Az életmód applikációk használatának akadályai egy feltáró kutatás tapasztalatai alapján
Absztrakt
Bevezetés: Az elhízás korunk népbetegsége, ami elsősorban a helytelen táplálkozási szokásokkal és a mozgásszegény életmóddal magyarázható. Az m-health alkalmazások hatékony támogatást nyújtanak az egészségmagatartás javításában. A leggyakoribb m-health applikációk közé tartoznak az életmód, vagyis a sport-fitnesz, a táplálkozási, alvás-ébrenléti állapotot követő és a meditációs alkalmazások, amelyek hazai penetrációja (~ 17%) magasabb a globális átlaghoz viszonyítva (~ 11%), de elmarad az Európai Unió tagállamainak átlagától (~ 21%).
Kutatásunk célja az életmód alkalmazások elutasítási okainak feltárása volt kvalitatív és kvantitatív módszertan segítségével.
Módszertan: Három fókuszcsoportos interjút készítettünk 37 másodéves rekreáció és életmód alapszakon tanuló nappali tagozatos hallgató körében, illetve online kérdőíves megkérdezést folytattunk le a 18 és 25 év közötti egyetemista, az applikációkat nem használók (n = 160), és már nem használók (n = 72) körében. A kvalitatív kutatás során felmerült témák azonosítása tematikus elemzéssel történt. A kvantitatív adatfeldolgozás egy- (helyzetmutatók) és többváltozós (faktorelemzés) statisztikai elemzések segítségével valósult meg.
Eredmények: A fókuszcsoportos kutatás eredményei alapján 5 fő elutasítási indok – egyéni szempontok, felesleges, nem megfelelő, technikai- és időtényezők – került azonosításra. Az applikációk nem használatát leginkább a feleslegességgel és az érdeklődés hiányával magyarázták.
A megkérdezés alapján az elutasítási indokok között (1) az információhiány és a technológiai akadály, valamint (2) az érdeklődés hiánya és a szükségtelen került azonosításra. A már nem használók az applikációk használatának felfüggesztését leginkább a motiváció elvesztésével, az unalommal magyarázták. A korábbi használat abbahagyása az (1) érintettség hiányával és a (2) demotivációval áll összefüggésben.
Következtetések: Az érdeklődés elvesztése, a demotiváció és a gyenge használhatóság megjelent az akadályok között, ahogy arra korábban több nemzetközi kutatás is rávilágított. A személyes adatok védelme nem került kiemelésre. A kutatási eredmények rávilágítottak az információhiány jelentőségére, ami korábban nem került feltárásra. Fontos a tájékoztatás, és a mobil egészségügyi alkalmazások előnyös hatásainak oktatása, népszerűsítése a sport- és egészségtudományokat folytató egyetemi hallgatók körében.
Hivatkozások
Alves, H., Galan-Ladero, M. M., and Rivera, R. G. (2021). Theoretical Background: Social Marketing and Quality of Life. Applied Social Marketing and Quality of Life: Case Studies from an International Perspective. Springer. doi:10.1007/978-3-030-83286-5 ISSN: 2213-994X
Amagai, S., Pila, S., Kaat, A. J., Nowinski, C. J., and Gershon, R. C. (2022). Challenges in participant engagement and retention using mobile health apps: literature review. Journal of Medical Internet Research(24), e35120. doi:10.2196/35120
American College Health Association. (2019). Forrás: National health assessment II: Reference group executive summary spring: www.acha.org/documents/ncha/NCHA-II_SPRING_2019_US_REFERENCE_GROUP_ EXECUTIVE_SUMMARY.pdf
Asbóth, K. (2016). Jövőnk: a Lancet Bizottság ajánlása a fiatalok egészségéről és jóllétéről. Egészségfejlesztés, 57(2), 79-84. doi: 10.24365/ef.v57i2.34
Attig, C., and Franke, T. (2020). Abandonment of personal quantification: A review and empirical study investigating reasons for wearable activity tracking attrition. Computers in Human Behavior, 102, 223-237. doi:10.1016/j.chb.2019.08.025
Bull, F. C., Al-Ansari, S. S., Biddle, S., Borodulin, K., Buman, M. P., Cardon, G., Carty, C., Chaput, J. P., Chastin, S., Chou, R., Dempsey, P. C., DiPietro L., Ekelund, U., Firth, J., Friedenreich, C. M., Garcia, L., Gichu, M., Jago, R., Katzmarzyk, P. T., Lambert, E., Leitzmann, M., Milton, K., Ortega, F. B., Ranasinghe, C., Stamatakis, E., Tiedemann, A., Troiano, R. P., van der Ploeg, H. P., Wari, V., and Willumsen, J. F. (2020) World Health Organization 2020 guidelines on physical activity and sedentary behaviour. British Journal of Sports Medicine 54(24), 1451-1462. doi: 10.1136/bjsports-2020-102955.
Byambasuren, O., Beller, E., Hoffmann, T., and Glasziou, P. (2020). Barriers to and facilitators of the prescription of mHealth apps in Australian general practice: qualitative study. JMIR mHealth and uHealth, 8(7), e17447. doi:10.2196/17447
Canhoto, A. I., and Arp, S. (2017). Exploring the factors that support adoption and sustained use of health and fitness wearables. Journal of Marketing Management, 33(1-2.), 32-60. doi:10.1080/0267 257X.2016.1234505 ISSN 0267-257X
Choi, H. Y., Keil, M., and Baird, A. M. (2022). Intention to use smartwatch health applications: A regulatory fit and locus of control perspective. Information & Management, 59(6), 103687. doi:10.1016/j.im.2022.103687 KUTATÁS
Ernsting, C., Dombrowski, S. U., Oedekoven, M., and Kanzler, M. (2017). Using smartphones and health apps to change and manage health behaviors: a population-based survey. Journal of medical Internet research, e101. doi:10.2196/jmir.6838
Forbes Health. (2023). Forrás: 10 Best Fitness Apps Of 2023: https://www.forbes.com/health/body/ best-fitness-apps/
Keeling, D. I., de Ruyter, K., Mousavi, S., and Laing, A. (2019). Technology push without a patient pull: examining digital unengagement (DU) with online health services. European Journal of Marketing, 9, 17011732. doi:10.1108/EJM-10-2017-0692 ISSN 0309-0566
Kovács, T., and Várallyai, L. (2021). Egészségügyi mobilapplikációkra történő használati szándék mérése UTAUT-modellben: tanulmány egy online felmérés eredményei alapján. Információs Társadalom: Társadalomtudományi folyóirat, 21(1), 166-187. doi:10.22503/inftars.XXI.2021.1.7 ISSN 1587-8694
Kovácsné, Á. T., Faragó, B., Konczos, C., Koppány, K., Kovács, N., Pápai, Zs., Molnár, Zs., Kós, K., Balla, D., Kertész, T., and Szakály, Z. (2020). Examination of health-conscious lifestyle among university students. In Z. Szakály. Győr, Magyarország: Mobilis.
König, L. M., Sproesser, G., Schupp, H. T., and Renner, B. (2018). Describing the process of adopting nutrition and fitness apps: behavior stage model approach. JMIR mHealth and uHealth, 6(3), e8261. doi:10.2196/mhealth.8261
Krebs, P., and Duncan, D. (2015). Health app use among US mobile phone owners: a national survey. JMIR mHealth and uHealth, 3(4), e4924. doi:10.2196/mhealth.4924
KSH. (2019). Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/egeszsegugyi_helyzetkep_2019.pdf
Kwon, M. W., Mun, K., Lee, J. K., McLeod, D. M., and D’Angelo, J. (2017). Is mobile health all peer pressure? The influence of mass media exposure on the motivation to use mobile health apps. Convergence, 665-586. doi:10.1177/13548565166410
Lee, S. M., and Lee, D. (2020). Healthcare wearable devices: an analysis of key factors for continuous use intention. Service Business, 14(4), 503-531. doi:10.1007/s11628-020-00428-3
Matarazzo, J. D. (1984). Behavioral health: A 1990 challenge for the health sciences professions. In Behavioral health: A handbook of health enhancement and disease prevention (o.: 3–40.).
Meskó, B., Drobni, Z., Bényei, É., Gergely, B., and Győrffy, Z. (2017). Digital health is a cultural transformation of traditional healthcare. Mhealth, 3(38). doi:10.21037/mhealth.2017.08.07
Mustafa, A. S., Ali, N. A., Dhillon, J. S., Alkawsi, G., and Baashar, Y. (2022). User engagement and abandonment of mHealth: a cross-sectional survey. Healthcare MDPI, 10(2), 221. doi:10.3390/healthcare10020221
Müller, A. M., Maher, C. A., Vandelanotte, C., Hingle, M., Middelweerd, A., Lopez, M. L., DeSmet, A., Short, C. E., Nathan, N., Hutchensson, M. J., Poppe, J., Woods, C. B., Williams, S. L., and Wark, P. A. (2018). Physical Activity, Sedentary Behavior, and Diet-Related eHealth and mHealth Research: Bibliometric Analysis. Journal of Medical Internet Research, 20(4), e8954. doi:10.2196/jmir.8954
Nacinovich, M. (2011). Defining mHealth. Journal of Communication in Healthcare, 4(1), 1-3. doi:10.1179/175380611X12950033990296
Nouri, R., Niakan , S. K., Ghazisaeedi, M., Marchand, G., and Yasini, M. (2018). Criteria for assessing the quality of mHealth apps: a systematic review. Journal of the American Medical Informatics Association, 25(8), 1089-1098. doi:10.1093/jamia/ocy050
Ross, E. L., Jamison, R. N., Nicholls, L., Perry, B. M., and Nolen, K. D. (2020). Clinical integration of a smartphone app for patients with chronic pain: retrospective analysis of predictors of benefits and patient engagement between clinic visits. Journal of Medical Internet Research, 22(4), e16939. doi:10.2196/16939
Sabbir, M. M., Taufique, K. M., and Nomi, M. (2021). Telemedicine acceptance during the COVID-19 pandemic: User satisfaction and strategic healthcare marketing considerations. Health Marketing Quarterly, 38(2-3), 168-187. doi:10.1080/07359683.2021.1986988
Santos-Vijande, M. L., Gómez-Rico, M., Molina-Collado, A., and Davison, R. M. (2022). Building user engagement to mhealth apps from a learning perspective: Relationships among functional, emotional and social drivers of user value. Journal of Retailing and Consumer Services, 66, 102956. doi:10.1016/j.jretconser.2022.102956
Simblett, S., Greer, B., Matcham, F., Curtis, H., Polhemus, A., Ferrão, J., Gamble, P., and Wykes, T. (2018). Barriers to and facilitators of engagement with remote measurement technology for managing health: systematic review and content analysis of findings. Journal of Medical Internet Research, 20(7), e10480. doi:10.2196/10480
Statista. (2022). Forrás: Digital Fitness & Well-Being Apps: www.statista.com/outlook/dmo/digital-health/ digital-fitness-well-being/digital-fitness-well-being-apps/worldwide
Steptoe, A., and Wardle, J. (2001). Health behaviour, risk awareness and emotional well-being in students from Eastern Europe and Western Europe. Social Science & Medicine, 53(12), 1621-1630. doi:10.1016/S0277-9536(00)00446-9
Steptoe, A., Wardle, J., Cui, W., Bellisle, F., Zotti, A. M., Baranyai, R., and Sanderman, R. (2002). Trends in smoking, diet, physical exercise, and attitudes toward health in European university students from 13 countries, 1990-2000. Preventive Medicine, 35(2), 97-104. doi:10.1006/pmed.2002.1048
Szűcs, R. K. (2021). Mobil egészség – áttekintés. Biztonságtudományi Szemle, 1, 79-91. ISSN 2676-9042 Villinger, K., Wahl, D. R., Boeing, H., Schupp, H. T., and Renner, B. (2019). The effectiveness of app-based mobile interventions on nutrition behaviours and nutrition-related health outcomes: A systematic review and meta-analysis. Obesity Reviews, 20(10), 1465-1484. doi:10.1111/obr.12903
Vlahu-Gjorgievska, E., Mulakaparambil, S. U., and Win, K. T. (2018). mHealth applications: A tool for behaviour change in weight management. Studies in Health Technology and Informatics, 252, 158-163. doi:10.3233/978-1-61499-890-7-158
Zhou, L., Bao, J., Setiawan, I. M., Saptono, A., and Parmanto, B. (2019). The mHealth app usability questionnaire (MAUQ): development and validation study. JMIR mHealth and uHealth, 7(4), e11500. doi:10.2196/11500
Copyright (c) 2023 Ágnes Kovácsné Tóth,
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
.png)
