A gyerek: érték vagy értékes árucikk?
Absztrakt
Cél: Ebben a tanulmányban a 2022 tavaszán rendelkezésre álló ismereteket összegezzük az emberkereskedelemmel összefüggésben, különösen azokat az eseteket, amelyekben gyermekkorú sértettek voltak. A demográfiai adatok szerint Magyarországon a születésszám csökken, 1981 óta (kisebb-nagyobb megtorpanásokkal) évről évre egyre kevesebb gyermek születik, s akik megszülettek, emiatt még inkább védendők, megóvandók. A gyermekek kiszolgáltatottak, leginkább nekünk, felnőtteknek. Születésük pillanatától bíznak abban, hogy óvni, gondoskodni fognak róluk, ez szükséges az egészséges fejlődésükhöz is. A családtagjaik részéről elszenvedett szexuális kizsákmányolás, bántalmazás különösen hosszú ideig tartó szenvedést okoz, és hosszantartó hatást fejt ki, amelynek árát nemcsak a sértett, de a társadalom egésze is megfizeti.
Módszertan: A tanulmány a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai szakirodalom feldolgozása. A jelenség bemutatása statisztikai adatok segítségével készült, kriminológiai és nem gyermekjogi szempontból.
Megállapítások: A gyermekkereskedelemmel kapcsolatban kevés hazai tanulmány jelent meg, kevéssé láthatók a 18 év alatti sértettek a szexuális és a munkacélú kizsákmányolás szempontjából. A szexuális kizsákmányolás áldozataivá főként lányok, míg a munkacélúévá inkább fiúk válnak a statisztikai adatok alapján, ennek ellenére a fiúk szexuális kizsákmányolásáról is szólni kell. A 18 év alattiak sérelmére megvalósított kizsákmányolási célzatú bűncselekmények többségét főleg nem a családtagok valósítják meg, bár sajnálatosan az is előfordul.
Érték: A gyermekkereskedelemmel kapcsolatban kevés hazai összegzés készül: az alábbiakban a szexuális mellett, a munkacélú kizsákmányolásról is szót ejtünk. Ez a tanulmány csak az első lépés, a kutatás tovább folytatódik majd az ellátórendszer tagjaival készített interjúkkal.
Hivatkozások
A Bizottság közleménye az európai parlamentnek, a tanácsnak, az európai gazdasági és szociális bizottságnak és a régiók bizottságának az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról 2021–2025, Brüsszel, 2021.4.14. COM(2021) 171 final.
A Tanács következtetései a gyermekek szexuális zaklatása elleni küzdelemről, Brüsszel, 2019. október 8. (OR. en) 12862/19.
A gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemre irányuló 2020–2025 évekre szóló stratégiája, COM (2020) 607 final, Brüsszel, 2020. július 24.
Az EU gyermekjogi stratégiája, COM (2021) 142 final.
Balogh K., Huszár J. & Windt Sz. (2020). Büntetés helyett védelem - egy emberkereskedelmes ügy alapján. Ügyészek Lapja, 27(4), 19–34.
Balogh K., Huszár J. & Windt Sz. (2021). Rábírás és/vagy felajánlás, avagy az emberkereskedelem és a kiskorú veszélyeztetése kérdései. Ügyészségi Szemle, 6(5), 74–89.
Barabás I. (2022). Kiállok érted! Színdarab és egyéb bűnmegelőzési tevékenységek. Belügyi Szemle, 70(2), 247–257. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.2.2
Borza B. Z. (2017). Kiszolgáltatott méltóság: vázlat a bentlakásos intézmények lakóinak alapjogi helyzetéről. Magyar Jog, 64(1), 11–16.
Data collection on trafficking in human beings in the EU.
Europol (2021). Internet Organised Crime Threat Assessment (IOCTA).
Hatvani E., Sebhelyi V. & Vaskuti G. (2018). Gyermekprostitúció visszaszorítása, gyermekkereskedelem. Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.
Kiss A. (2019). A kiskorú áldozatok kímélete az igazságszolgáltatásban. Ügyészségi Szemle, 4(2), 44–52.
Kránitz M. (2000). A gyermekek szexuális kizsákmányolása: prostitúció, pedofília, pornográfia. Belügyi Szemle, 48(4-5), 92–103.
Polt P. (Főszerk.) (2013). Új Btk. Kommentár, 4. rész, Különös rész. Nemzeti Közszolgálati Tankönyv Kiadó.
Pukánszky B. (2000). A gyermek évszázada. Osiris kiadó.
Rodriguey-Lopez, S. (2020). Telling Victims from Criminals: Human Trafficking for the pruposes of Criminal Exploitation. In Winterdyk, J. & Jones, J. (Eds.), The Palgrave International Handbook of Human Trafficking (pp. 303–318). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-63058-8_17
Scarpa, S. (2020). UN Palermo Trafficking Protocol Eighteen years on: a Critique. In Winterdyk, J. & Jones, J. (Eds.), The Palgrave International Handbook of Human Trafficking (pp. 623–640). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-63058-8_38
Solt Á. (2018). Bírói ítélkezési gyakorlat a kiskorú veszélyeztetése tárgyában. Kutatási zárójelentés.
Study on the economic, social and human costs of trafficking in human beings within the EU (2020). Office of the European Union.
Szabó J. (2019). A tizenkét éven aluliak sérelmére elkövetett szexuális erőszak egy aktakutatás eredményei tükrében.
Szabó J. & Csapucha B. (2020). A gyermekpornográfia bűntettének jogalkalmazói gyakorlata, különös tekintettel a bűncselekmény tényállását megvalósító fiatalkorúakra I. Ügyészségi Szemle, 4(2), 22–37.
Szabó J. & Csapucha B. (2020). A gyermekpornográfia bűntettének jogalkalmazói gyakorlata, különös tekintettel a bűncselekmény tényállását megvalósító fiatalkorúakra II. Ügyészségi Szemle, 4(3), 6–21.
Szociális Statisztikai Évkönyv (2018). Központi Statisztikai Hivatal.
Third report on the progress made in the fight against trafficking in human beings, 2020., COM(2020) 661 final.
Trafficking for Forced Criminal Activities and Begging in Europe Exploratory Study and Good Practice Examples.
Vidra Zs., Baracsi K. & Sebhelyi V. (2015). Child Trafficking in Hungary: Sexual Exploitation, Forced Begging and Pickpocketing. Center for Policy Studies.
Windt Sz. (2020. A gyermekek szexuális kizsákmányolásáról. Ügyészségi Szemle, 5(4), 42–53.
Windt Sz. (2021a). A láthatatlan emberek. Az emberkereskedelem jelensége Magyarországon. Országos Kriminológiai Intézet.
Windt Sz. (2021b). „Aki még nincs 18 éves, az tabu” – egy gyermekprostitúcióról tartott kerekasztal-beszélgetés összegzése. Ügyészek Lapja, 28(5), 49–55.
.png)
