Nemzetközi Rendészeti Figyelő XI.

Kulcsszavak: magánbiztonság, közbiztonság, szervezeti kultúra, drogstratégia

Absztrakt

Cél: A rendészeti tárgyú külföldi szakirodalom bemutatása a Rendészeti Figyelő alapfeladata. Ezúttal azonban a Rendészettudományi Doktori Iskola hallgatói számára közvetlenül is szeretnénk módszertani segítséget nyújtani ahhoz, hogy az idegen nyelvű forrásokból a lehető legeredményesebben merítsenek kutatási témáik kidolgozásánál és a disszertáció elkészítésénél. Ezzel az elhatározással adunk teret Budavári Árpád és Lippai Zsolt értékeléseinek. Mindketten doktori dolgozatuk témaköréhez választottak értékes külföldi forrásokat.
Módszertan: A tudományos világirodalom módszertani újdonságai sorában ez az összeállítás két területen is friss gondolatokkal szolgál. Hlavacska Gergely a következőkre hívja fel a figyelmet: A […] drogpolitika (drogkontroll) a hagyományos büntetőjogi megoldásoktól az ártalomcsökkentés felé tolódik el. Ezt mutatja az is, hogy a kriminalizációt alternatívájaként egyre több, a rendőrség által koordinált elterelésre épülő rendszer jelent meg.” A drogpolitikát a bűnüldözési stratégia részének tekintjük, amelyben a meghatározó a kormányzati pozíciót szerzett politikai erők választása a szigort hirdető, avagy a segítő-támogató rendszerek között. Hlavacska recenziója egy olyan mintát vázol, ahol a bűnre adott okos válasz figyel a rendőrségi szakemberek véleményére. Az illegális drogpiac bázisainak felszámolása az egyik legnehezebb terep, ahol igazán nagy sikereket ritkán lehet aratni. A drog elleni küzdelem kriminalistái jól tudják azt is, hogy a terjesztői hálózatok elleni kudarcokat semmivel nem enyhíti a fogyasztók leleplezése. A rendőrségi kultúrának bőven vannak tapasztalatai arról, hogy az igazságszolgáltatás sokszor azokat sújtja, akik inkább áldozatai, mint elkövetői a drogbűnözésnek. A második metodikai tanulság Erdélyi Ákos munkájában tűnik fel, amikor arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendészet militarizálódása nem kizárólag a rendészet- vagy a védelemtudomány kutatási tárgya. „A militarizálódás folyamata saját jellegéből adódóan, az esetek döntő többségében valamilyen rendészettudományi vagy védelempolitikai szemszögből került vizsgálatra; jelen tanulmány szerzői viszont a pszichológiatudomány képviselői…” A kutatók ezekhez a megállapításokhoz jól megszerkesztett kérdőívek széles körű alkalmazásával jutottak.
Megállapítások: A drogstratégiákban a gyógyító (medikalizáló) irányzatok ott tudnak erősödni, ahol a rendőrségi tapasztalatokat kellő szakmai tekintély övezi, amit viszont jól hasznosítani csak a politikai hatalom demokratikus működése képes. A rendészeti hatóságok állományának katonai avagy civil jellemzői a környezetből ellentmondásos reakciókat válthatnak ki: „Az eredmények azt mutatják, hogy a közvéleményre inkább negatív attitűd jellemző az egyes militarizált öltözéket viselő tisztekkel kapcsolatban, többek között a megközelíthetőség, a bizalom és az erkölcsösség tekintetében. Ugyanakkor a közvélekedés szerint ezek a tisztek erősebbek, magabiztosabbak és felkészültebbek a fenyegető viselkedésre/veszélyes helyzetekre.” A háborús kommunikáció példáját adja Skorka Tamás, aki egy olyan tanulmányról tudósít, ami az Ukrajna elleni orosz agresszió embertelen világát vetíti elénk.
Érték: A tanulmányok igazolják, hogy a közrend fenntartásában és a közbiztonság oltalmazásában részt vevő rendészeti hatóságok igénylik tevékenységük intern- és multidiszciplináris vizsgálatát, ami jelentősen emelheti a rendvédelmi szolgálatok szakmai minőségét és erősítheti társadalmi elfogadottságukat.

Hivatkozások

Barak, A. (2022). The Substitutability and Complementarity of Private Security with Public Police. The Case of Violence Against Women and Girls on The Rail Network of The United Kingdom. Preprint.

Blaskovits, B., Bennell, C., Baldwin, S., Brown, L. E. A. & Korva, N. (2022). The thin blue line between cop and soldier: examining public perceptions of the militarized appearance of police. Police Practice and Research, 23(2), 212–235. https://doi.org/10.1080/15614263.2021.1889378

Goldstein, H. (1977). Policing in the free society. Ballinger Publishing Company. Hughes, Donna M. (2022). Ukrainian Women: Victims of Putin’s War and Sex Industry Predators.

Dignity A Journal of Analysis of Exploitation and Violence, 7(2), 1–9. https://doi. org/10.23860/dignity.2022.07.02.01

Bacon, M. (2022). Desistance from criminalization: police culture and new directions in drugs policing. Policing and Society, 32(4), 522–539. https://doi.org/10.1080/10439463.2021.1920587

Neocleous, M. (2000). The Fabrication of Social Order: A Critical Theory of Police Power. Pluto Press.

Herbert, S. (1998). Police subculture reconsidered. Criminology, 36(2), 343–370. https://doi.org/10.1111/j.1745-9125.1998.tb01251.x

Skolnick, J. (1966). Justice without trial: law enforcement in democratic society. Macmillan.

Megjelent
2023-09-21
Hogyan kell idézni
Budavári Árpád, Lippai Z., Hlavacska G., Erdélyi Ákos, & Skorka J. T. (2023). Nemzetközi Rendészeti Figyelő XI. Belügyi Szemle , 71(9), 1651-1669. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.9.8
Folyóirat szám
Rovat
Nemzetközi Rendészeti Figyelő

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>