Szerhasználat megelőzése – Szakértő válaszol: Pénzes Melinda

A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 12. cikke fogalmazza meg az oktatás, képzés és lakossági tudatosság jelentőségét a dohányzás visszaszorítása érdekében, amelynek egyik részét az iskolai dohányzásprevenciós programok képezik.

  • Pénzes Melinda Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Budapest
Kulcsszavak: dohányzásprevenciós program, elektronikus cigaretta, füstmentes dohánytermékek, ártalomcsökkentés, fiatalok, szakértői válasz

Hivatkozások

WHO Framework Convention on Tobacco Control (FCTC). World Health Organization, Genf, Svájc, 2003.
Centers for Disease Control and Prevention (CDC). Best practices for comprehensive tobacco control programs - 2014. Department of Health and Human Services, Centers for Disease Control and Prevention, National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion, Office on Smoking and Health, Atlanta, U.S., 2014.
Thomas RE, McLellan J, Perera R. (2013) School-based programmes for preventing smoking. Cochrane Database Syst Rev, 4:CD001293.
Paksi B, Demetrovics Zs, Nyírády A, és mtsai. A magyar-országi iskolai drogprevenciós programok jellemzői. Addiktológia. 2006; 5(1–2): 5–36.
Nádas E, Rácz J, Urbán R. A szerfogyasztás megelőzésére irányuló iskolai egészségfejlesztési prog-ramok szakmai útmutatója. Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnológiai Intézet, Bu-dapest, 2009.
Pénzes M, Balázs P. Dohányzásellenes intézkedések hatékonyságának megítélése serdülők körében. Egészségtudomány. 2013; 57(1): 57–74.
Thomas RE, Perera R. School-based programmes for preventing smoking. Cochrane Database Syst Rev. 2003; 3:CD001293.
Pénzes M, Balázs P, Foley KL. Changes in smoking-related health knowledge and smoking status of Hungarian adolescents. New Medicine. 2015; 19(4): 137–141.
Mazanov J, Byrne D. Changes in adolescent smoking behaviour and knowledge of health conse-quences of smoking. Australian J Psychol. 2007; 59(3): 176–180.
Marti J. A best-worst scaling survey of adolescents’ level of concern for health and non-health con-sequences of smoking. Soc Sci Med. 2012; 75(1): 87–97.
Berkes T. Az OEFI dohányzás-megelőzési iskolai oktatócsomag tesztelésének tanulságai. 2009.
Fekete M, Pénzes M, Balázs P. Iskolai dohányzás-prevenciós programok jellegzetességei. Egészség-tudomány. 2016; 60(2): 55–69.
Németh Á, Költő A. (szerk.) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja, 2010. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zaj-ló nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Országos Gyermekegész-ségügyi Intézet, Budapest, 2011.
Pikó B, Varga Sz. Mi motiválja a fiatalok dohányzását és alkoholfogyasztását: magatartás-epidemiológiai elemzés. Orv Hetil. 2014; 155(3): 100–105.
Huszka P. Divat a korai dohányzás? – avagy dohányzási szokások vizsgálata 12–16 évesek körében. Egészségfejlesztés. 2012; 53: 9–15.
Mucsi J, Mucsi A. Gödöllői dohányzásmegelőzési program: dohányzás és prevenció tizenéves fiata-lok körében. Tüdőgyógyászat. 2008; 2: 3–9.
Feith HJ, Melicher D, Máthé G, és mtsai. Tapasztalatok és motiváltság: magyar középiskolások véle-ménye az egészségvédő programokról. Orv Hetil. 2016; 157(2): 65–69.
Gritz A. Közoktatási intézmények drog-prevenciós programjai a főváros XVII. kerületében – tapasz-talatok, trendek, dilemmák. Népegészségügy. 2010; 88(2): 126–130.
Pénzes M, Balázs P. Budapesti és nagyvárosi serdülők dohányzással kapcsolatos ismeretei. Egész-ségtudomány. 2010; 54(4): 31–46.
Balku E, Demjén T, Kimmel Zs, Vitrai T. Nemzetközi ifjúsági dohányzás felmérés, Egészségügyi Világ-szervezet. Összefoglaló tanulmány 2013. Dohányzás Fókuszpont, Országos Egészségfejlesztési In-tézet, 2013.
Pénzes M. A serdülőkori dohányzás prediktorai és a megelőzés lehetőségei. Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem, Patológiai Tudományok Doktori Iskola. 2016.
Gilreath TD, Leventhal A, Barrington-Trimis JL, és mtsai. Patterns of alternative tobacco product use: emergence of hookah and e-cigarettes as preferred products amongst youth. J Adolesc Health. 2016; 58(2): 181–185.
Nădăşan V, Foley KL, Pénzes M, és mtsai. Use of electronic cigarettes and alternative tobacco prod-ucts among Romanian adolescents. Int J Public Health. 2016; 61(2): 199–207.
Doran N, Godfrey KM, Myers MG. Hookah Use Predicts Cigarette Smoking Progression Among College Smokers. Nicotine Tob Res. 2015; 17(11): 1347–1353.
Kowitt SD, Patel T, Ranney LM, és mtsai. Poly-tobacco use among high school students. Int J Envi-ron Res Public Health. 2015; 12(11): 14477.
Nasim A, Khader Y, Blank MD, és mtsai. Trends in alternative tobacco use among light, moderate, and heavy smokers in adolescence, 1999–2009. Addict Behav. 2012; 37(7): 866–870.
Abroms L, Simons-Morton B, Haynie DL, Chen R. Psychosocial predictors of smoking trajectories during middle and high school. Addiction. 2005; 100(6): 852–861.
Bernat DH, Erickson DJ, Widome R, és mtsai. Adolescent smoking trajectories: results from a popu-lation-based cohort study. J Adolesc Health. 2008; 43(4): 334–340.
Riggs N, Chou C-P, Li C, Pentz MA. Adolescent to emerging adulthood smoking trajectories: when do smoking trajectories diverge, and do they predict early adult-hood nicotine dependence? Nicotine Tob Res. 2007; 9(11): 1147–1154.
Demjén T. A dohányzás megelőzése fiatalok körében. In: Kovács G (szerk.), Dohányzás és leszokás. Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest. 2010; 370–388.
Audrain-McGovern J, Rodriguez D, Tercyak KP, és mtsai. Identifying and characterizing adolescent smoking trajectories. Cancer Epi-demiol Biomarkers Prev. 2004; 13(12): 2023–2034.
Mahabee-Gittens EM, Xiao Y, Gordon JS, Khoury JC. The dynamic role of pa-rental influences in preventing adolescent smoking initiation. Addict Behav. 2013; 38(4): 1905–1911.
Simons-Morton B, Chen R, Abroms L, Haynie DL. Latent growth curve anal-yses of peer and parent influences on smoking progression among early adolescents. Health Psychol. 2004; 23(6): 612–621.
Pikó B, Balázs MÁ. A szülői nevelési stílus jelentősége a serdülők dohányzása és alkoholfogyasztása szempontjából. Pszichológia. 2012; 32(2): 173–187.
Vitória PD, Salgueiro MF, Silva SA, De Vries H. The impact of social influence on adolescent intention to smoke: combining types and referents of influence. Br J Health Psychol. 2009; 14(Pt 4): 681–699.
Thomas RE, Baker PRA, Thomas BC, Lorenzetti DL. Family-based programmes for preventing smok-ing by children and adolescents. Cochrane Database Syst Rev. 2015a; 2:CD004493.
Chen C-Y, Lin I-F, Huang SL, és mtsai. Disposable income with tobacco smoking among young ado-lescents: a multilevel analysis. J Adolesc Health. 2013; 52(6): 724–730.
Ma J, Zhu J, Li N, és mtsai. Cigarette smoking in Chinese adolescents: importance of controlling the amount of pocket money. Public Health. 2013; 127(7): 687–693.
Ausems M, Mesters I, van Breukelen G, De Vries H. Do Dutch 11–12 years olds who never smoke, smoke experimentally or smoke regularly have different demo-graphic backgrounds and percep-tions of smoking? Eur J Public Health. 2003; 13(2): 160–167.
Thomas RE, McLellan J, Perera R. Effectiveness of school-based smoking prevention curricula: sys-tematic review and meta-analysis. BMJ Open. 2015b; 5(3): e006976.
Henningfield JE. Regulatory Strategies to Reduce Tobacco Addiction in Youth. Tob Control. 2003; 12(90001): 14i–24.
National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine. Public Health Consequences of E-Cigarettes. Kathleen Stratton, Leslie Y. Kwan, and David L. Eaton, eds. Washington, D.C.: National Academies Press. 2018.
Fairchild AL, Bayer R, Lee JS. The E-Cigarette Debate: What Counts as Evidence? Am J Public Health 2019; 109(7): 1000–1006.
Colilla SA. An Epidemiologic Review of Smokeless Tobacco Health Effects and Harm Reduction Po-tential. Regul Toxicol Pharmacol. 2010; 56(2): 197–211.
Peruga A, Fayokun R, Mauer-Stender K, Ciobanu A, Lebedeva E. Heated Tobacco Products - A Brief. World Health Organization. 2020.
Lunell E, Fagerström K, Hughes J, Pendrill R. Pharmacokinetic Comparison of a Novel Non-Tobacco-Based Nicotine Pouch (ZYN) With Conventional, Tobacco-Based Swedish Snus and American Mo-ist Snuff. Nicotine Tob Res. 2020; 22(10): 1757–1763.
Kozlowski LT. Minors, Moral Psychology, and the Harm Reduction Debate: The Case of Tobacco and Nicotine. J Health Polit Policy Law. 2017; 42(6): 1099–1112.
Grøtvedt L, Forsén L, Ariansen I, Graff-Iversen S, Lingaas Holmen T. Impact of Snus Use in Teenage Boys on Tobacco Use in Young Adulthood; a Cohort from the HUNT Study Norway. BMC Public Health 2019; 19:1265.
Agaku IT, Ayo-Yusuf OA, Vardavas CI, Alpert HR, Connolly GN. Use of Conventional and Novel Smokeless Tobacco Products Among US Adolescents. Pediatrics. 2013; 132(3): e578–e586.
Cselkó Zs, Kovács G, Horváth I. A Dohányzás Helyzete Magyarországon. In: Tokaji K (Ed.) Európai Lakossági Egészségfelmérés, 2014. Pp. 85-112. Központi Statisztikai Hivatal. 2018.
Robichaud MO, Seidenberg AB, Byron MJ. Tobacco Companies Introduce “tobacco-Free” Nicotine Pouches. Tob Control: tobaccocontrol-2019-055321. 2019.
Surgeon General’s Advisory on E-Cigarette Use Among Youth (2018) Centers for Disease Control and Prevention (US).
Singh S, Windle SB, Filion KB, et al. E-Cigarettes and Youth: Patterns of Use, Potential Harms, and Recommendations. Prev Med. 2020; 133: 106009.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Szakmai Irányelve a Dohányzásról Való Leszokás Támogatásáról. 2019.
Towns S, DiFranza JR, Jayasuriya G, Marshall T, Shah S. Smoking Cessation in Adolescents: Targeted Approaches That Work. Paediatr Respir Rev. 2017; 22: 11–22.
Megjelent
2021-05-12
Hogyan kell idézni
PénzesM. (2021). Szerhasználat megelőzése – Szakértő válaszol: Pénzes Melinda: A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 12. cikke fogalmazza meg az oktatás, képzés és lakossági tudatosság jelentőségét a dohányzás visszaszorítása érdekében, amelynek egyik részét az iskolai dohányzásprevenciós programok képezik. Egészségfejlesztés, 62(2), 94-102. https://doi.org/10.24365/ef.v62i2.6020
Folyóirat szám
Rovat
Szerhasználat megelőzése tematikus blokk