A börtönökben folyó vallási nevelés lehetséges hatásai
Absztrakt
Cél: A szerzők célja, hogy széles körben bemutatásra kerüljön a börtönökben folyó vallási nevelés, azaz a börtönmisszió fogvatartottakra gyakorolt hatása. A vizsgálatok két irányba mutatnak. Egyfelől a börtönélettel való megküzdési stratégiákra, a fogvatartottak attitűdjének, valamint értékeinek, azaz az egyén belső változására terjed ki, másfelől a börtönélet utáni kilátások közül a visszaesés valószínűségére gyakorolt hatás kerül vizsgálat alá.
Módszertan: A szerzők szekunder források feldolgozásával, a hazai és a nemzetközi szakirodalom adatait dolgozzák fel, azokat értékelve vonnak le következtetéseket.
Megállapítások: Azok a fogvatartottak, akik rendszeres résztvevői a vallási alkalmaknak, sokkal inkább előnybe részesítik a kooperatív megküzdési stratégiákat, mint azok a társaik, akik ilyen alkalmakon nem vagy csak alig vesznek részt. Az egyének attitűdjeiben és értékrendjében ugyancsak eltérés figyelhető meg, több elem közelít a pozitív társadalmi gyakorlat irányába. Ugyanakkor a vallási nevelés visszaesésre gyakorolt hatása korántsem egyértelmű, a kutatási eredmények megoszlanak abban, hogy van-e szignifikáns hatása.
Érték: A büntetés-végrehajtás egyik célkitűzése az elítélt visszavezetése a társadalomba úgy, hogy annak hasznos tagja legyen. Ennek egyik nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a börtönártalmak a lehető legkevésbé hassanak az egyénre. A vallási nevelés alkalmas eszköz a negatív hatások csökkentésére, ugyanakkor a visszaesővé válást számtalan olyan külső tényező befolyásolja, amely képes rontani a kedvező eredményeken. Ezért e tanulmány arra is rámutat, hogy a börtönmisszió és ezzel együtt az egyházak szerepe nem érhet véget a szabadulással.
Hivatkozások
Albert F. (szerk.) (2015). Életkeretek a börtönön innen és túl. Szubjektív reszocializációs esélyek. Szociológiai tanulmányok II.
Allport, G. W. (1960). The individual and his religion: A psychological interpretation. Macmillan.
Bolberitz P. (2004). Európa és a kereszténység. In Farkas O. & Sarbak G. (Szerk.), Haza a magasban Előadások a Szent István Társulatban XIV. (pp. 2–12). Szent István Társulat.
Camp, S. D., Daggett, D. M., Kwon, O. & Klein-Saffran, J. (2008). The effect of faith program participation on prison misconduct: The life connections program. Journal of Criminal Justice, 36(5), 389–395. https://doi.org/10.1016/j.jcrimjus.2008.07.004
Clear, T. R. & Sumter, M. T. (2002). Prisoners, prison, and religion. Journal of Offender Rehabilitation, 125–156. https://doi.org/10.1300/J076v35n03_07
Clear, T. R., Hardyman, P. L., Stout, B., Lucken, K. & Dammer, H. R. (2000). The value of religion in prison: An inmate perspective. Journal of Contemporary Criminal Justice, 16(1), 53–74. https://doi.org/10.1177/1043986200016001004
Clemmer, D. (1965). The Prison Community. Rinehart and Winston.
Dammer, H. R. (2002). The reasons for religious involvement in the correctional environment. Journal of Offender Rehabilitation, 35(3-4), 35–58. https://doi.org/10.1300/J076v35n03_03
Domokos A. (2022). Erkölcs, büntetőnorma, visszaút a társdalomba. In Fábián Gy. & Nagy J.T. (Szerk.), Sicut aequum est homini – iustum, aequum, bona fide. Emlékkötet Nánási László tiszteletére (pp. 39–44). Forum Iuris Könyvkiadó.
Erdélyi Cs. (2022). Az egyes felekezetek börtönlelkészi gyakorlatának és eredményeinek bemutatása. Belügyi Szemle 70(4.ksz) 47–61. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.SPEC.4.2
Fox, J. G. (1982). Organizational and racial conflict in maximum security prisons. Lexington Books.
Furseth, I. & Kühle, L. M. A. (2011). Prison Chaplaincy from a Scandinavian Perspective. Prisons et religions en Europe janvier – mars 2011. Archives de sciences sociales des religions, 153. 123–141. https://doi.org/10.4000/assr.22784
Hacket, C. & Mcclandon, D. (2017). Christians remain world’s largest religious group, but they are declining in Europe. Pew Research Center. https://www.pewresearch.org/fact-tank/2017/04/05/christians-remain-worlds-largest-religious-group-but-they-are-declining-in-europe/
Hofstede, G. (1980). Culture’s Consequences: International Differences in Work Related Values. Organization Studies, 4(4), 390–391. https://doi.org/10.1177/017084068300400409
Hunsberger, G. R. & Gelder, C. V. (Eds.) (1996). Church between Gospel and Culture. The Emerging Mission in North America. Michigan.
Johnson, B. R. (2002). Assessing the Impact of Religious Programs and Prison Industry on Recidivism. Texas Journal of Corrections, 28(1), 6–11.
Johnson, B. R. (2004). Religious programs and recidivism among former inmates in prison fellowship programs: A longterm followup study. Justice Quarterly, 21(2), 329–354. https://doi.org/10.1080/07418820400095831
Johnson, B. R., Larson, D. B. & Pitts, T. C. (1997). Religious programs, institutional adjustment, and recidivism among former inmates in prison fellowship programs. Justice Quarterly, 14(1), 145–166. https://doi.org/10.1080/07418829700093251
Jones, R. A. & Schmid, T. (2000). Doing time: Prison experience and identity among firsttime inmates. JAI.
Központi Statisztikai Hivatal (2023). Regisztrált elkövetők, elkövetések.
La Vigne, N. G., Brazzel, D. & Small, K. (2007). Evaluation of Florida’s Faith- and Character Based Institution. Urban Institute.
Lehoczki Á. (2020). A reintegrációs tisztviselők munkavégzésének alanyai: a speciális fogvatartotti csoportok jellemzői és egyedi szükségletei, valamint zárt intézeti kezelésük lehetőségei. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet.
Liebmann, M. (2010). Restorative justice in prisons – an international perspective. Restorative Justice.
Mears, D. P., Roman, C. G., Wolff, A. & Buck, J. (2006). Faith-based efforts to improve prisoner reentry: Assessing the logic and evidence. Journal of Criminal Justice, 34(4), 351–367. https://doi.org/10.1016/j.jcrimjus.2006.05.002
Meglino, B. M. & Ravlin, E. C. (1998). Individual values in organizations: Concepts, controversies, and research. Journal of management, 24(3), 351–389. https://doi.org/10.1177/ 014920639802400304
O’Connor, T. P. T. & Perreyclear, M. (2002). Prison religion in action and its influence on offender rehabilitation. Routledge. https://doi.org/10.1300/J076v35n03_02
Ohlin, L. E. (1956). Sociology and the Field of Corrections. Sage Publications.
Roman, C. G., Wolff, A., Correa, V. & Buck, J. (2007). Assessing intermediate outcomes of a faith-based residential prisoner reentry program. Research on Social Work Practice, 17(2), 199–215. https://doi.org/10.1177/1049731506295860
Rose, G. (2001). Kainos Community and Reconviction Rates. In Burnside, J., Adler, J., Loucks,N. & Rose, G. Kainos Community in the prisons: Report of an evaluation (pp. 116–135). Home Office.
Rowell, J., Rodriguez, A. & Dammer, H. S. (1987). Religion in prison. In Bosworth, M. (Ed.), Encyclopedia of prisons & correctional facilities (pp. 1–7). Sage Publications.
Schwartz, S. (2000). Chapter 7: A Proposal for Measuring Value Orientations across Nations. In Questionnaire Development Package of the European Social Survey. European Social Survey, City University of London.
Szerző nélkül (2020). Büntetés-végrehajtási Pszichológia. Tantárgyi tematika. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Thomas, J. & Zaitzow, B. H. (2006). Conning or conversion? The role of religion in prison coping. The Prison Journal, 86(2), 242–259. https://doi.org/10.1177/0032885506287952
Tihanyi M. (2019). Bűn – Hit – Szabadulás. A vallás szerepe a büntetés-végrehajtásban. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Volokh, A. (2011). Do Faith-Based Prisons Works? Alabama Law Review, 63(1), 43–95.
Weaver, R. D. & Derek C. (2015). Fresh start: A meta-analysis of aftercare programs for juvenile offenders. Research on Social Work Practice, 25(2), 201–212. https://doi.org/10.1177/1049731514521302
Yukhnenko, D., Blackwood, N. & Fazel, S. (2020). Risk factors for recidivism in individuals receiving community sentences: a systematic review and meta-analysis. CNS Spectator, 25(2), 252–263. https://doi.org/10.1017/S1092852919001056
.png)
