New Directions of Human Resource Development: The Role of Motivation and Digitalization through the Example of a Hungarian SME
Abstract
This study examines new directions in human resource development, with particular focus on the relationships between employee motivation, turnover, and digitalization through the example of a Hungarian small and medium-sized enterprise. The relevance of the topic is supported by the transformation of the labor market, the growing labor shortage, and the changing expectations of employees, all of which increasingly influence organizational operations. The aim of the research is to explore which factors employees consider most important in terms of motivation, as well as how digitalization affects everyday work processes. The study is based on a questionnaire survey with 53 respondents. The results indicate that employee motivation is generally moderate, but it is significantly influenced by financial recognition, workplace atmosphere, and managerial attitude. The findings also show that digitalization has an overall positive impact on work processes; however, the improper use or underutilization of systems may reduce efficiency and increase employee workload. It can be concluded that the conscious development of human resources combined with the effective application of digitalization contributes to higher employee satisfaction and improved organizational performance.
References
Bakacsi G. (2004): Szervezeti magatartás és vezetés. Budapest: Aula.
Herzberg F. (1968): One More Time: How Do You Motivate Employees? Harvard Business Review, 46., (1.), pp. 53–62.
Dobák M. (2008): Szervezeti formák és vezetés. Budapest: Akadémiai.
Deci E. L.–Ryan, R. M. (2000): The What and Why of Goal Pursuits. Psychological Inquiry, 11., (4.), pp. 227–268.
Maslow, A. H. (1943): A Theory of Human Motivation. Psychological Review, 50., (4.), pp. 370–396.
Központi Statisztikai Hivatal (2024): Munkaerő. https://www.ksh.hu/munkaero
Deloitte. (2023): Global Human Capital Trends Report. Deloitte Insights.
Központi Statisztikai Hivatal (2021): Felértékelődött a távmunka a COVID–19 árnyékában. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/koronavirus-tavmunka/index.html
Eurofound (2020): Élet, munka és COVID–19. Az Eurofound-felmérés megállapításai. Munkaügyi Szemle, 64., (3.), pp. 82–85.
Jenei Sz.–Módosné Szalai Sz. (2022): A digitális átalakulás és a koronavírus hatásai a munkaerőpiacon. Új Munkaügyi Szemle, 3., (2.), pp. 2–12.
Dobák M.–Antal Zs. (2016): Vezetés és Szervezés. Budapest: Akadémiai.
Maslow A. H. (1998): Maslow on Management. New York: John Wiley-Sons.
Sipos N. (2016): A munkaelégedettség Herzberg-modelljének továbbfejlesztése. Vezetéstudomány, 47., (12.), pp. 97–108.
Bencsik A. (2024): Tudásmenedzsment elméletben és gyakorlatban. Budapest: Akadémiai.
Monos E. (2007): A motiváció, az érzelem és a magatartás pszichofiziológiai alapjai. Budapest: Semmelweis.
Szabó B. (2018): A munkavállalói siker és az elérését támogató szervezeti karriermenedzsment-eszközök. Vezetéstudomány.
Poór J. (2019): Nemzetközi emberi erőforrás menedzsment. Budapest: Wolters Kluwer.
Karoliny M.–Farkas F. (2009): Emberi erőforrás menedzsment. Budapest: Complex.
Armstrong M.–Taylor S. (2020): Armstrong's Handbook of Human Resource Management Practice. London: Kogan Page.
Gallup (2023): State of the Global Workplace Report. Washington: Gallup.
pwc (2022): pwc’s Global Workforce Hopes and Fears Survey.
Venczel-Szakó T.–Sipos N.–Bankó Z. (2023): Munkavállalói elégedettség a home office-szal a Covid alatt és után.
Chapman G.–White P. (2013): A munkahelyi elismerés 5 nyelve. Budapest: Harmat.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
