Mit mérünk és mit érzékelünk? Egészségműveltség – profilok vizsgálata elsőéves egyetemisták körében
Kulcsszavak:
egészségműveltség; felsőoktatás; elsőéves egyetemisták; funkcionális egészségműveltség; egészségfejlesztés
Absztrakt
Bevezetés: Az egészségműveltség az egészségfejlesztés és az egészségmagatartás-kutatás egyik kiemelt fogalma, amely az egyének egészséggel kapcsolatos információkezelési képességeit ragadja meg. A szakirodalom szerint az egészségműveltség többdimenziós jelenség, amelynek funkcionális és szubjektív komponensei eltérő módon járulhatnak hozzá az egészséggel kapcsolatos döntéshozatalhoz. Különösen releváns ezen dimenziók együttes vizsgálata az elsőéves egyetemi hallgatók körében, akik a felsőoktatásba való belépéssel fokozott önállósággal és új döntési helyzetekkel szembesülnek.
Módszertan: A kutatás kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálati elrendezésben valósult meg 314 elsőéves, nappali tagozatos egyetemi hallgató bevonásával. A funkcionális egészségműveltséget a Newest Vital Sign (NVS), míg a szubjektív egészségműveltséget a BRIEF Health Literacy Screening Tool segítségével mértük. A két dimenzió kombinációja alapján egészségműveltségi profilokat képeztünk. Az adatelemzés leíró statisztikákra és khi-négyzet próbákra épült, az összefüggések erősségét Cramer-féle V mutatóval becsültük.
Eredmények: A funkcionális egészségműveltség eloszlása összességében kedvező képet mutatott, ugyanakkor a szubjektív egészségműveltség megoszlása lényegesen alacsonyabb volt. A két dimenzió között nem volt kimutatható statisztikailag szignifikáns összefüggés. A profilalapú elemzés négy egészségműveltségi mintázatot azonosított, amelyek közül a túlbecslő profil volt a leggyakoribb. A szociodemográfiai háttérváltozók közül a lakóhely típusa és az anyák iskolai végzettsége mutatott szignifikáns kapcsolatot az egészségműveltségi profilokkal.
Következtetések: Az eredmények arra utalnak, hogy az elsőéves egyetemi hallgatók egészségműveltsége heterogén mintázatot mutat, és a funkcionális készségek nem feltétlenül járnak együtt reális önértékeléssel. A profilalapú megközelítés alkalmas eszköznek bizonyult az eltérő szükségletekkel rendelkező hallgatói csoportok azonosítására, és hozzájárulhat a felsőoktatási egészségfejlesztési programok célzottabb tervezéséhez.
Hivatkozások
1. Beauchamp, A., Buchbinder, R., Dodson, S., Batterham, R. W., Elsworth, G. R., McPhee, C., … Osborne, R. H. (2015). Distribution of health literacy strengths and weaknesses across socio-demographic groups: A cross-sectional survey using the Health Literacy Questionnaire (HLQ). BMC Public Health, 15, 678. https://doi.org/10.1186/s12889-015-2056-z
2. Berkman ND, Davis TC, McCormack L. (2010). Health literacy: what is it? Journal of Health Communication 15(2):9–19.
3. Berkman, N. D., Sheridan, S. L., Donahue, K. E., Halpern, D. J., & Crotty, K. (2011). Low health literacy and health outcomes: An updated systematic review. Annals of Internal Medicine, 155(2), 97–107. https://doi.org/10.7326/0003-4819-155-2-201107190-00005
4. Bíró, É., Szabó, P., & Kósa, K. (2022). A magyar felnőtt lakosság egészségműveltsége. Egészségfejlesztés, 63(3), 3–15.
5. Chew, L. D., Bradley, K. A., & Boyko, E. J. (2004). Brief questions to identify patients with inadequate health literacy. Family Medicine, 36(8), 588–594.
6. Cutler, D. M., & Lleras-Muney, A. (2010). Understanding differences in health behaviors by education. Journal of Health Economics, 29(1), 1–28. https://doi.org/10.1016/j.jhealeco.2009.10.003
7. Dehal A, Garrett T, Tedders SH, Arroyo C, Afriyie-Gyawu E, Zhang J. (2011). Body mass index and death rate of colorectal cancer among a national cohort of US adults. Nutrition and Cancer. 63(8):1218–25.
8. Deliens, T., Deforche, B., De Bourdeaudhuij, I., & Clarys, P. (2014). Determinants of eating behaviour in university students: A qualitative study using focus group discussions. BMC Public Health, 14, 53. https://doi.org/10.1186/1471-2458-14-53
9. Dunlosky, J., & Metcalfe, J. (2009). Metacognition. Sage Publications.
10. Franze M, Fendrich K, Schmidt CO, Fahland RA, Thyrian JR, Plachta-Danielzik S, et al. (2011). Implementation and evaluation of the population-based programme “health literacy in school-aged children” (GeKo KidS). Public Health Journal. 19(4):339–47.
11. Frisch A-L, Camerini L, Diviani N, Schulz PJ. (2011). Defining and measuring health literacy: how can we profit from other literacy domains? Health Promotion International. 27(1):117–26.
12. Haun, J. N., Valerio, M. A., McCormack, L. A., Sørensen, K., & Paasche-Orlow, M. K. (2014). Health literacy measurement: An inventory and descriptive summary of 51 instruments. Journal of Health Communication, 19(2), 302–333. https://doi.org/10.1080/10810730.2014.936571
13. Haun, J., Luther, S., Dodd, V., & Donaldson, P. (2012). Measurement variation across health literacy assessments: implications for assessment selection in research and practice. Journal of health communication, 17 (3), 141–159. https://doi.org/10.1080/10810730.2012.712615
14. Horváth, C., Csányi, T., & Révész, L. (2021). A serdülők egészségműveltségének mérése: A HELMA kérdőív hazai adaptációja. Egészségfejlesztés, 62(4), 4–15.
15. Jordan, J. E., Buchbinder, R., & Osborne, R. H. (2010). Conceptualising health literacy from the patient perspective. Patient education and counseling, 79(1), 36–42. https://doi.org/10.1016/j.pec.2009.10.001
16. Khajouei R, Salehi F. (2017). Health literacy among Iranian high school students. American Journal of Health Behavior. 41(2):215–22.
17. Kruger, J., & Dunning, D. (1999). Unskilled and unaware of it: How difficulties in recognizing one’s own incompetence lead to inflated self-assessments. Journal of Personality and Social Psychology, 77(6), 1121–1134. https://doi.org/10.1037/0022-3514.77.6.1121
18. Kühn, L., Bachert, P., Hildebrand, C., Kunkel, J., Reitermayer, J., Wäsche, H., & Woll, A. (2022). Health literacy among university students: A systematic review of cross-sectional studies. Frontiers in Public Health, 9, 680999. https://doi.org/10.3389/fpubh.2021.680999
19. Lamanauskas V, Augienė D. (2019). Identifying primary school teachers’ health literacy. Journal of Turkish Science Education 16(4):451–66.
20. Liu C, Wang D, Liu C, Jiang J, Wang X, Chen H, et al. (2020). What is the meaning of health literacy? A systematic review and qualitative synthesis. Family Medicine and Community Health. 8(2):e000351.
21. Mátyás G, Vincze F, Bíró É. (2021): Validation of health literacy questionnaires in Hungarian adult sample. Orvosi Hetilap. 162(39): 1579–1588.
22. McQueen DV, Kickbusch I, Potvin L, Pelikan JM, Balbo L, Abel T. (2007). Health and modernity: the role of theory in health promotion. New York: Springer; 2007.
23. Nielsen-Bohlman L, Panzer AM, Kindig DA (2004). Health literacy: a prescription to end confusion. Washington (DC): National Academies Press (US)
24. Nutbeam, D. (2000). Health literacy as a public health goal: A challenge for contemporary health education and communication strategies into the 21st century. Health Promotion International, 15(3), 259–267. https://doi.org/10.1093/heapro/15.3.259
25. Nutbeam, D., & Lloyd, J. E. (2021). Understanding and responding to health literacy as a social determinant of health. Annual Review of Public Health, 42, 159–173. https://doi.org/10.1146/annurev-publhealth-090419-102529
26. Okan, O., Bauer, U., Levin-Zamir, D., Pinheiro, P., & Sørensen, K. (Eds.). (2019). International handbook of health literacy. Policy Press.
27. Paakkari, L., & Okan, O. (2019). Health literacy – Talking the language of (school) education. HLRP: Health Literacy Research and Practice, 3(3), e161–e164. https://doi.org/10.3928/24748307-20190502-01
28. Park A, Eckert TL, Zaso MJ, Scott-Sheldon LA, Vanable PA, Carey KB, et al. Associations between health literacy and health behaviors among urban high school students. Journal of School Health. 2017;87(12):885–93.
29. Rasu RS, Bawa WA, Suminski R, Snella K, Warady B. (2015). Health literacy impact on national healthcare utilization and expenditure. International Journal of Health Policy and Management. 4(11):747–55.
30. Sørensen, K., Pelikan, J. M., Röthlin, F., Ganahl, K., Slonska, Z., Doyle, G., … Brand, H. (2015). Health literacy in Europe: Comparative results of the European Health Literacy Survey (HLS-EU). European Journal of Public Health, 25(6), 1053–1058. https://doi.org/10.1093/eurpub/ckv043
31. Sørensen, K., Van den Broucke, S., Fullam, J., Doyle, G., Pelikan, J., Slonska, Z., & Brand, H. (2012). Health literacy and public health: A systematic review and integration of definitions and models. BMC Public Health, 12, 80. https://doi.org/10.1186/1471-2458-12-80
32. Stormacq, C., Van den Broucke, S., & Wosinski, J. (2019). Does health literacy mediate the relationship between socioeconomic status and health disparities? Health Promotion International, 34(5), e1–e17. https://doi.org/10.1093/heapro/day062
33. Sukys, S., Česnaitiene, V. J., & Ossowski, Z. M. (2017). Is health education at university associated with students’ health literacy? BioMed Research International, 2017, 8516843. https://doi.org/10.1155/2017/8516843
34. Tehrani Banihashemi SA, Amirkhani MA, Haghdoost AA, Alavian SM, Asgharifard H, Baradaran H, et al. (2007). Health literacy and the influencing factors: a study in five provinces of Iran. Strides in Development of Medical Education Journal. 4:1–9.
35. Vamos, S., Yeung, P., Bruckermann, T., Moselen, E. F., Dixon, R., Osborne, R. H., & Stringer, D. (2016). Exploring health literacy profiles of Texas university students. Health Behavior and Policy Review, 3(3), 209–225. https://doi.org/10.14485/HBPR.3.3.3
36. van der Heide, I., Wang, J., Droomers, M., Spreeuwenberg, P., Rademakers, J., & Uiters, E. (2013). The relationship between health, education, and health literacy: Results from the Dutch adult literacy and life skills survey. Journal of Health Communication, 18(Suppl. 1), 172–184. https://doi.org/10.1080/10810730.2013.825668
37. van der Vaart, R., & Drossaert, C. H. C. (2017). Development of the Digital Health Literacy Instrument. Journal of Medical Internet Research, 19(1), e27. https://doi.org/10.2196/jmir.6709
38. Weiss, B. D., Mays, M. Z., Martz, W., Castro, K. M., DeWalt, D. A., Pignone, M. P., Mockbee, J., & Hale, F. A. (2005). Quick assessment of literacy in primary care: The Newest Vital Sign. Annals of Family Medicine, 3(6), 514–522. https://doi.org/10.1370/afm.405
39. Wharf Higgins J, Begoray D, MacDonald M. (2009). A social-ecological conceptual framework for understanding adolescent health literacy in the health education classroom. American Journal of Community Psychology. 44(3–4):350–62.
40. Williams M, Parker R, Baker D, Coates W, Nurss J. (1995). The impact of inadequate functional health literacy on patients’ understanding of diagnosis, prescribed medications, and compliance. Academic Emergency Medicine. 2(5):386.
41. World Health Organization. (2016). Health literacy: The solid facts. WHO Regional Office for Europe.
42. World Health Organization. (2021). Health literacy development for the prevention and control of noncommunicable diseases. WHO.
43. Zarcadoolas C, Pleasant A, Greer DS. (2009). Advancing health literacy: a framework for understanding and action. San Francisco: John Wiley & Sons
2. Berkman ND, Davis TC, McCormack L. (2010). Health literacy: what is it? Journal of Health Communication 15(2):9–19.
3. Berkman, N. D., Sheridan, S. L., Donahue, K. E., Halpern, D. J., & Crotty, K. (2011). Low health literacy and health outcomes: An updated systematic review. Annals of Internal Medicine, 155(2), 97–107. https://doi.org/10.7326/0003-4819-155-2-201107190-00005
4. Bíró, É., Szabó, P., & Kósa, K. (2022). A magyar felnőtt lakosság egészségműveltsége. Egészségfejlesztés, 63(3), 3–15.
5. Chew, L. D., Bradley, K. A., & Boyko, E. J. (2004). Brief questions to identify patients with inadequate health literacy. Family Medicine, 36(8), 588–594.
6. Cutler, D. M., & Lleras-Muney, A. (2010). Understanding differences in health behaviors by education. Journal of Health Economics, 29(1), 1–28. https://doi.org/10.1016/j.jhealeco.2009.10.003
7. Dehal A, Garrett T, Tedders SH, Arroyo C, Afriyie-Gyawu E, Zhang J. (2011). Body mass index and death rate of colorectal cancer among a national cohort of US adults. Nutrition and Cancer. 63(8):1218–25.
8. Deliens, T., Deforche, B., De Bourdeaudhuij, I., & Clarys, P. (2014). Determinants of eating behaviour in university students: A qualitative study using focus group discussions. BMC Public Health, 14, 53. https://doi.org/10.1186/1471-2458-14-53
9. Dunlosky, J., & Metcalfe, J. (2009). Metacognition. Sage Publications.
10. Franze M, Fendrich K, Schmidt CO, Fahland RA, Thyrian JR, Plachta-Danielzik S, et al. (2011). Implementation and evaluation of the population-based programme “health literacy in school-aged children” (GeKo KidS). Public Health Journal. 19(4):339–47.
11. Frisch A-L, Camerini L, Diviani N, Schulz PJ. (2011). Defining and measuring health literacy: how can we profit from other literacy domains? Health Promotion International. 27(1):117–26.
12. Haun, J. N., Valerio, M. A., McCormack, L. A., Sørensen, K., & Paasche-Orlow, M. K. (2014). Health literacy measurement: An inventory and descriptive summary of 51 instruments. Journal of Health Communication, 19(2), 302–333. https://doi.org/10.1080/10810730.2014.936571
13. Haun, J., Luther, S., Dodd, V., & Donaldson, P. (2012). Measurement variation across health literacy assessments: implications for assessment selection in research and practice. Journal of health communication, 17 (3), 141–159. https://doi.org/10.1080/10810730.2012.712615
14. Horváth, C., Csányi, T., & Révész, L. (2021). A serdülők egészségműveltségének mérése: A HELMA kérdőív hazai adaptációja. Egészségfejlesztés, 62(4), 4–15.
15. Jordan, J. E., Buchbinder, R., & Osborne, R. H. (2010). Conceptualising health literacy from the patient perspective. Patient education and counseling, 79(1), 36–42. https://doi.org/10.1016/j.pec.2009.10.001
16. Khajouei R, Salehi F. (2017). Health literacy among Iranian high school students. American Journal of Health Behavior. 41(2):215–22.
17. Kruger, J., & Dunning, D. (1999). Unskilled and unaware of it: How difficulties in recognizing one’s own incompetence lead to inflated self-assessments. Journal of Personality and Social Psychology, 77(6), 1121–1134. https://doi.org/10.1037/0022-3514.77.6.1121
18. Kühn, L., Bachert, P., Hildebrand, C., Kunkel, J., Reitermayer, J., Wäsche, H., & Woll, A. (2022). Health literacy among university students: A systematic review of cross-sectional studies. Frontiers in Public Health, 9, 680999. https://doi.org/10.3389/fpubh.2021.680999
19. Lamanauskas V, Augienė D. (2019). Identifying primary school teachers’ health literacy. Journal of Turkish Science Education 16(4):451–66.
20. Liu C, Wang D, Liu C, Jiang J, Wang X, Chen H, et al. (2020). What is the meaning of health literacy? A systematic review and qualitative synthesis. Family Medicine and Community Health. 8(2):e000351.
21. Mátyás G, Vincze F, Bíró É. (2021): Validation of health literacy questionnaires in Hungarian adult sample. Orvosi Hetilap. 162(39): 1579–1588.
22. McQueen DV, Kickbusch I, Potvin L, Pelikan JM, Balbo L, Abel T. (2007). Health and modernity: the role of theory in health promotion. New York: Springer; 2007.
23. Nielsen-Bohlman L, Panzer AM, Kindig DA (2004). Health literacy: a prescription to end confusion. Washington (DC): National Academies Press (US)
24. Nutbeam, D. (2000). Health literacy as a public health goal: A challenge for contemporary health education and communication strategies into the 21st century. Health Promotion International, 15(3), 259–267. https://doi.org/10.1093/heapro/15.3.259
25. Nutbeam, D., & Lloyd, J. E. (2021). Understanding and responding to health literacy as a social determinant of health. Annual Review of Public Health, 42, 159–173. https://doi.org/10.1146/annurev-publhealth-090419-102529
26. Okan, O., Bauer, U., Levin-Zamir, D., Pinheiro, P., & Sørensen, K. (Eds.). (2019). International handbook of health literacy. Policy Press.
27. Paakkari, L., & Okan, O. (2019). Health literacy – Talking the language of (school) education. HLRP: Health Literacy Research and Practice, 3(3), e161–e164. https://doi.org/10.3928/24748307-20190502-01
28. Park A, Eckert TL, Zaso MJ, Scott-Sheldon LA, Vanable PA, Carey KB, et al. Associations between health literacy and health behaviors among urban high school students. Journal of School Health. 2017;87(12):885–93.
29. Rasu RS, Bawa WA, Suminski R, Snella K, Warady B. (2015). Health literacy impact on national healthcare utilization and expenditure. International Journal of Health Policy and Management. 4(11):747–55.
30. Sørensen, K., Pelikan, J. M., Röthlin, F., Ganahl, K., Slonska, Z., Doyle, G., … Brand, H. (2015). Health literacy in Europe: Comparative results of the European Health Literacy Survey (HLS-EU). European Journal of Public Health, 25(6), 1053–1058. https://doi.org/10.1093/eurpub/ckv043
31. Sørensen, K., Van den Broucke, S., Fullam, J., Doyle, G., Pelikan, J., Slonska, Z., & Brand, H. (2012). Health literacy and public health: A systematic review and integration of definitions and models. BMC Public Health, 12, 80. https://doi.org/10.1186/1471-2458-12-80
32. Stormacq, C., Van den Broucke, S., & Wosinski, J. (2019). Does health literacy mediate the relationship between socioeconomic status and health disparities? Health Promotion International, 34(5), e1–e17. https://doi.org/10.1093/heapro/day062
33. Sukys, S., Česnaitiene, V. J., & Ossowski, Z. M. (2017). Is health education at university associated with students’ health literacy? BioMed Research International, 2017, 8516843. https://doi.org/10.1155/2017/8516843
34. Tehrani Banihashemi SA, Amirkhani MA, Haghdoost AA, Alavian SM, Asgharifard H, Baradaran H, et al. (2007). Health literacy and the influencing factors: a study in five provinces of Iran. Strides in Development of Medical Education Journal. 4:1–9.
35. Vamos, S., Yeung, P., Bruckermann, T., Moselen, E. F., Dixon, R., Osborne, R. H., & Stringer, D. (2016). Exploring health literacy profiles of Texas university students. Health Behavior and Policy Review, 3(3), 209–225. https://doi.org/10.14485/HBPR.3.3.3
36. van der Heide, I., Wang, J., Droomers, M., Spreeuwenberg, P., Rademakers, J., & Uiters, E. (2013). The relationship between health, education, and health literacy: Results from the Dutch adult literacy and life skills survey. Journal of Health Communication, 18(Suppl. 1), 172–184. https://doi.org/10.1080/10810730.2013.825668
37. van der Vaart, R., & Drossaert, C. H. C. (2017). Development of the Digital Health Literacy Instrument. Journal of Medical Internet Research, 19(1), e27. https://doi.org/10.2196/jmir.6709
38. Weiss, B. D., Mays, M. Z., Martz, W., Castro, K. M., DeWalt, D. A., Pignone, M. P., Mockbee, J., & Hale, F. A. (2005). Quick assessment of literacy in primary care: The Newest Vital Sign. Annals of Family Medicine, 3(6), 514–522. https://doi.org/10.1370/afm.405
39. Wharf Higgins J, Begoray D, MacDonald M. (2009). A social-ecological conceptual framework for understanding adolescent health literacy in the health education classroom. American Journal of Community Psychology. 44(3–4):350–62.
40. Williams M, Parker R, Baker D, Coates W, Nurss J. (1995). The impact of inadequate functional health literacy on patients’ understanding of diagnosis, prescribed medications, and compliance. Academic Emergency Medicine. 2(5):386.
41. World Health Organization. (2016). Health literacy: The solid facts. WHO Regional Office for Europe.
42. World Health Organization. (2021). Health literacy development for the prevention and control of noncommunicable diseases. WHO.
43. Zarcadoolas C, Pleasant A, Greer DS. (2009). Advancing health literacy: a framework for understanding and action. San Francisco: John Wiley & Sons
Megjelent
2026-05-29
Hogyan kell idézni
HorváthC. (2026). Mit mérünk és mit érzékelünk? Egészségműveltség – profilok vizsgálata elsőéves egyetemisták körében. Egészségfejlesztés, 67(1), 31-44. https://doi.org/10.24365/ef.21908
Folyóirat szám
Rovat
Eredeti közlemények - Kutatás
Copyright (c) 2026 Cintia Horváth
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
.png)
