Szerhasználat megelőzése — Szakértő válaszol: Pénzes Melinda

Melinda Pénzes,

doi:10.24365/ef.v62i2.6020

Pénzes Melinda Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Budapest

DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v62i2.6020

Kulcsszavak: dohányzásprevenciós program, elektronikus cigaretta, füstmentes dohánytermékek, ártalomcsökkentés, fiatalok, szakértői válasz

Absztrakt

A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 12. cikke fogalmazza meg az oktatás, képzés és lakossági tudatosság jelentőségét a dohányzás visszaszorítása érdekében, amelynek egyik részét az iskolai dohányzásprevenciós programok képezik.

Információk a szerzőről

Pénzes Melinda, Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Budapest

Hivatkozások

WHO Framework Convention on Tobacco Control (FCTC). World Health Organization, Genf, Svájc, 2003.

Centers for Disease Control and Prevention (CDC). Best practices for comprehensive tobacco control programs - 2014. Department of Health and Human Services, Centers for Disease Control and Prevention, National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion, Office on Smoking and Health, Atlanta, U.S., 2014.

Thomas RE, McLellan J, Perera R. (2013) School-based programmes for preventing smoking. Cochrane Database Syst Rev, 4:CD001293.

Paksi B, Demetrovics Zs, Nyírády A, et al. A magyarországi iskolai drogprevenciós programok jellemzői. Addiktológia. 2006; 5(1–2):5–36.

Nádas E, Rácz J, Urbán R. A szerfogyasztás megelőzésére irányuló iskolai egészségfejlesztési programok szakmai útmutatója. Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnológiai Intézet, Budapest, 2009.

Pénzes M, Balázs P. Dohányzásellenes intézkedések hatékonyságának megítélése serdülők körében. Egészségtudomány. 2013; 57(1):57–74.

Thomas RE, Perera R. School-based programmes for preventing smoking. Cochrane Database Syst Rev. 2003; 3:CD001293.

Pénzes M, Balázs P, Foley KL. Changes in smoking-related health knowledge and smoking status of Hungarian adolescents. New Medicine. 2015; 19(4):137–141.

Mazanov J, Byrne D. Changes in adolescent smoking behaviour and knowledge of health consequences of smoking. Australian J Psychol. 2007; 59(3):176–180.

Marti J. A best-worst scaling survey of adolescents’ level of concern for health and non-health consequences of smoking. Soc Sci Med. 2012; 75(1):87–97.

Berkes T. Az OEFI dohányzás-megelőzési iskolai oktatócsomag tesztelésének tanulságai. 2009.

Fekete M, Pénzes M, Balázs P. Iskolai dohányzás-prevenciós programok jellegzetességei. Egészségtudomány. 2016; 60(2):55–69.

Németh Á, Költő A. (szerk.) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja, 2010. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 2011.

Pikó B, Varga Sz. Mi motiválja a fiatalok dohányzását és alkoholfogyasztását: magatartás-epidemiológiai elemzés. Orv Hetil. 2014; 155(3):100–105.

Huszka P. Divat a korai dohányzás? – avagy dohányzási szokások vizsgálata 12–16 évesek körében. Egészségfejlesztés. 2012;53: 9–15.

Mucsi J, Mucsi A. Gödöllői dohányzásmegelőzési program: dohányzás és prevenció tizenéves fiatalok körében. Tüdőgyógyászat. 2008;2: 3–9.

Feith HJ, Melicher D, Máthé G, et al. Tapasztalatok és motiváltság: magyar középiskolások véleménye az egészségvédő programokról. Orv Hetil. 2016; 157(2):65–69.

Gritz A. Közoktatási intézmények drog-prevenciós programjai a főváros XVII. kerületében – tapasztalatok, trendek, dilemmák. Népegészségügy. 2010; 88(2):126–130.

Pénzes M, Balázs P. Budapesti és nagyvárosi serdülők dohányzással kapcsolatos ismeretei. Egészségtudomány. 2010; 54(4):31–46.

Balku E, Demjén T, Kimmel Zs, Vitrai J. Nemzetközi ifjúsági dohányzás felmérés, Egészségügyi Világszervezet. Összefoglaló tanulmány 2013. Dohányzás Fókuszpont, Országos Egészségfejlesztési Intézet, 2013.

Pénzes M. A serdülőkori dohányzás prediktorai és a megelőzés lehetőségei. Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem, Patológiai Tudományok Doktori Iskola. 2016.

Gilreath TD, Leventhal A, Barrington-Trimis JL, et al. Patterns of alternative tobacco product use: emergence of hookah and e-cigarettes as preferred products amongst youth. J Adolesc Health. 2016; 58(2):181–185.

Nădăşan V, Foley KL, Pénzes M, et al. Use of electronic cigarettes and alternative tobacco products among Romanian adolescents. Int J Public Health. 2016; 61(2):199–207.

Doran N, Godfrey KM, Myers MG. Hookah use predicts cigarette smoking progression among college smokers. Nicotine Tob Res. 2015; 17(11):1347–1353.

Kowitt SD, Patel T, Ranney LM, és mtsai. Poly-tobacco use among high school students. Int J Environ Res Public Health. 2015; 12(11):14477.

Nasim A, Khader Y, Blank MD, és mtsai. Trends in alternative tobacco use among light, moderate, and heavy smokers in adolescence, 1999–2009. Addict Behav. 2012; 37(7):866–870.

Abroms L, Simons-Morton B, Haynie DL, Chen R. Psychosocial predictors of smoking trajectories during middle and high school. Addiction. 2005; 100(6):852–861.

Bernat DH, Erickson DJ, Widome R, et al. Adolescent smoking trajectories: Results from a population-based cohort study. J Adolesc Health. 2008; 43(4):334–340.

Riggs N, Chou C-P, Li C, Pentz MA. Adolescent to emerging adulthood smoking trajectories: When do smoking trajectories diverge, and do they predict early adulthood nicotine dependence? Nicotine Tob Res. 2007; 9(11):1147–1154.

Demjén T. A dohányzás megelőzése fiatalok körében. In: Kovács G (szerk.), Dohányzás és leszokás. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 2010; pp. 370–388.

Audrain-McGovern J, Rodriguez D, Tercyak KP, et al. Identifying and characterizing adolescent smoking trajectories. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2004; 13(12):2023–2034.

Mahabee-Gittens EM, Xiao Y, Gordon JS, Khoury JC. The dynamic role of parental influences in preventing adolescent smoking initiation. Addict Behav. 2013; 38(4):1905–1911.

Simons-Morton B, Chen R, Abroms L, Haynie DL. Latent growth curve analyses of peer and parent influences on smoking progression among early adolescents. Health Psychol. 2004; 23(6):612–621.

Pikó B, Balázs MÁ. A szülői nevelési stílus jelentősége a serdülők dohányzása és alkoholfogyasztása szempontjából. Pszichológia. 2012; 32(2):173–187.

Vitória PD, Salgueiro MF, Silva SA, De Vries H. The impact of social influence on adolescent intention to smoke: combining types and referents of influence. Br J Health Psychol. 2009; 14(Pt 4):681–699.

Thomas RE, Baker PRA, Thomas BC, Lorenzetti DL. Family-based programmes for preventing smoking by children and adolescents. Cochrane Database Syst Rev. 2015a; 2:CD004493.

Chen C-Y, Lin I-F, Huang SL, et al. Disposable income with tobacco smoking among young adolescents: a multilevel analysis. J Adolesc Health. 2013; 52(6):724–730.

Ma J, Zhu J, Li N, et al. Cigarette smoking in Chinese adolescents: Importance of controlling the amount of pocket money. Public Health. 2013; 127(7):687–693.

Ausems M, Mesters I, van Breukelen G, De Vries H. Do Dutch 11–12 years olds who never smoke, smoke experimentally or smoke regularly have different demographic backgrounds and perceptions of smoking? Eur J Public Health. 2003; 13(2):160–167.

Thomas RE, McLellan J, Perera R. Effectiveness of school-based smoking prevention curricula: systematic review and meta-analysis. BMJ Open. 2015b; 5(3):e006976.

Henningfield JE. Regulatory strategies to reduce tobacco addiction in youth. Tob Control. 2003; 12(90001):14i–24.

National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine. Public health consequences of e-cigarettes. Stratton K, Kwan LY, Eaton DL. (Eds.) Washington, D.C.: National Academies Press. 2018.

Fairchild AL, Bayer R, Lee JS. The e-cigarette debate: What counts as evidence? Am J Public Health 2019; 109(7):1000–1006.

Colilla SA. An epidemiologic review of smokeless tobacco health effects and harm reduction potential. Regul Toxicol Pharmacol. 2010; 56(2):197–211.

Peruga A, Fayokun R, Mauer-Stender K, Ciobanu A, Lebedeva E. Heated tobacco products - A brief. World Health Organization. 2020.

Lunell E, Fagerström K, Hughes J, Pendrill R. Pharmacokinetic Comparison of a novel non-tobacco-based nicotine pouch (ZYN) with conventional, tobacco-based Swedish snus and American moist snuff. Nicotine Tob Res. 2020; 22(10):1757–1763.

Kozlowski LT. Minors, Moral Psychology, and the Harm Reduction Debate: The case of tobacco and nicotine. J Health Polit Policy Law. 2017; 42(6):1099–1112.

Grøtvedt L, Forsén L, Ariansen I, Graff-Iversen S, Lingaas Holmen T. Impact of snus use in teenage boys on tobacco use in young adulthood; a cohort from the HUNT Study Norway. BMC Public Health 2019; 19:1265.

Agaku IT, Ayo-Yusuf OA, Vardavas CI, Alpert HR, Connolly GN. Use of conventional and novel smokeless tobacco products among US adolescents. Pediatrics. 2013; 132(3):e578–e586.

Cselkó Zs, Kovács G, Horváth I. A dohányzás helyzete Magyarországon. In: Tokaji K (szerk.) Európai Lakossági Egészségfelmérés, 2014. Pp. 85-112. Központi Statisztikai Hivatal. 2018.

Robichaud MO, Seidenberg AB, Byron MJ. Tobacco companies introduce “tobacco-free” nicotine pouches. Tob Control: tobaccocontrol-2019-055321. 2019.

Surgeon General’s advisory on e-cigarette use among youth (2018) Centers for Disease Control and Prevention (US).

Singh S, Windle SB, Filion KB, et al. E-cigarettes and youth: Patterns of use, potential harms, and recommendations. Prev Med. 2020; 133:106009.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Szakmai Irányelve a Dohányzásról Való Leszokás Támogatásáról. 2019.

Towns S, DiFranza JR, Jayasuriya G, Marshall T, Shah S. Smoking cessation in adolescents: Targeted approaches that work. Paediatr Respir Rev. 2017; 22:11–22.