Szemelvények a futballhuliganizmusról
Absztrakt
A tanulmány a futballhuliganizmus kérdéskörének összetettségét mutatja be és innovatív megoldásokra világít rá ennek kezeléséhez, továbbá hazai és nemzetközi példákon keresztül a futballhuliganizmus hátterét, a szurkolók és nézők típusait, valamint a magánbiztonság és a sportrendészet szerepét elemezi részletesen. A rendszerváltást követő évtizedekben Magyarországon a rendőrség elvesztette monopolhelyzetét, a magánbiztonság és a polgári rendfenntartás szerepe viszont előtérbe került. Napjainkban a magánbiztonság és a civil szféra szakemberei is részt vesznek a sportrendezvények kockázati besorolásának folyamatában, a szurkolói csoportok kísérésében, utaztatásában és a sportrendezvényeket követően, a szurkolói visszatartásban. Fontos megemlíteni a sportrendészetet, mint a sportigazgatás sajátos részét. Ez a szűkebben értelmezhető terület szakrendészetként egyértelműen definiálható, ahol jogszabályok sora rendezi mindazt, ami a sportrendészethez kötődik, kiegészítve a szakszövetségi szabályozásokkal, melyek a sportrendészeti nyilvántartás vezetése és a sportrendezvények biztosítása során is iránymutatásul szolgálnak. A futballhuliganizmus olyan társadalmi és sportbiztonsági probléma, amely évszázadok óta jelen van világunkban, és vélhetőleg amíg a futball létezik, számolnunk is kell vele. A futballhuligánok zárt közösséget, speciálisan strukturált szabályrendszerű szubkultúrát alkotnak, amely működésének mélyreható ismerete elengedhetetlenül szükséges sportendezvényeink biztonságnak fenntartása érdekében. Sportrendezvényeink biztosításában napjainkra pedig a folyamatok megértésére, a kommunikációra és az együttműködésre, az innovatív megoldásokra való nyitottságra helyeződik a hangsúly.
Hivatkozások
Boda, J. (Ed.) (2019). Rendészettudományi Szaklexikon [Law Enforcement Lexicon]. Dialóg Campus.
Christián, L. & Lippai, Zs. (2021). Kakukktojás vagy új rendészeti alappillér? [The odd one out or a new pillar of law enforcement]. In Csaba, Z. & Zsámbokiné, F. Á. (Eds.), „Tehetség, szorgalom, hivatás” [Talent, diligence, vocation] (pp. 17–30). Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozat. https://doi.org/10.37372/mrttvpt.2021.1.1
Garázdaság és huliganizmus (1960). A huliganizmus elleni harc jogi eszközei. [Rowdyism and hooliganism. Legal instruments to combat hooliganism]. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lapja, (31), 182–190.
Le Bon, G (1895). A tömegek lélektana [The psychology of the masses]. Franklin Társulat.
Kerezsi, K. & Nagy, V. (2017). A rendészettudomány kritikai megközelítése [A critical approach to policing science]. In Boda, J., Felkai, L. & Patyi, A. (Eds.), Ünnepi kötet a 70 éves Janza Frigyes tiszteletére (Festive volume in honour of the 70-year-old Frigyes Janza) (pp. 273–282). Dialóg Campus Kiadó.
Lippai, Zs. (2021). Az elmosódó határvonalak margójára [A side-note on blurred boundaries]. Szakmai Szemle: A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tudományos-szakmai folyóirata, 19(1), 160–161.
Nagy, L. T. (2006). A futballhuliganizmus jellemzői és helyzete hazánkban [The characteristics and situation of football hooliganism in our country]. Kriminológiai Tanulmányok, 43. Országos Kriminológiai Intézet.
Szabó, J. (2003). Futballhuliganizmus [Football hooliganism]. PolgArt Könyvkiadó Kft.
Roversi, A. (1990). Football Violence in Italy. International Review for the Sociology of Sport, 4, 311–331. https://doi.org/10.1177/101269029102600406
Tóth, J. (2017). Közrendészeti magánbiztonság és magánrendészet közpénzből [Public private security and private police with public money]. Belügyi Szemle, 65(5), 5–24. https://doi.org/10.38146/BSZ.2017.5.1
Tóth, N. Á. (2017). A sportrendezvények biztosítása az elmúlt évszázad eseményeinek tükrében. Gazdaság és Jog, 25(1), 13–15.
Tóth, N. Á. (2018). A sportrendészet helye és szerepe a sportigazgatás rendszerében [The place and role of sport policing in the sports administration system]. Belügyi Szemle, 66(5), 116–131. https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.5.7
Tóth, N. Á. (2019). Sportrendészet a sportigazgatás rendszerében [Sport policing in the sports administration system]. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar.
Uricska, E. (2020). Proper interactive communication of the police as a (n e-) trust-building strategy. Introducing the term policing digilect. Kosice Security Revue, 10(2), 185–195.
Végh, J. (2001). A futballhuliganizmus pszichológiai kérdései [Psychological issues of football hooliganism]. Belügyi Szemle, 49(12), 36–47.
.png)
