A zeneipari dolgozók mentális egészségének vizsgálata

Nina Bojtor

Bojtor Nina Pécsi Tudományegyetem

Kulcsszavak: zeneipar, zeneipari dolgozók, mentális egészség, kiszámíthatóság, reziliencia

Absztrakt

A zeneipar dolgozói számtalan pszichés kihívással néznek szembe a munkájuk során. Ilyen például az iparágban uralkodó nagyfokú informalitás, stresszes munkakörnyezet és kiszámíthatatlan munkavégzés. Ebben a gyorsan változó közegben az érvényesülés elsődleges eszköze a kapcsolati tőke és a társas interakciók során kiemelt fontosságú a baráti viszony fenntartása, ami mind plusz teherként nyilvánulhat meg a zeneipari dolgozók életében. A közeg sajátosságai negatív hatást gyakorolhatnak az érintettek egészségére, de a kedvezőtlen életmód fenntartását a társadalmi normák is elősegíthetik. A kutatás fókuszában a zeneipar azon dolgozói álltak, akik nem kizárólag a zenélésből szerzik bevételüket, hanem a zeneipar egyéb szegmensében is jelen vannak.

A kutatás 272 fő bevonásával zajlott, ebből 68 fő került kizárásra. A minta átlagéletkora 32,8 év (SD = 9,7, tartomány: 20-65 év). A vizsgálati csoportba 123 fő került, a kontroll csoportba 81 fő. Mindkét csoport egy kérdőívcsomagot töltött ki, amelyben a Bizonytalanságintolerancia Skála (ISU-12), az Élettel való Elégedettség Skála (SWLS-H), az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS), a WHO Jól-lét Kérdőív (WBI-5), a Spielberger-féle Állapot-Vonás Szorongás Kérdőív (STAI), valamint a Beck-féle Reménytelenség Skála szerepelt.

A kontroll és a vizsgálati csoport vonatkozásában a kiszámíthatóság kapcsán szignifikáns különbség mutatkozott (U = 3193, p < 0,001, d = 0,3). A reziliencia tekintetében a zeneipari szereplők magasabb értékeket mutatnak (U = 3828, p = 0,005, d = 0,2). Az észlelt stressz vizsgálata során nem találtunk eltérést. A korrelációs vizsgálatok azt mutatták, hogy magas erősségű, pozitív irányú együttjárással jellemezhető a kiszámíthatóság és az élettel való elégedettség kapcsolata (r_s (122) = 0,3 p < 0,001). Magas erősségű, negatív irányú kapcsolatot találtunk a kiszámíthatóság és szorongás r_s (122) = -0,3 p < 0,001, valamint kiszámíthatóság és reménytelenség r_s (122) = -0,3 p < 0,001 között. Közepes erősségű, pozitív irányú kapcsolatot mutatott a kiszámíthatóság a szubjektív életszínvonallal r_s (122) = 0,3 p = 0,003, rezilienciával r_s (122) = 0,3 p = 0,004 és WHO jól-léttel r_s (122) = 0,2 p < 0,007. Továbbá mérsékelt erősségű, negatív irányú együttjárást regisztráltunk a kiszámíthatóság vonásszorongás r_s (122) = -0,2 p = 0,044 között.

Érdemes lenne feltárni, hogy a kiszámíthatóság milyen mértékben befolyásolja az általunk vizsgált pszichológiai konstruktumokat. Felmerül a kérdés, hogyha a reziliencia és a kiszámíthatóság pozitív együttjárást mutat, hogyan jellemezhető mégis magasabb reziliencia szinttel a vizsgálati csoport alacsonyabb kiszámíthatóság mellett. Ennek a problémának a feltárása további vizsgálatokat igényelne, melyben feltérképezhetnénk, hogy milyen tényezők befolyásolják a zeneipari dolgozók reziliencia szintjét. Kutatási célunk az volt, hogy a zeneipar egészét vizsgáljuk, azonban a későbbiekben érdemes lenne differenciálni, hogy a kiszámíthatóság mely szakmákban jelentkezik leginkább. Így betekintést nyerhetnénk abba, mi jelenti az érintettek számára a legnagyobb kihívást.

Hivatkozások

Barna, E. (2020). Making visible the invisible household labour supporting the economy of music, Social Boundaries of Work 2020. University of Warsaw, Online conference on Zoom. 28-29 October, 2020.

Barna, E. (2022). Kreatív munka a magyarországi zeneiparban. Kutatási projekt. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

Berg, L., King, B., Koenig, J., and McRoberts, R. L. (2022). Musician occupational and financial stress and mental health burden. Psychology of Music, 50(6), 1801–1815. doi: 10.1177/03057356211064642

Fletcher, D., és Sarkar, M. (2013). Psychological Resilience: A Review and Critique of Definitions,Concepts, and Theory. European Psychologist, 18(1), 12–23. doi: 10.1027/10169040/a000124

Fricke, J. (2023). The Misattuned Music Industry: An Intersubjective Perspective on the Music Industry’s Mental Health Crisis. Doktoral Paper. University of Denver.

Gross, S. A., and Musgrave, D. G. (2017). Can Music Make You Sick? A Study into the Incidence of Musicians’Mental Health. Project report. University of Westminster.

Járai R., Vajda D., Hargitai R., László N., Csókási K., és Kiss E. Cs. (2015). A Connor Davidson Reziliencia Kérdőív 10 itemes változatának jellemzői. Alkalmazott Pszichológia. doi: 10.17627/ALKPSZICH.2015.1.129

Jepson, R., Sims, M., and Ravalier, J. (2024). A Rapid Review of Designing a Code of Practice for the Music Industry and Mental Health. Music & Science, 7, 20592043241259142. doi: 10.1177/20592043241259142

Kegelaers, J., Schuijer, M., and Oudejans, R. R. (2020). Resilience and mental health issues in classical musicians. Preliminary study. Psychology of Music, 49(5), 1273–1284. doi: 10.1177/0305735620927789

Martos T., Sallay V., Désfalvi J., Szabó T., and Ittzés A. (2014). Psychometric characteristics of the Hungarian version of the Satisfaction with Life Scale (SWLS-H). Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 289–303. doi: 10.1556/Mental.15.2014.3.9

Perczel Forintos D., Rózsa R., and Kopp M. (2007). An investigation of the short version of the Beck Hopelessness Scale in a national representative survey in Hungary. Psychiatria Hungarica, 22(5):375-89.

Perczel Forintos, D., Sallai, J., és Rózsa, S. (2001). Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 16 (6):632-643.

Perczel-Forintos, D. (Szerk.). (2018). Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió.

Pikó B. (2015). A stressz és a szervezet alkalmazkodásának jelentősége. LEGE ARTIS MEDICINAE, 71-77.

Stauder, A., és Konkoly Thege, B. (2006). Az észlelt stressz kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7. doi: 10.1556/Mentál.7.2006.3.4

Sterne, J. (2014). There Is No Music Industry. Media Industries Journal, 1(1). doi: 10.3998/mij.15031809.0001.110

Susánszky É., Konkoly Thege B., Stauder A., és Kopp M. (2006). A WHO jól-lét kérdőív rövidített (WBI5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 Országos Lakossági Egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247–255. doi: 10.1556/Mental.7.2006.3.8

Urbán N., és Kovács L. (2016). A pszichológiai reziliencia, mint integrált alkalmazkodó rendszer. Honvédorvos, 68(3–4), 43–50. doi: 10.29068/HO.2016.3-4.43-50

Willis, S., Neil, R., Mellick, M. C., and Wasley, D. (2019). The Relationship Between Occupational Demands and Well-Being of Performing Artists. A Systematic Review. Frontiers in Psychology, 10, 393. doi: 10.3389/fpsyg.2019.00393

Zsidó N. A., Arató N., Inhóf O., Budai T., Stecina T. D., és Lábadi B. (2021). A Bizonytalanságintolerancia Skála rövidített változatának magyar nyelvű adaptációja. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 22(1), 103–120. doi: 10.1556/0406.22.2021.003