A munkáltatással összefüggésben elkövetett emberkereskedelem jellemzői elméleti és gyakorlati szempontból
Absztrakt
Az emberkereskedelem jelenségével foglalkozó tanulmányok és az azok alapját szolgáló kutatások fókuszában jellemzően a szexuális kizsákmányolás áll. Sajnálatos tény, hogy hazánkban a munkacélú, munkáltatással összefüggő kizsákmányolásra kevés figyelem hárul, nem beszélve az úgynevezett egyéb célúról (mint a szervkereskedelem vagy a kényszerházasság). Az alábbi tanulmány rövid elméleti bevezetőt, majd a statisztikai adatok ismertetését követően igyekszik a munkáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekményeket tipizálni, egy ügy összetettségét szemléltetni.
Cél: Az elméleti és gyakorlati ismeretek, tapasztalat szintézise, egy eset rendőrszakmai szempontú elemzésén keresztül a nehézségek, lehetőségek, a proaktivitás bemutatására kerül sor.
Módszertan: A statisztikai adatok elemzése, nemzetközi szakirodalom feldolgozása és egy ügy részletes ismertetése képezi tanulmányunk alapját.
Megállapítások: A közösség szerepe rendkívül fontos a munkacélú kizsákmányolás elleni küzdelem során: felismerjék a jelenség jellemzőit, és ha azokat észlelik, arról a rendőrséget értesítsék. A sikeres felderítéshez néhány dolog rendkívül fontos: a lakosság körében a tudatosságnövelés, a segítségnyújtás módjainak ismertté tétele. Emellett a rendőri szervek közötti információáramlást, a rendelkezésre álló információk megfelelő elemzését, értékelését szükséges kiemelni ahhoz, hogy ezekben sikeres legyen a nyomozás.
Érték: A munkacélú kizsákmányolás elméleti és gyakorlati szempontú megközelítése, amely a proaktivitás erősítésében, az ügyek sikeresebb felderítésében, nyomozásában segítség lehet.
Hivatkozások
Albrecht, H.-J. (2019). Measuring Human Trafficking. In Haverkamp, R., Herlin-Karnell, E. & Lernestedt, C. (Eds.), What is wrong with Human Trafficking? (pp. 37–51). HART.
Cockbain, E., Boxers, K. & Vernon, L. (2020). Using Law Enforcement Data in Trafficking Research. In Winterdyk, J. & Jones, J. (Eds.), The Palgrave International Handbook of Human Trafficking, (pp. 1709–1732). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-63058-8_100
Council of Europe (2021). Guide on Article 4 of the European Convention on Human Rights. https://www.echr.coe.int/Documents/Guide_Art_4_ENG.pdf
Doyle, D. M., Murphy, C., Murphy, M., s Coppari, P. R. & Wechsler, R. J. (2019). ‘I Felt Like She Owns Me’: Exploitation and Uncertainty in the Lives of Labour Trafficking Victims in Ireland. The British Journal of Criminology, 59(1), 231–251. https://doi.org/10.1093/bjc/azy025
Héra G., Bakó Cs. & Hárs M. (2021). Az emberkereskedelem férfi áldozatainak egyedi ellátási igényei.
Irk F. (2020). A munkavégzők kizsákmányolása és az európai értékek védelme. In Madai S., Pallagi A. & Polt P. (Szerk.), Sic itur ad astra, Ünnepi kötet a 70 éves Blaskó Béla tiszteletére (pp. 241–249). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Plant, R. (2015). Forced Labour, Slavery and Human Trafficking: When do definitions matter? Anti-Trafficking Review, (5), 153–157, http://gaatw.org/ATR/AntiTraffickingReview_issue5.pdf
Ricard-Guay, A. & Hanley, J. (2020). The Challenge of Addressing Both Forced Labour and Sexual Exploitation. In Winterdyk, J. & Jones, J. (Eds.), The Palgrave International Handbook of Human Trafficking (pp. 287–302). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-63058-8_16
van Meeteren, M. & Hiah, J. (2020). Self-Identification of Victimization of Labour trafficking. In Winterdyk, J. & Jones, J. (Eds.), The Palgrave International Handbook of Human Trafficking (pp. 1605‒1618). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-63058-8_86
Windt Sz. (2020). Az emberkereskedelem és a kényszermunka jellemzői egy empirikus vizsgálat alapján. In Vókó Gy. (Szerk.), Kriminológiai Tanulmányok 57 (pp. 192–215). Országos Kriminológiai Intézet.
.png)
