Egészségfejlesztési prevenciós program a  Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában

Ágnes Vighné Arany

Vighné Arany Ágnes egészségnevelés, egészségtan tantervi szakértő

Kulcsszavak: iskolai egészségnevelés; egészségműveltség; egészséges életmód; preventív szemlélet; prímér prevenció; egészség érték; egészség- környezeti tudatosság; egészségmagatartás

Absztrakt

Bevezetés: Jelen cikkben a Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola egészségfejlesztési modellprogramjáról (életvitelprogram) szeretnék beszámolni, ahol külső szakértői mentorálásommal, immáron 18 éve folyik, a helyi tantervbe építve az egészségtan tanítása.

Az életvitelprogram fő célkitűzése az intézményes alapfokú nevelés-oktatás 1-8. évfolyamaira kiterjedő egészségfejlesztés. Az egészséges életmódra nevelés összhangban van a hatályos Nemzeti alaptantervvel (Nat 2020), és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, teljes körű iskolai egészségfejlesztésre vonatkozó rendelkezéseivel. E prevenciós program keretében a közműveltség részeként kezelt egészségműveltség fejlesztése érdekében, holisztikus (testi, pszichés, mentális, szociális), egészségtudatos szokásrendszer, szemlélet- és magatartás alakításáról van szó. Ezért a céltételezés iránya kiterjed az iskolai élet valamennyi színterére, a tanórán kívüli tevékenységekre, foglalkozásokra (szakörök/önképzőkörök, téma/világnapok- hetek, sporttevékenységek, tanulmányi látogatások, kirándulások, erdei iskolák), a helyi érdeklődésnek és igénynek megfelelő versenyekre, programokra, projektekre.

A modellprogram legfontosabb alappillérét az egészségtan tanítása adja.

-Első egészségtan tanítási kísérlet: 1992 és 1998 között. A gyakorlati kipróbálás során elméleti (tananyag) és módszertani kidolgozás. Eredménytermékek: az egészségfejlesztéshez használt taneszközök: EGÉSZSÉGTAN munkatankönyvek és Tanmenetjavaslatok az általános iskola 1-8. évfolyamai számára.

-Második egészségtan tanítási kísérlet: 1997 és 2009 között. Iskolaegészségügyi modellprogram kialakítása, a védőnők bevonásával. Multiszektorális együttműködés az oktatásügy és egészségügy ágazati között.

-Harmadik egészségtan tanítási kísérlet: 2008- folyamatban. Napjaikban is működő Bolyais Egészségfejlesztési Modellprogram.

Vélemény: Több, mint 30 éves múltra visszatekintő iskolai egészségfejlesztési program kidolgozásának, vezetésének, mentorálásának tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy a jövő generáció egészségi, mentális állapotának javítása céljából erősíteni, fejleszteni kell az egészségismereteket és az ezzel kapcsolatos kompetenciákat. A pedagógiai hatásgyakorlás következtében, ezek belsővé válva a mindennapi életben is hasznosítható tudássá alakulnak (a tudás készségszintű alkalmazása).

A hatékonyság növelése érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a külső kapcsolati háló bővítésére, ami elsősorban a szülők aktív bevonását jelenti. Széleskörű, hatékony együttműködést igyekszünk kialakítani a civil társadalommal (szakemberekkel, szakértőkkel, intézményekkel, szervezetekkel). Ezt tükrözi az alábbiakban, a „BOLYAIS EGÉSZÉSZSÉGFEJLESZTÉSI MODELLPROGRAM” címszó alatt prezentált „EGÉSZSÉGMAGATARTÁS KUTATÁS”, melyet a 2016-2017-es tanévben, külső szakmai támogatással, együttműködéssel indítottunk. A modellprogram keretében az egészségfejlesztési team bővítésével, vizsgáltuk a program hatékonyságát a tanulók egészségmagatartására és jóllétére vonatkozóan. A tanulók egészségi állapotának javítása céljából, az egészségtudatos szemlélet és egészségmagatartás pozitív irányú elmozdítására törekszünk.

Következtetések: A komplex szemléletű iskolai egészségfejlesztési modellprogramokkal (három egészségtani kisérlettel) bizonyított, hogy a következetes, folyamatosan megújuló személet- és magatartásformálás eredményesebb prevenció, mint az alkalomszerűen „ad hoc” szervezett kampány, egészségügyi felvilágosítás.

Az egészségtan tanítási-tanulási folyamatát megtapasztalva és a tanulók tudására vonatkozó visszacsatoló ellenőrző, tanulási eredmények (Bolyais modellprogram) tükrében kijelenthető, hogy:

- Az általános iskolákban az évfolyamonként spirálisan bővülő, egymásra épített, gyakorlatorientált egészségtan tananyaga, az egészségtudományi ismeretek átadásán kívül, fejleszti az ehhez kapcsolódó képességeket, készségeket, szokásokat, attitűdöket.

- Az életkori (osztálytermi szinten egyéni) sajátosságokat nyomon követve, olyan alapot ad az egészségtudatos életmód- és magatartás alakításához, mely motiváló hatású lehet egy életen át tartó tanulási folyamathoz, aminek segítségével képessé válik a tanuló a saját életvitelének, magatartásának alakítására, fejlesztésére.

Hivatkozások

26/1997. (IX.03.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700026.nm
28/2000. (IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,.https://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/tantervek/28-2000-ix-21-om
110/2012. (VI.4.) számú Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200110.KOR
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200020.EMMI
5/2020. (I.31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról. MAGYAR KÖZLÖNY – 2020.évi 17.szám file:///C:/Users/%C3%81gi/Downloads/MK_20_017-1.pdf
http:/www.oktatás. 2030.hu
Aszmann, A. (1997. szerk.). Iskolásgyermekek egészségmagatartása 1986-1993, WHO nemzetközi kutatás keretében végzett magyar vizsgálat. Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet, Nemzeti Egészégvédelmi Intézet.
Bíró, É. Szabó, P. Kósa, K. (2022). A magyar felnőtt lakosság egészségműveltsége. In Egészségfejlesztés, 63 (3). 3-11.
Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (2024): Pedagógiai Program
https://www.bolyai-debrecen.edu.hu/
Falus, I. (1998, szerk.). Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Német, Á.; Várnai, D. Health Behaviour in School-Aged Children (HBSC). A WHO- Collaborative Cross-National Study. National Report 2018; Budapest, 2019.
Vighné Arany, Á. (1997). Egészségtan tantárgy bevezetése az általános iskola alsó tagozatában, a NAT szellemében. In Egészségnevelés, 38(03-04), 83-87.
Vighné Arany, Á. (2005). Komplex szemléletű iskolai egészségnevelés. In Egészségfejlesztés, 46(5-6), 17-20.
Vighné Arany, Á. (2007). Az egészségfejlesztő iskola fókuszában – a védőnők. In Egészségfejlesztés, 48(4). 23-26.
Vighné Arany, Á. (2012). Egészségfejlesztő projektnap – a debreceni Bolyai Tehetségpontban. In Tehetség, 10(3), 17-18.
Vighné Arany, Á. (2017). Preventív szemléletű iskolai egészségfejlesztés (Jó gyakorlatok, Debrecen) In Csillagfényben, A pedagógiai prevenció II. kötet. Szerzők: A Magyar Pedagógiai Társaság Prevenciós Szakosztályának munkatársai. Örökségünk Könyvkiadó Kft, 2017. 116-135.
Vighné-Arany, Á., Nagy-Pénzes, G., Bíró, É. (2020). Preventív szemléletű iskolai egészségfejlesztés II. (Jó gyakorlatok, Debrecen). In. Csillagfényben, Neveléstudományi megelőzés V. kötet. Szerzők: A Magyar Pedagógiai Társaság Prevenciós Szakosztályának munkatársai. Szerkesztette: Czakó Kálmán. Örökségünk Könyvkiadó Kft, 2020. 284-299.
Nagy-Pénzes, G.; Vince, F.; Vighné Arany, Á.; Bíró, É. Impact of a Primary School Health Promotion Programme on Adolescents’ Health Behaviour and Well-Being. Children 2024,11,919. https://doi.org/10.3390/children 11080919
G. Nagy-Pénzes., F. Vincze., Á. Vighné-Arany., É. Bíró. (2024): Az általános iskolai egészségfejlesztési program hatása a serdülők egészségmagatartására és jóllétére. Gyermekek 2024, 11(8), 919; https://doi.org/10.3390/children 11080919 Közzétéve: 2024. július 30. (Ez a cikk az Egészségmagatartás, egészségműveltség és mentális egészség gyermekeknél című különszámhoz tartozik.) https://www.mdpi.com/2227-9067/11/8/919#app1-children-11-00919