A világjárvány hatása az emberkereskedelemre az első két év tapasztalatai alapján
Absztrakt
2020 kiemelkedő év volt a hazai emberkereskedelem elleni fellépésben: fontos jogszabályi változások mellett hatályba lépett az emberkereskedelem elleni stratégia. Ugyanakkor ez volt az az év, amikor meg kellett tanulnunk, hogy egy parányi kórokozó hogyan változtatja meg egyik napról a másikra az életünket. 2020 márciusától jelen sorok írásáig a koronavírus-világjárvány negyedik hullámát éljük Magyarországon: a társadalmi, gazdasági hatásainak vizsgálata emiatt különösen nehéz. Korántsem látjuk a járvány végét, az egyes hullámoknak más és más hatásai voltak, ezek feltárása, megismerése hosszabb időt igényel.
Cél: Ebben a tanulmányban a 2021 őszén rendelkezésre álló ismereteket összegezzük, kifejezetten az emberkereskedelemmel összefüggésben, kiemelve, hogy ezek részben hipotézisek, amelyek igazolása vagy cáfolata a következő évek feladata lesz. 2021 őszére az emberkereskedelem tényállása alapján indult ügyek számának emelkedése számottevő, felmerül a kérdés azonban, hogy ennek okai miben keresendők. Van-e, lehet-e kapcsolat a világjárvánnyal, illetve mi a tapasztalat a gyakorló szakemberek, áldozatok szemszögéből?
Módszertan: A tanulmány elkészítéséhez a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai szakirodalom feldolgozása mellett mélyinterjúk készültek emberkereskedelem áldozataival.
Megállapítások: A 2020 óta tapasztalható ügyszám emelkedés a 2018 óta ezen a területen, ám különböző szerveknél (ügyészség, rendőrség, gyermekvédelem) közel egy időben elinduló folyamatok eredménye, és egyelőre a számokban a pandémia hatása nem mutatkozik meg, bár a módszerek változása már tetten érhető.
Érték: A járvány emberkereskedelemre gyakorolt hatásainak első összegzése a nemzetközi szervezetek anyagaiban már olvashatók, de országspecifikus, a hazai megközelítést tartalmazó még nem készült. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjnak köszönhetően további interjúk, fókuszcsoportos beszélgetések során folytatódik a világjárvány emberkereskedelemre tett hatásának vizsgálata.
Hivatkozások
Asongu, S. A. & Usman M. U. (2020). The COVID-19 pandemic: Theoretical and practical perspectives on children, women and sex trafficking. Health Care for Women International, 41(11-12), 1384–1397. https://doi.org/10.1080/07399332.2020.1849219
Balogh K. & Windt Sz. (2021). A munkáltatással összefüggésben elkövetett emberkereskedelem jellemzői elméleti és gyakorlati szempontból. Belügyi Szemle, 70(2), 261–277. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.2.3
Council of Europe (2016). Trafficking in Children. Thematic Chapter of the 6th General Report on GRETA’s Activities.
Department of State (2021). TIP Report 2021. Department of State, United State of America.
Diop, S., Asongu, S. A. & Nnanna, J. (2021). COVID‐19 economic vulnerability and resilience indexes: Global evidence. International Social Science Journal, 18, 107243. https://doi.org/10.1111/issj.12276
European Comission (2020). Study on the economic, social and human costs of trafficking in human beings within the EU. European Comission.
Gál I. L. (2020). A koronavírus (COVID-19) és az általa okozott gazdasági világválság lehetséges hatásai a bűnözésre. Magyar Jog, 67(5), 257–265.
Hatvani E., Sebhelyi V. & Vaskuti G. (2018). Gyermekprostitúció visszaszorítása, gyermekkereskedelem. Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.
Holka L. (2021). ILO Szemle: A COVID19 és a munka világa. Nemzetközi Statisztikai Figyelő, 7(1), 23–26.
Hunyadi B. & Molnár Cs. (2020). A koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményei Józsefvárosban. Friedrich-Ebert-Stiftung – Political Capital.
Huszár J. & Windt Sz. (2020). Szemléletformáló tréning, avagy a rendőr, az ügyész, a bíró és öt emberkereskedelmes ügy. Ügyészek Lapja, 27(1), 57–65.
International Labour Organization (2020). ILO Monitor: COVID-19 and the world of work. 2nd edition. ILO.
Kerezsi K. & Pap A. L. (2017). A bűnözés és a bűnözéskontroll jövője. In Finszter G. & Sabjanics I. (Szerk.), Biztonsági kihívások a 21. században (pp. 542–584). Dialóg Campus.
Latonero, M. (2011). Human Trafficking Online: The Role of Social Networking Sites and Online Classifieds. University of Southern California. https://doi.org/10.2139/ssrn.2045851
Lightowlers, C., Broad, R. & Gadd, D. (2021). Victims and suspects of modern slavery: Identifying subgroups using latent class analysis. Policing: A Journal of Policy and Practice, 15(2), 1384–1398. https://doi.org/10.1093/police/paaa072
Milivojevic, S., Moore, H. & Segrave, M. (2020). Freeing the Modern Slaves, One Click at a Time: Theorising human trafficking, modern slavery, and technology. Anti-Trafficking Review, (14), 16–32. https://doi.org/10.14197/atr.201220142
Osváth P. (2021). A COVID–19-pandémia mentálhigiénés következményei. Hogyan tudunk felkészülni a pszichodémiás krízisre? Orvosi Hetilap, 162(10), 366–374. https://doi.org/10.1556/650.2021.31141
Pál V., Uzzoli A., Boros L., Fabula Sz., Trócsányi A., Nagy G., Pirisi G. & Kovalcsik T. (2021). Életkörülmények, életminőség. In Kocsis K. (Főszerk.), Magyarország Nemzeti Atlasza- Társadalom (pp. 150–159.). Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet.
Pléh Cs. (2021). Az embert körülvevő kapcsolati háló és a járvány próbatevése. Magyar Tudomány, 182(10), 1317–1334.
Póczik Sz., Sárik E., Vass P. & Bolyky O. (2021). A COVID-19 pandémia egyes kriminológiai aspektusai, Belügyi Szemle, 69(3), 375–396. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.3.2
Ritter I. (2020). Karanténban a drogpiac? A COVID 19 pandémia hatásai a globális drogpiacra. Ügyészek lapja, 27(4-5), 35–49.
Sándor A., Cserti-Szauer Cs., Antal Zs., Katona V. & Kunt Zs. (2020). Pillanatgondolatok a COVID-19 járványról. Fogyatékosság és Társadalom, 6(1), 5–9. https://doi.org/10.31287/FT.hu.2020.1.1
Sólyomfi A. H. (2021). A Magyarországon regisztrált bűncselekmények változásának alakulása a Covid-19 járvány időszakában, Studia Mundi – Economica, 8(3), 86‒96.
Somogyi G. (2020). Az emberkereskedelem értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlat, Forum Sententiarum Curiae, (1), 10–11.
Szirmai V. (2021). Nagyvárosok a Covid-19 vírusjárvány idején. Földrajzi Közlemények, 145(1), 1–16. https://doi.org/10.32643/f k.145.1.1
Tóth I. Gy. & Hudácskó Sz. (2020). A koronavírus-járvány társadalmi hatásai a közvélemény-kutatások tükrében. In Kolosi T., Szelényi I. & Tóth I. Gy. (Szerk.), Társadalmi Riport 2020. (pp. 553–572). TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt.
United Nations Office on Drugs and Crime (2010). Monitoring The Impact of Economic Crisis on Crime. UNODC.
United Nations Office on Drugs and Crime (2018). Global Report on Trafficking in Persons. UNODC.
.png)
