Helyet kér a rendészettudomány
Absztrakt
Cél: A tanulmány elkészítésének célja a rendészettudomány fogalmának korszakonkénti fejlődését, a szerzők által meghatározónak ítélt gondolkodók műveinek segítségével, egyedi módon bemutatni. A rendészettudomány eredetét kutatva bizonyítani, hogy az ember egy tudományt csak akkor ismer meg teljesen, ha annak történelmét is ismeri.
Módszertan: Jelen tanulmány szerzői a rendészettudomány fejlődésének egyes korszakai megjelenítésével, közel száz darab, sokak számára talán csak kevéssé ismert, jelen korunkban is rendkívüli tudományos értékkel bíró mű feldolgozásával, azok meghatározó gondolatait állítják egymással párhuzamba.
Megállapítások: Bárhogyan is változzék vagy alakuljon a rendészet fogalmának értelmezése, az bizonyos, hogy lényegbeli állandóságot mégis változatlanul magában hordoz, ugyanis vannak a rendészetnek olyan állandó feladatai, amelyek a fogalomfejlődés minden szakaszában a „policiális” tevékenység tárgyát képezték és ma is rendészeti feladatként jelentkeznek, továbbá, amelyek nélkül a rendészet el sem képzelhető.
Érték: A rendészettudomány ifjú művelőinek arra kell törekedniük, hogy a felmerülő problémákat minél több szinten és perspektívából, a kellő tudományos alapossággal vizsgálják. A módszertani megközelítést olyan érdeklődő attitűdre kell alapozni, amely intézményi és egyéni szinten egyaránt meg kívánja érteni a rendészet valóságának kereteit adó társadalmi jelenségeket. Tanulmányuk ehhez nyújt segítséget.
Hivatkozások
A IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztály ülésének anyaga. 2003. szeptember 17. Magyar Tudományos Akadémia Levéltár.
Androvicz G. & Sallai J. (2021). A budapesti állami rendőrség tagjainak javadalmazása és illetményei 1881 és 1944 között. In Kovács I. & Frigyer L. & Tirts T. (Szerk.), Globális kérdések – globális válaszok: rendészettudomány a hallgatók szemével (pp. 10–12). Magyar Rendészettudományi Társaság.
Angyal P. (1928). A magyar büntetőjog kézikönyve. 4. kötet: Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. III. t-c. Athaneum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
Balázs P. (2007). Mária Terézia 1770-es egészségügyi alaprendelete. Magyar Tudománytörténeti Intézet.
Balogh A. (1910). Politika. Grill Károly Könyvkiadóvállalata.
Bíró B. (1934). A prostitúció. A M. Kir. Rendőrség Országos Szaktanfolyamainak kiadványa.
Boda J. (Főszerk.) (2019). Rendészettudományi Szaklexikon. Dialóg Campus.
Buisson, H. (1958). A rendőrség története. Eredeti cím: „La police Et Son Historie” Nouvelles Editions Latines 1. rue Palatine, Paris VI.e. (1960) Belügyminisztérium, Tanulmányi és Módszertani Osztály.
Concha Gy. (1901). A rendőrség természete és állása szabad államban. Székfoglaló értekezés (Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1901. április 15-én tartott ülésén). Magyar Tudományos Akadémia.
Concha Gy. (1905). Politika. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata.
Czukor G. & Fogarasi J. (1870). Magyar nyelv szótára. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából. Atheneum.
Demkó K. (1880). Egy rendőri szabályzat a XVII. század végéről. Századok, 10, 829–834.
Dorning H. (1922). A rendőrség intézményének fejlődése. Budapest.
Ferenczy Á. (1905). A politika rendszere. Politzer.
Fórizs S. (2016). Szovjet katonák a határőrségi jelentésekben. In Zsámbokiné Ficsovszky Á. (Szerk.), Válogatott tanulmányok a Vám- és Pénzügyőri Tanszék fennállásának 25. évfordulója alkalmából (pp. 34–52). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Hammurapi törvényei (1911). Az Erdélyi Múzeum Egyesület Jog- és Társadalom-tudományi szakosztálya. Kolozsvár.
Handler, K. (2009). Az osztrák rendőrség. In Európai tagországok rendőrsége I. (pp. 55–63). Magyar Rendészettudományi Társaság – Rendőrtiszti Főiskola.
Hautzinger Z. (2013). Az első idegenjogi törvény. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), A modernkori magyar határrendészet száztíz éve (pp. 179–183). MRTT Határrendészeti tagozat.
Jaschke, H-G., Bjørgo, T., del Barrio Romero, F., Kwanten, C., Mawby, R. & Pagon, M. (2007). Rendészettudomány európai megközelítése munkacsoport zárójelentése. CEPOL.
Jaschke, H-G. (2008). Rendészettudomány. Egy európai megközelítés. Cepol. https://www.cepol.europa.eu/sites/default/files/PGEAPS_summary_hungarian.pdf
Jobst Á. (2011). A Belügyminisztérium működésének szabályozása 1956 nyarán. Betekintő, 1, 2.
Kállay I. (1986). Városi rendészet a XVIII-XIX. században. Jogtörténeti értekezések, 15, 69–91.
Karvasy Á. (1843-44). A politicai tudományok rendszeresen előadva (III. kötet). Győr.
Karvasy Á. (1845). A politicai tudományok rendszeresen előadva. Győrött. kn. 90.
Katona G. (1985). A belügyi tudományos kutatások negyven éve. Belügyi Szemle, 33(4), 41–49.
Katona G. (2006). A rendészet evolúciója Magyarországon (1945-2006). Magyar Rendészet, 6(4), 8–17.
Kautz G. (1871). Az államigazgatás és igazgatási jog alapvonalai. Folytonos tekintettel angol-, francia-, és Németország törvényhozása- és irodalmára. Stein Lőrincz bécsi egyetemi tanár után, a hazai viszonyainkra és törvényhozásukra való utalásokkal. Kautz Gusztáv jogtudor hites ügyvéd, a Győri Jogakadémia rendes tanára által. Ráth Mór.
Kautz Gy. (1862). Politika, vagy Országászattan. Heckenast Gusztáv.
Keserű I. (1994). A rendvédelmi szervek újjászervezése és tevékenysége az első világháború és a forradalmak után, (1919–1924). Rendvédelem-történeti füzetek, 4(5), 83–89.
Koi Gy. (2013). Külföldi hatások a magyar közigazgatás-tudományban. Hazai és nemzetközi tudománytörténeti visszapillantás a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig. Doktori értekezés. Széchenyi István Egyetem.
Kondér I. (1938). Térképek és rokontudományok az ókorban. Térképészeti Közlöny, 1–2, 60.
Kovács T. (2005). A nyilas éra politikai rendészetének felépítése. In Kutatási füzetek 12. Ünnepi szám Ormos Mária 75. születésnapjára (pp. 239–252). Pécsi Tudományegyetem. Közbiztonság, 1870. január 9. 2. sz. 1.
Lippai Zs. (2022). A rendőrtiszthelyettes-képzés múltja és jelene. Belügyi Szemle, 70(4), 723–724. http://doi.org/10.38146/BSZ.2022.4.5
Magyary Z. (1942). Magyar közigazgatás. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Mohl, R. (1859). Die Polizeiwissenschaft nach den Grundsätzen des Rechtsstaates I. kötet. Tübingen, 1832-33. 10.
Mohl, R. (1866). Die Polizei-wissenschaft nach den Grundsätzen des Rechtsstaates. Tübingen, H. Laupp, 11.
Nagy T. & Lippai Zs. (2021). Politikai és egyéb csatározások a Képviselőházban – a Képviselőházi Őrség megalakulása és szerepe. Magyar Rendészet, 21(1). 41–52. https://doi.org/10.32577/mr.2021.1.3
Őry K. (1993). A rendvédelmi szervek az első világháború, az őszirózsás forradalom és a proletárdiktatúra időszakában. Rendvédelem-történeti füzetek, 4(5), 44–69.
Parádi J. (1999). A rendvédelem, közigazgatás és a véderő kapcsolata a kiegyezéstől a második világháborúig. Rendvédelem-történeti füzetek, 10(12), 83–110.
Parádi, J. (2010) A két világháború közötti Magyar Királyság rendvédelme. Rendvédelem-történeti Füzetek, 15(21), 85–100.
Parádi J. (2007). Integrált rendvédelem a polgári magyar államban 1867-1945. In Hautzinger Z. (Szerk.), Tanulmányok a „Határőrség és rendőrség az integrált rendvédelemben” című tudományos konferenciáról (pp. 71–79). Magyar Hadtudományi Társaság.
Patyi A. & Koi Gy. (2017). „Becsületes törekvéssel, lelkiismeretesen és szeretettel írtam.”: Bevezető tanulmány Tomcsányi Móric közigazgatási jogtudományi alapmunkájának reprint kiadásához. In Tomcsányi M. (Szerk.), A magyar közigazgatási jog alapintézményei (pp. 1–22.) Dialóg Campus Kiadó.
Patyi A. (2009). 40/A. §. A Magyar Honvédség és a Rendőrség feladatai. In Jakab A. (Szerk.), Az Alkotmány kommentárja I-II. (pp. 1419–1452). Századvég Kiadó.
Patyi A. (2013). A rendészeti igazgatás és a rendészeti jog alapjai. In Lapsánszky A. (Szerk.), Közigazgatási jog: Fejezetek szakigazgatásaink köréből I. (pp. 135–169). CompLex Wolters Kluwer.
Pauler T. (1865). Jog és államtudományok encyclopaediája. Emich Gusztáv.
Petrovics L. (1884). Közrendészeti tudomány és a magyar rendőri gyakorlat. Pannónia.
R-2. Szolgálati szabályzat a rendőrség számára (1948). A belügyminisztérium hivatalos kiadása.
Ratzel, F. (1897). Politische Geographie, München und Leipzig. R. Oldenbourg.
Rédey M. & Laky I. (Szerk.), Rendőri Lexikon, Közrendészeti és büntetőjogi tudnivalók betűrendes kézikönyve. „Pátria” irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása.
Rédey M. (1916). A rendőri szolgálat vezérfonala. kn. Budapest.
Rédey M. (1923). Bevezetés a magyar rendőri jog alaptanaiba, kn. Budapest.
Rendőri lapok (1896). február. 2-3.
Rendőri lexicon (1903). Stephaneum. Budapest.
Rendőri szabályrendelet 1542-ben. A Rend 1921/7. 2.
Sallai J. (2015). A magyar Rendészettudomány etablációja. Belügyi Szemle, 63(6), 5–28. https://doi.org/10.38146/BSZ.2015.6.1
Sallai J. (2019). A magyar rendészet története. Rendőrség Tudományos Tanácsa.
Sallai J. (2022). A rendészettudomány etablációja és akkreditációja Magyarországon. Rendőrség Tudományos Tanácsa.
Sallai J. (Szerk) (2015). A magyar rendészettudomány története. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Schütze, T. R. (1871). Lehrbuch des deutschen Strafrechts auf Grund des Reichsstrafgesetzbuches. Leipzig, Gebhardt.
Szamel L. (1972). Magyar államigazgatási jog – Különös rész. Tankönyvkiadó.
Szilágyi J. (1960). A tűzrendészet fejlődés az őskortól a modern időkig. Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnoksága.
Szót kér a rendészet! Előterjesztés a IX. Osztály részére a rendészeti tudomány befogadására. Elhangzott: A IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztály ülésén. 2003. szeptember 17. MTA Levéltár
Szőllősy A. (1927). Az első rendőri szaklap. A rend. 1927. február 19. 3.
Tisza M. (1925). Magyarország rendőrségének története. Haladás nyomda.
Tomcsányi M. (1929). Rendészet, közigazgatás, bírói jogvédelem. Akadémia.
Tomcsányi M. (1929). Rendészet, közigazgatás, bírói jogvédelem. Értekezések a philosophiai és társadalmi tudományok köréből. Magyar Tudományos Akadémia.
Tóth J. (1938). A rendészetfogalom a nemzeti szocialista államban. Szent István nyomda.
von Sonnenfels, J. (1769–1776). Grundsätze der Polizey. Handlung und Finanz.
von Sonnenfels, J. (1771). Ueber die Liebe des Vaterlandes. Kurzböck.
von Sonnenfels, J. (1798). Handbuch der inneren Staatsverwaltung mit Rücksicht auf die Umstände und Begriffe der Zeit I. Allgemeine Einleitung – Theil der Staatspolizey.
von, Stein, L. (1865). Die Verwaltungslehre. Bd. 1.
Werner, L. (1937). Der alte und der neue Polizeibegriff Berlin. Diss. iur. Heidelberg, Rechts-wisswnshachtliche Studien Heft.
Zsoldos B. (1934). A rendészeti törvények angol ősei. Jogállam: jog- és államtudományi szemle, 4, 135–138.
Zsoldos I. (1838). Néhány szó a honi közbátorságról. Pesten Tratter-Károlyi.
.png)
