Félelem, döntés és szülés: szülési attitűdök és pszichoszociális tényezők a császármetszés választásának hátterében
Absztrakt
Bevezetés
A császármetszések aránya világszerte, így Magyarországon is évről évre növekszik. Ennek hátterében nem csupán orvosi indikációk, hanem pszichológiai és társadalmi tényezők, így például a szüléssel kapcsolatos félelmek és attitűdök is szerepet játszanak. Vizsgálatunk célja az volt, hogy feltárjuk, milyen pszichoszociális tényezők befolyásolják a választott szülési módot a várandós nők körében.
Módszertan
Keresztmetszeti, kvantitatív vizsgálatunk során 105 fő, 18–40 év közötti várandós nő töltötte ki online kérdőívünket. A mérőeszközök között szerepelt a Rosenberg-féle Önértékelési Skála, valamint a Szülési Attitűdök Kérdőív. Emellett rögzítettük a szociodemográfiai jellemzőket és a szülési mód preferenciáját is. Az adatelemzést SPSS 23.0 programmal végeztük, alkalmazva leíró statisztikákat, khi-négyzet próbát, t-próbát és varianciaanalízist (p < 0,05).
Eredmények
A résztvevők 35,6%-a preferálta a császármetszést, míg 64,4% a hüvelyi szülést. A császármetszést választó nők körében szignifikánsan magasabb volt a szüléssel kapcsolatos félelem („Félelem” alskála, p = 0,047), és alacsonyabb a szülésre való nyitottság („Közelítés” alskála, p = 0,03), valamint a fejlődésként való megélés („Növekedés” alskála, p = 0,002). Az önértékelés nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a szülési mód iránti preferenciával (p > 0,05). A falun élő (p = 0,001) és 30 év alatti (p = 0,033) nők körében nagyobb volt az orvosi kontroll iránti igény, míg a vallásos nők pozitívabban viszonyultak a szüléshez, mint fejlődési eseményhez („Növekedés” alskála, p = 0,003).
Következtetések
A szülési mód választásának egyik legerősebb előrejelzője a szüléssel kapcsolatos félelem. Az életkor, lakóhely és vallásosság a szülési attitűdöket befolyásoló tényezőként jelent meg. Az eredmények hangsúlyozzák a védőnők és az érzelmi támogatás szerepét a szülésre való felkészítésben, valamint a császármetszések indokolatlan növekedésének megelőzésében.
Kulcsszavak: császármetszés; szülési attitűd; szülési félelem; pszichoszociális tényezők; szülési preferencia
Hivatkozások
Attanasio, L. B., Hardeman, R. R., Kozhimannil, K. B., & Kjerulff, K. H. (2017). Prenatal attitudes toward vaginal delivery and actual delivery mode: Variation by race/ethnicity and socioeconomic status. Birth, 44(4), 306–314. https://doi.org/10.1111/birt.12305
Betrán, A. P., Torloni, M. R., Zhang, J. J., Gülmezoglu, A. M., & WHO Working Group. (2016). WHO Statement on caesarean section rates. BJOG: An International Journal of Obstetrics & Gynaecology, 123(5), 667–670. https://doi.org/10.1111/1471-0528.13526
Bilgiç, G., & Çıtak Bilgin, N. (2021). Relationship between fear of childbirth and psychological and spiritual well being in pregnant women. Journal of Religion and Health, 60(1), 295–306. https://doi.org/10.1007/s10943-020-01087-4
Dal Moro, A. P. M., Soecki, G., de Fraga, F. S., & mtsai. (2023). Fear of childbirth: prevalence and associated factors in pregnant women of a maternity hospital in southern Brazil. BMC Pregnancy and Childbirth. https://doi.org/10.21203/rs.3.rs-2277753/v1
Dweik, D., Szimjanovszki, I., Mészáros, G., & Pál, A. (2013). Cesarean delivery on maternal request: Survey among obstetricians in south-east Hungary. Orvosi Hetilap, 154(24), 1303–1311. https://doi.org/10.1556/OH.2013.29682
Garthus-Niegel, S., von Soest, T., Vollrath, M. E., & Eberhard-Gran, M. (2013). The impact of subjective birth experiences on post traumatic stress symptoms: A longitudinal study. Archives of Women’s Mental Health, 16(1), 1–10. https://doi.org/10.1007/s00737-012-0301-3
Grylka-Bäeschlin, S., Gross, M. M., Müller, A. N., & Pehlke-Milde, J. (2022). Development and validation of a tool for advising primiparous women during early labour: Study protocol for the GebStart Study. BMJ Open, 12(6), e062869. https://doi.org/10.1136/bmjopen-2022-062869
Handelzalts, J. E., Hairston, I. S., Matatyahu, A., Reuveni, I., Hod, M., & Lurie, S. (2018). Personality, fear of childbirth and birth outcomes in nulliparous women. Archives of Women’s Mental Health, 21(6), 643–651. https://doi.org/10.1007/s00404-014-3532-x
Hobbs, A. J., Mannion, C. A., McDonald, S. W., Brockway, M., & Tough, S. C. (2016). The impact of caesarean section on breastfeeding initiation, duration and difficulties in the first four months postpartum. BMC Pregnancy and Childbirth, 16, 90. https://doi.org/10.1186/s12884-016-0876-1
Karlström, A., Nystedt, A., & Hildingsson, I. (2011). A comparative study of the experience of childbirth between women who preferred and had a caesarean section and women who preferred and had a vaginal birth. Sexual & Reproductive Healthcare, 2(3), 93–99. https://doi.org/10.1016/j.srhc.2011.03.002
Keag, O. E., Norman, J. E., & Stock, S. J. (2018). Long-term risks and benefits associated with cesarean delivery for mother, baby, and subsequent pregnancies: Systematic review and meta-analysis. PLoS Medicine, 15(1), e1002494. https://doi.org/10.1371/journal.pmed.1002494
Kingdon, C., Downe, S., & Betrán, A. P. (2018). Women’s and communities’ views of targeted educational interventions to reduce unnecessary caesarean section: A qualitative evidence synthesis. Reproductive Health, 15(1), 130. https://doi.org/10.1186/s12978-018-0570-z
Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. (2024). Szülészeti beavatkozások statisztikája – 2024. https://neak.gov.hu
Nilsson, C., Lundgren, I., Karlström, A., & Hildingsson, I. (2012). Self-reported fear of childbirth and its association with women’s birth experience and mode of delivery: A longitudinal population-based study. Women and Birth, 25(3), 114–121. https://doi.org/10.1016/j.wombi.2011.06.001
O’Connell, M. A., Leahy Warren, P., Khashan, A. S., Kenny, L. C., & O’Neill, S. M. (2017). Worldwide prevalence of tokophobia in pregnant women: A systematic review and meta-analysis. Acta Obstetricia et Gynecologica Scandinavica, 96(8), 907–920. https://doi.org/10.1111/aogs.13138
Russell, K., Manias, E., & Nicholson, P. (2021). What influences rural women's choices in maternity care: A qualitative exploratory study. Nursing & Health Sciences, 23(4), 825–833. https://doi.org/10.1111/nhs.12867
World Health Organization. (2015). WHO statement on caesarean section rates. World Health Organization. https://apps.who.int/iris/handle/10665/161442
Copyright (c) 2025 Bernadett Varga
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
.png)
