Különösen fontos személyek védelme Magyarországon – a személyvédelem szabályozása 1997-től napjainkig

Kulcsszavak: személyi védelem, nagyon fontos személy, Gyors reagálás és Különleges Rendőri Szolgálatok, Parlamenti Őrség

Absztrakt

Cél: A tanulmány célja, hogy röviden bemutassa a személyvédelem intézményrendszerének átalakulását az elmúlt huszonöt év során és felvázolja a főbb jogalkotási és személyi (különösen a nagyon fontos személyek körét érintő) változásokat napjainkig.
Módszertan: A kormányzati jogalkalmazást az elmúlt negyedszázadban folyamatos változás jellemezte. Ez a folyamat nemcsak a feladatok és hatáskörök változásával, hanem intézmények átalakulásával, megszüntetésével és létrehozásával is járt. Ennek ellenére a bűnüldözésnek kevés olyan területe van, amely olyan összetett és átfogó átalakuláson ment volna keresztül, mint a személyvédelem Magyarországon. A rendszerváltás után, 1990 és 1996 között a terület a reformtörekvések jegyében szorosan követte a demokratikus átalakulást, de mélyreható reform nem valósult meg, mivel az ezt átfogó jogalkotás csak 1997-ben készült el.
Megállapítások: 2010 után számos szervezeti, működési és szabályozási változás történt, amelyek a személyvédelem egységének megszűnését és egy párhuzamos intézményhálózat kialakulását eredményezték, különböző típusú szervekkel és eltérő funkciókkal. Ezt a folyamatot a terület egyfajta lassú reformjaként értelmezik, ugyanakkor ez több szempontból is vitatható.
Érték: A tanulmány rávilágít arra a tényre, hogy az állami vezetők védelmének kijelölése vagy megszüntetése, valamint a feladatok és hatáskörök szervek közötti átszervezése azt az általános benyomást kelti, hogy a terület professzionalizálódása az elmúlt években valódi ágazati stratégia nélkül zajlott le.

Hivatkozások

Balla, Z. (2017). A rendészet alapjai és egyes ágazatai [Basics of policing and specific sectors]. Dialóg Campus Kiadó.

Christián, L. (2014). A rendőrségre és a titkosszolgálatokra vonatkozó szabályozás változásai. [Regulatory changes for the police and secret services]. MTA Law Working Papers, 43. Magyar Tudományos Akadémia.

Finszter, G. (2018). Rendészettan [Policing science]. Dialóg Campus Kiadó.

Nagy, T. & Lukács, Zs. (2019). A személyvédelem rendészeti jellemzői és magánbiztonsági szerepe [Law enforcement characteristics of personal protection and the role of private security] In Christián, L., Major, L.; Szabó, Cs. (Eds.): Biztonsági vezetői kézikönyv (pp. 165–195). Ludovika Egyetemi Kiadó.

Nagy, T. & Lippai, Zs. (2021). Politikai és egyéb csatározások a Képviselőházban – a Képviselőházi Őrség megalakulása és szerepe. [Political and Other Battles in the House of Representatives –the Establishment and Roles of the Guard of the House of Representatives], Magyar Rendészet, 21(1) 41–52. https://doi.org/10.32577/mr.2021.1.3

Szalai, A. (2018). A Közigazgatási jog alapjai [Basics of Public Administration Law]. Dialóg Campus Kiadó.

Verebélyi, I. (ed) (2020). Rendszerváltozás és modernizáció a belügyi közigazgatásban (1989-1994), [Organising and modernising the home affairs administration (1989–1994)]. Dialóg Campus Kiadó.

Megjelent
2022-08-24
Hogyan kell idézni
LippaiZ., UricskaE., & NagyT. (2022). Különösen fontos személyek védelme Magyarországon – a személyvédelem szabályozása 1997-től napjainkig. Belügyi Szemle , 70(2. ksz.), 8-20. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2022.2.1
Rovat
Tanulmányok