A humánerőforrás fejlesztésének új irányai, a motiváció és a digitalizáció szerepe egy magyar KKV példáján keresztül
Absztrakt
Az írásunkban a humánerőforrás fejlesztésének aktuális kérdéseit vizsgáltam, különös tekintettel a munkavállalói motiváció, a fluktuáció és a digitalizáció összefüggéseire egy hazai kis- és középvállalkozás példáján keresztül. A vizsgálat során arra kerestünk választ, hogy mely tényezők befolyásolják leginkább a munkavállalók elégedettségét és elkötelezettségét, valamint hogyan hat a digitalizáció a mindennapi munkavégzésre. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a munkavállalók motivációs szintje jellemzően közepes, amely megfelelő intézkedésekkel tovább fejleszthető. A motiváció alakulásában kiemelt szerepet játszik az anyagi elismerés, ugyanakkor a nem anyagi tényezők, különösen a munkahelyi légkör, a vezetői szemlélet és a visszajelzések rendszere szintén meghatározóak. A vizsgálat rávilágított arra, hogy a munkavállalók számára fontos a kiszámítható és biztonságos munkakörnyezet, ugyanakkor egyre nagyobb igény mutatkozik a rugalmasságra és a munka–magánélet egyensúlyának biztosítására. A digitalizáció megítélése összességében pozitív, azonban annak hatása nagymértékben függ a rendszerek használhatóságától és a munkavállalók felkészültségétől. A nem megfelelően alkalmazott informatikai megoldások növelhetik a terhelést és csökkenthetik a hatékonyságot, míg a tudatosan bevezetett és támogatott rendszerek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a munkavégzés javításához. A fluktuációval kapcsolatos, hogy a munkavállalók egy része nyitott a munkahelyváltásra, különösen kedvezőtlen munkakörülmények esetén. Ez rámutat arra, hogy a munkavállalók megtartása érdekében elengedhetetlen a motivációs rendszer fejlesztése és a szervezeti működés tudatos alakítása. Összességében megállapítható, hogy a motiváció, a fluktuáció és a digitalizáció egymással szoros összefüggésben állnak, és együttesen befolyásolják a szervezet működésének hatékonyságát. A tudatos humánerőforrás gazdálkodás, a megfelelő vezetői gyakorlatok és a jól alkalmazott technológiai megoldások hozzájárulhatnak a munkavállalói elégedettség növeléséhez és a hosszú távon fenntartható működés biztosításához. A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a humánerőforrás-fejlesztés és a digitalizáció összehangolt alkalmazása nemcsak a munkavállalói elégedettséget növeli, hanem közvetlenül hozzájárul a szervezeti versenyképesség erősítéséhez.
Hivatkozások
Bakacsi G. (2004): Szervezeti magatartás és vezetés. Budapest: Aula.
Herzberg F. (1968): One More Time: How Do You Motivate Employees? Harvard Business Review, 46., (1.), pp. 53–62.
Dobák M. (2008): Szervezeti formák és vezetés. Budapest: Akadémiai.
Deci E. L.–Ryan, R. M. (2000): The What and Why of Goal Pursuits. Psychological Inquiry, 11., (4.), pp. 227–268.
Maslow, A. H. (1943): A Theory of Human Motivation. Psychological Review, 50., (4.), pp. 370–396.
Központi Statisztikai Hivatal (2024): Munkaerő. https://www.ksh.hu/munkaero
Deloitte. (2023): Global Human Capital Trends Report. Deloitte Insights.
Központi Statisztikai Hivatal (2021): Felértékelődött a távmunka a COVID–19 árnyékában. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/koronavirus-tavmunka/index.html
Eurofound (2020): Élet, munka és COVID–19. Az Eurofound-felmérés megállapításai. Munkaügyi Szemle, 64., (3.), pp. 82–85.
Jenei Sz.–Módosné Szalai Sz. (2022): A digitális átalakulás és a koronavírus hatásai a munkaerőpiacon. Új Munkaügyi Szemle, 3., (2.), pp. 2–12.
Dobák M.–Antal Zs. (2016): Vezetés és Szervezés. Budapest: Akadémiai.
Maslow A. H. (1998): Maslow on Management. New York: John Wiley-Sons.
Sipos N. (2016): A munkaelégedettség Herzberg-modelljének továbbfejlesztése. Vezetéstudomány, 47., (12.), pp. 97–108.
Bencsik A. (2024): Tudásmenedzsment elméletben és gyakorlatban. Budapest: Akadémiai.
Monos E. (2007): A motiváció, az érzelem és a magatartás pszichofiziológiai alapjai. Budapest: Semmelweis.
Szabó B. (2018): A munkavállalói siker és az elérését támogató szervezeti karriermenedzsment-eszközök. Vezetéstudomány.
Poór J. (2019): Nemzetközi emberi erőforrás menedzsment. Budapest: Wolters Kluwer.
Karoliny M.–Farkas F. (2009): Emberi erőforrás menedzsment. Budapest: Complex.
Armstrong M.–Taylor S. (2020): Armstrong's Handbook of Human Resource Management Practice. London: Kogan Page.
Gallup (2023): State of the Global Workplace Report. Washington: Gallup.
pwc (2022): pwc’s Global Workforce Hopes and Fears Survey.
Venczel-Szakó T.–Sipos N.–Bankó Z. (2023): Munkavállalói elégedettség a home office-szal a Covid alatt és után.
Chapman G.–White P. (2013): A munkahelyi elismerés 5 nyelve. Budapest: Harmat.

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.


