-B
Wertli, M. M., Rasmussen-Barr, E., Weiser, S., Bachmann, L. M., & Brunner, F. (2014). The role of fear avoidance beliefs as a prognostic factor for outcome in patients with nonspecific low back pain: a systematic review. The Spine Journal, 14(5), 816–836.e4. doi: 10.1016/j.spinee.2013.09.036
Wilson, K. G., & Sandoz, E. K. (2008). Mindfulness, values, and the therapeutic relationship in Acceptance and Commitment Therapy. Mindfulness and the therapeutic relationship, 89-106.
Copyright (c) 2021 Evelin Békefi, Szidalisz Ágnes Teleki (Szerző)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.