Veleszületett rendellenességek epidemiológiája

  • Valek Andrea Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Klinika, Neonatológiai Tanszéki Csoport, Budapest Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, Budapest
  • Szabó Miklós Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Klinika, Neonatológiai Tanszéki Csoport, Budapest
Kulcsszavak: veleszületett rendellenesség, epidemiológia, fenotípus, genetika, teratogén

Absztrakt

A veleszületett rendellenességek a test szerkezetének vagy működésének számos olyan rendellenességét foglalják magukban, amelyek a méhen belüli fejlődés során keletkeznek. Népegészségügyi jelentőségüket mutatja gyakori előfordulásuk, valamint az 5 éves kor alatti halálozásban játszott meghatározó szerepük. Az általuk okozott tartós megbetegedés nagy terhetró az érintett egyénekre, családjaikra és a társadalomra.
A veleszületett rendellenességeket klinikai következményeik alapján major és minor kategóriákba sorolják. A morfológiai rendellenességek lehetnek izoláltak, amikor egy szervet vagy szervrendszert érintenek, és lehetnek több szervrendszert érintő multiplex rendellenességek. Megkülönböztetünk malformációs, deformációs, diszrupciós és diszpláziás elváltozásokat. A multiplex rendellenességek között előfordulnak szindrómák, asszociációk és szekvenciák. A kiváltó ok szerint két csoportba oszthatók: genetikai és nem genetikai eredetű, ún. teratogén ágens által okozott rendellenességekre. A teratogén ágensek lehetnek anyai betegségből eredők, fertőző kórokozók, fizikai behatások, valamint gyógyszerek és egyéb kémiai anyagok. Azonban a veleszületett rendellenességek nagy részének oka ismeretlen, mások pedig multifaktoriálisak lehetnek, azaz genetikai és környezeti hatások együttesen játszanak szerepet kialakulásukban. A közlemény az előzőleg felvetett meghatározások kiterjesztésével és részletesebb kifejtésével foglalkozik.

Hivatkozások

Bullo, M., Tschumi, S., Bucher, B. S., Bianchetti, M. G., & Simonetti, G. D. (2012). Pregnancy outcome following exposure to angiotensin-converting enzyme inhibitors or angiotensin receptor antagonists: a systematic review. Hypertension, 60(2), 444-450. https://doi.org/10.1161/HYPERTENSIONAHA.112.196352

Christianson A., Howson C., Modell B. (2006). March of Dimes Global Report on Birth Defects: The Hidden Toll of Dying and Disabled Children. March of Dimes Birth Defects Foundation. White Plains.

Csáky-Szunyogh Melinda & Formanek Balku Eszter (2022). Jelentés a Veleszületett rendellenességek Országos Nyilvántartás 2010-2020. évek adatairól. N. N. Központ.

EUROCAT. (2020, 2022. December 20). Prevalence charts and tables. https://eu-rd-platform.jrc.ec.europa.eu/eurocat/eurocat-data/prevalence_en

Feldkamp, M. L., Carey, J. C., Byrne, J. L. B., Krikov, S., & Botto, L. D. (2017). Etiology and clinical presentation of birth defects: population based study. BMJ, 357, j2249. https://doi.org/10.1136/bmj.j2249

Feldman, H. S., Jones, K. L., Lindsay, S., Slymen, D., Klonoff-Cohen, H., Kao, K., Rao, S., & Chambers, C. (2012). Prenatal alcohol exposure patterns and alcohol-related birth defects and growth deficiencies: a prospective study. Alcohol Clin Exp Res, 36(4), 670-676. https://doi.org/10.1111/j.1530-0277.2011.01664.x

Global Burden Disease and Injury Collaborators (2020). Global burden of 369 diseases and injuries in 204 countries and territories, 1990-2019: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2019. Lancet, 396(10258), 1204-1222. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(20)30925-9

Hamosh, A., Scott, A. F., Amberger, J. S., Bocchini, C. A., & McKusick, V. A. (2005). Online Mendelian Inheritance in Man (OMIM), a knowledgebase of human genes and genetic disorders. Nucleic Acids Res, 33(Database issue), D514-517. https://doi.org/10.1093/nar/gki033

Hanley, W. B., Clarke, J. T., & Schoonheyt, W. (1987). Maternal phenylketonuria (PKU)--a review. Clin Biochem, 20(3), 149-156. https://doi.org/10.1016/s0009-9120(87)80112-1

Hanson, N., & Leachman, S. (2001). Safety issues in isotretinoin therapy. Semin Cutan Med Surg, 20(3), 166-183. https://doi.org/10.1053/sder.2001.28209

Harada, M. (1978). Congenital Minamata disease: intrauterine methylmercury poisoning. Teratology, 18(2), 285-288. https://doi.org/10.1002/tera.1420180216

Hennekam, R. C., Biesecker, L. G., Allanson, J. E., Hall, J. G., Opitz, J. M., Temple, I. K., Carey, J. C., & Elements of Morphology Consortium (2013). Elements of morphology: general terms for congenital anomalies. Am J Med Genet A, 161A(11), 2726-2733. https://doi.org/10.1002/ajmg.a.36249

Holbrook, B. D. (2016). The effects of nicotine on human fetal development. Birth Defects Res C Embryo Today, 108(2), 181-192. https://doi.org/10.1002/bdrc.21128

Horsthemke, B., & Wagstaff, J. (2008). Mechanisms of imprinting of the Prader-Willi/Angelman region. Am J Med Genet A, 146A(16), 2041-2052. https://doi.org/10.1002/ajmg.a.32364

Hsieh, S. T., & Woo, A. S. (2019). Pierre Robin Sequence. Clin Plast Surg, 46(2), 249-259. https://doi.org/10.1016/j.cps.2018.11.010

Hungarian Central Statistical Office. Dissemination database. (2023 June). https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?&lang=en

Koopman, W. J., Distelmaier, F., Smeitink, J. A., & Willems, P. H. (2013). OXPHOS mutations and neurodegeneration. EMBO J, 32(1), 9-29. https://doi.org/10.1038/emboj.2012.300

Leppig, K. A., Werler, M. M., Cann, C. I., Cook, C. A., & Holmes, L. B. (1987). Predictive value of minor anomalies. I. Association with major malformations. J Pediatr, 110(4), 531-537. https://doi.org/10.1016/s0022-3476(87)80543-7

Lozano, R., Naghavi, M., Foreman, K., Lim, S., Shibuya, K., Aboyans, V., Abraham, J., Adair, T., Aggarwal, R., Ahn, S. Y., Alvarado, M., Anderson, H. R., Anderson, L. M., Andrews, K. G., Atkinson, C., Baddour, L. M., Barker-Collo, S., Bartels, D. H., Bell, M. L., ... Memish, Z. A. (2012). Global and regional mortality from 235 causes of death for 20 age groups in 1990 and 2010: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2010.Lancet,380(9859), 2095-2128. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(12)61728-0

Luteijn, J. M., Dolk, H., Addor, M. C., Arriola, L., Barisic, I., Bianchi, F., Calzolari, E., Draper, E., Garne, E., Gatt, M., Haeusler, M., Khoshnood, B., McDonnell, B., Nelen, V., O’Mahony, M., Mullaney, C., Queisser-Luft, A., Rankin, J., Tucker, D., . . . Yevtushok, L. (2014). Seasonality of congenital anomalies in Europe. Birth Defects Res A Clin Mol Teratol, 100(4), 260-269. https://doi.org/10.1002/bdra.23231

Malherbe, H. L., Modell, B., Blencowe, H., Strong, K. L., & Aldous, C. (2023). A review of key terminology and definitions used for birth defects globally. J Community Genet, 14(3), 241-262. https://doi.org/10.1007/s12687-023-00642-2

Neu, N., Duchon, J., & Zachariah, P. (2015). TORCH infections. Clin Perinatol, 42(1), 77-103, viii. https://doi.org/10.1016/j.clp.2014.11.001

Perin, J., Mai, C. T., De Costa, A., Strong, K., Diaz, T., Blencowe, H., Berry, R. J., Williams, J. L., & Liu, L. (2023). Systematic estimates of the global, regional and national under-5 mortality burden attributable to birth defects in 2000-2019: a summary of findings from the 2020 WHO estimates. BMJ Open, 13(1), e067033. https://doi.org/10.1136/bmjopen-2022-067033

Petersen, E. E., Mitchell, A. A., Carey, J. C., Werler, M. M., Louik, C., Rasmussen, S. A., & National Birth Defects Prevention, S. (2008). Maternal exposure to statins and risk for birth defects: a case-series approach. Am J Med Genet A, 146A(20), 2701-2705. https://doi.org/10.1002/ajmg.a.32493

Polifka, J. E., & Friedman, J. M. (2002). Medical genetics: 1. Clinical teratology in the age of genomics. CMAJ, 167(3), 265-273. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12186175

Prevention of neural tube defects: results of the Medical Research Council Vitamin Study. MRC Vitamin Study Research Group. (1991). Lancet, 338(8760), 131-137. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/1677062

Sokal, R., Tata, L. J., & Fleming, K. M. (2014). Sex prevalence of major congenital anomalies in the United Kingdom: a national population-based study and international comparison meta-analysis. Birth Defects Res A Clin Mol Teratol, 100(2), 79-91. https://doi.org/10.1002/bdra.23218

Solomon, B. D. (2011). VACTERL/VATER Association. Orphanet J Rare Dis, 6, 56. https://doi.org/10.1186/1750-1172-6-56

Szumutku, F., Kadar, K., Kovacs, A. F., Lengyel, A., Pinti, E., Nemethi, Z., Abonyi, T., Csaky-Szunyogh, M., Fekete, G., & Haltrich, I. (2022). [Clinical aspects of 22q11.2 microdeletion syndrome]. Orv Hetil, 163(1), 21-30. https://doi.org/10.1556/650.2022.32299 (A 22q11.2-microdeletios szindroma klinikai jellemzoi.)

Thomas, I. T., & Smith, D. W. (1974). Oligohydramnios, cause of the nonrenal features of Potter’s syndrome, including pulmonary hypoplasia. J Pediatr, 84(6), 811-815. https://doi.org/10.1016/s0022-3476(74)80753-5

van Gelder, M. M., van Rooij, I. A., Miller, R. K., Zielhuis, G. A., de Jong-van den Berg, L. T., & Roeleveld, N. (2010). Teratogenic mechanisms of medical drugs. Hum Reprod Update, 16(4), 378-394. https://doi.org/10.1093/humupd/dmp052

WHO. (2023. February 27). Congenital Anomalies—Key Facts. World Health Organization. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/birth-defects

Wlodarczyk, B. J., Palacios, A. M., George, T. M., & Finnell, R. H. (2012). Antiepileptic drugs and pregnancy outcomes. Am J Med Genet A, 158A(8), 2071-2090. https://doi.org/10.1002/ajmg.a.35438

Megjelent
2023-12-20
Hogyan kell idézni
Valek, A., & Szabó, M. (2023). Veleszületett rendellenességek epidemiológiája. Egészségfejlesztés, 64(3), 3-13. https://doi.org/10.24365/ef.12088
Folyóirat szám
Rovat
Tematikus cikkválogatás