A körzeti megbízotti szolgálat története 3. A rendszerváltozástól
Absztrakt
Cél: A körzeti megbízotti szolgálat történetét feldolgozó cikksorozat utolsó eleme a rendszerváltozástól eltelt időszakot vizsgálja. A cikk célja annak vizsgálata, hogy a rendszerváltozás óta eltelt időszak demokratizálódási folyamatai milyen módon hatottak e szolgálati formára.
Módszertan: Elsősorban a lakossággal és a helyi önkormányzatokkal való viszony, valamint a bűnügyi szolgálati feladatok mint indikációk mentén vizsgáljuk a tárgyalt időszakot. Eredményeinket a korabeli szakirodalom és a normatív rendelkezések összevetésével állapítottuk meg. Ezen kívül támaszkodtunk saját megfigyeléseinkre is.
Megállapítások: Eredményeinkből megállapítható, hogy a szolgálati forma 1978-ra elérte e cikk megírásakor is meglévő formáját. A lakossággal és a helyi politikummal való kapcsolattartás azonban a rendszerváltozás idejétől kezdve egyre inkább háttérbe szorul. Ugyanez mondható el a bűnügyi szolgálati feladatokról is, és általában véve a körzeti megbízotti szolgálatra jellemző komplexitásról is.
Érték: Megállapításaink alapján szükségesnek látszik a szolgálati forma reformja, máskülönben a léte is megkérdőjelezhetővé válik.
Hivatkozások
Balla Z. (2017). A rendészet alapjai és egyes ágazatai. Dialog Campus.
Bólyai J. (1998). Közösségi rendőrség Magyarországon. Belügyi Szemle, 46(1), 73–77.
Christián L. (2019). Egy feledésbe merülő közösségi rendészeti modellkísérlet margójára. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Gondolatok a Rendészettudományról (pp. 79–88). Magyar Rendészettudományi Társaság.
Felkai L. (1990). Az önkormányzatok és a rendőrség hazai kapcsolatáról. Belügyi Szemle, 28(5), 18–22.
Finszter G. (1990). A magyar rendőrség válsága. Belügyi Szemle, 28(6), 3–13.
Finszter G. (2012). A rendőrség joga. Országos Rendőr-főkapitányság.
Finszter G. (2020). A modern rendészet – A rendészettudomány hazai kísérletei. Magyar Rendészet, 20(3), 91–118. https://doi.org/10.32577/mr.2020.3.6
Kertész I. (1990). Rendőrség, rendőrállam, jogállam IV. Belügyi Szemle, 28(4), 10–18.
Komáromi I. (1995). Az önkormányzatok közbiztonsági koncepciója. Belügyi Szemle, 33(9), 23–29.
Korinek L. (1992). A rendőrség modernizációja. Rendészeti Szemle, 30(2), 3–14.
Kozáry A. (2007). Rendészeti politológia II. Rendőrtiszti Főiskola.
Krémer F. (2003). A rendőri hatalom természete. Társadalmi szerep és foglalkozási kultúra. Napvilág Kiadó.
Krémer F., Molnár K., Szakács G. & Valcsicsák I. (2010). A rendészeti foglalkozási kultúra átalakítása – stratégiai koncepció. Rendészeti Szemle, 58(ksz), 269–306.
Magyar G. (1998). Közrendvédelem politika 1990–1998. Belügyi Szemle, 46(11), 3–30.
Molnár K. (2020). A Police Café hatása a rendőrség és a közösségek kapcsolatára. In Hegedűs J. (Szerk.), Magatartástudományi kutatások a rendészeti képzés megújítása érdekében (pp. 89–104). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Szerző nélkül (1990). Párbeszéd Debrecen bűnügyi helyzetéről Rácsay Lajossal. Belügyi Szemle, 28(3), 41–45.
Sárközi F. (1996). A rendőrőrsök helye, szerepe a közbiztonságban. Belügyi Szemle, 34(3), 46–57.
Siklói Gy. (1990a). A bűnügyi állomány helyzete. Belügy Szemle, 28(3), 13–20.
Siklói Gy. (1990b). A társadalmi erők bevonása a bűnözés elleni harcba. Belügyi Szemle, 28(2), 97–103.
Siklói Gy. (1990c). A városi bűnözés és bűnüldözés helyzete. Belügyi Szemle, 28(1), 3–10.
Szilágyi G. (1998). A közösségi rendőrségről a Budapesti Rendőr Szakközépiskolában. Belügyi Szemle, 46(5), 95–102.
Tóth L. (1990). Választott körzeti megbízottak. Belügyi Szemle, 28(3), 56–60.
Túrós A. (1995). A közbiztonság aktuális kérdései. Belügyi Szemle, 33(7-8), 16–23.
Uricska E. (2020). Közösségi rendészet – közösségi oldalak? Elméleti háttér és a rendészeti digilektus fogalmának bevezetése. Magyar Rendészet, 20(2), 153–168. https://doi.org/10.32577/mr.2020.2.8
Vass Gy. (1990). Közrendvédelmi szolgálat Hajdú-Bihar Megyében. Belügyi Szemle, 28(4), 72–76.
.png)
