Beküldések

Szerzői útmutatók

Útmutató a Beszédtudomány – Speech Science folyóirat szerzői számára

A Beszédtudomány – Speech Science folyóirat első megjelentetésre szánt tanulmányokat vár a beszédtudomány bármely területéről magyar vagy angol nyelven. A tanulmányokat két, szakterületi kompetenciával rendelkező független bíráló bírálja. A szerkesztő bizottság ezen bírálatok alapján hozza meg az elfogadásról vagy elutasításról szóló döntést. A bírálat mindkét irányban anonim.

Beküldés bírálatra

Három rovatba lehet kéziratot benyújtani: tanulmányok (hagyományos tanulmányok), rövid tanulmányok (előtanulmány, esettanulmány, negatív vagy ellentmondásos eredmények) és módszertan (módszertani leírások és tutoriálok).

A tanulmányok rovatba benyújtott kéziratok főszövegének minimális terjedelme szóközökkel együtt 30.000 leütés, a rövid tanulmányoké 15.000 és 25.000 leütés közötti, a módszertani kéziratok terjedelme minimum 15.000 karakter. Bármely rovatba benyújtott tanulmány elejére kérünk egy legfeljebb 2000 leütés terjedelmű angol nyelvű absztraktot (mind az angol, mind a magyar nyelvű tanulmányok esetében angol nyelven). Az absztrakt ne tartalmazzon hivatkozást és feloldatlan rövidítést. A tanulmány mellé adjanak meg 3–6 angol nyelvű kulcsszót is, magyar tanulmány esetén magyarul is. A kéziratok az első leadás során ne tartalmazzák a szerzőt, affiliációt, e-mailcímet és köszönetnyilvánítást. Az először leadott kéziratokat pdf formátumban kérjük. 

A tanulmányokat az OJS rendszerébe kell feltölteni: https://ojs3.mtak.hu/index.php/besztud Kérjük, hogy az összes szerző regisztráljon a rendszerben és legyen hozzárendelve a kézirathoz feltöltéskor, különben a szerkesztési folyamatban és a publikált változatban nem lesz látható a nevük.

Bírálat után átdolgozott változat

Kérjük, hogy a bírálók és a szerkesztők esetleges változtatási javaslataira az OJS-be pdf formátumban feltöltött válaszlevélben reagáljanak. Az átdolgozott kéziratból két változatot töltsenek fel a rendszerbe. Az egyikben jelöljék a kéziratban eszközölt változtatásokat színezéssel vagy változáskövetéssel, a másik pedig az átdolgozott szöveget tartalmazza.

Publikálásra szánt változat

A végleges verziót doc, docx, rtf, odt vagy tex formátumban kérjük majd, az ábrákat emellett külön fájlként is eps, png vagy bmp formátumban, ez LaTeX-ben készült kézirat esetén pdf is lehet.

A lektorálás során elfogadott tanulmányok esetében az átdolgozott leadáskor a cím után szerepeljen(ek) a szerző(k) neve(i), affiliációja/i és e-mailcíme. Kérjük, hogy többszerzős cikkek esetén a köszönetnyilvánítást követően adják meg a kiemelt szerző(k) nevét (legfeljebb három).

Formázási útmutató

Az oldal beállítása A4-es, mind a négy oldalon 2,5 cm-es margóval. A tanulmányok törzsszövege Times New Roman 12 pontos betűvel készüljön másfeles sorközzel. A bibliográfia és a táblázatok Times New Roman 10 pontos betűmérettel készüljenek. Az ábrákon legalább 9 pt-os betűméretet használjanak, ugyancsak Times New Roman betűtípusban. Kizárólag UTF-8 alapú betűkészletet alkalmazzanak különleges (pl. fonetikai karakterek) esetében is. A tanulmány szövege sorkizárt legyen, elválasztások nélkül. A Microsoft Word programot használókat kérjük, hogy a cikket minden automatikus formázás (sorszámozás, fejlécek formázása stb.) nélkül nyújtsák be. A LaTeX-használók az elsarticle dokumentumosztályt használják a review option alkalmazásával. 

A címsorokat arab számokkal sorszámozzák, az alábbi minta alapján: 1., 1.1., 1.1.1.  Legfeljebb három címsori szintet alkalmazzanak.

A nyelvi példákat dőlten, a tartalmi kiemelést félkövér szedéssel jelezzék. Programkódot Courier New betűtípussal szedjenek. Lábjegyzetet és végjegyzetet ne tartalmazzon a kézirat.

Szövegközi hivatkozások és bibliográfia

A szövegközi hivatkozások és a tanulmány végén megjelenő Irodalom fejezet formázásához az alábbi linken elérhető, BibTeX stílusokat összevető dokumentum newapa stílusát alkalmazzák: http://homepage.stat.uiowa.edu/~rlenth/ALPHA/bibstylescompared.pdf

A LaTeX-ben a megfelelő formátum a natbib csomag betöltésével állítható elő, a bibliographystyle pedig newapa legyen.

A szövegközi hivatkozások esetében a szerzők és az évszám kerek zárójelben, vesszővel elválasztva jelenjen meg (Aspin, 1949). Több hivatkozás esetében a hivatkozások között pontosvessző legyen (Aspin, 1949; Andrews et al., 1980). Ha ugyanazon szerzőtől több munkát hivatkoznak ugyanazon évből, azt az évszám után a, b, c… jelöléssel adják meg (Horváth, 2017a,b). Két szerző esetén a szerzők neve között & jelet használjanak (Anderson & McLean, 1974). Három vagy több szerző esetén az et al. rövidítés szerepeljen az első szerző neve után (Andrews et al., 1980).

Az Irodalom fejezetben a tételek megadásánál az alábbi minták alapján járjanak el.

Anderson, V. L. & McLean, R. A. (1974). Design of Experiments: a Realistic Approach. New York: Marcel Dekker.

Andrews, H., Snee, R., & Sarner, M. (1980). Graphical display of means. The American Statistician, 34, 195–199.

Aspin, A. (1949). Tables for use in comparisons whose accuracy involves two variances separately estimated. Biometrika, 36, 290–293.

Dong, X. & Nair, V. (1999). Bayesian analysis of the location-dispersion model. Technical report, University of Michigan.

Horváth, V. (2017a). Közlések grammatikai szerkesztettsége 6–9 éves gyermekek narratíváiban. Anyanyelv-pedagógia, 10(4), 5–18.

Horváth, V. (2017b). Megakadásjelenségek és időzítési sajátosságaik 6–9 éves gyermekek spontán narratíváiban. In J. Bóna (Ed.), Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban (pp. 97–120). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Kinzer, G. R. (1985). Application of two-cubed factorial designs to process studies. In R. D. Snee, L. B. Hare, & J. R. Trout (Eds.), Experiments in Industry: Design, Analysis, and Interpretation of Results (pp. 39–45). Milwaukee: Quality Press.