Nemzetközi Rendészeti Figyelő XII.

Absztrakt

Cél: A Figyelő XII. száma olyan témaköröket érint, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak mind a közbiztonsági stratégiára, mind pedig a büntető politika jövőbeni alakulására. Nem kétséges, hogy az alkotmányos értékek megerősödése
és az államhatalom működésének hatékonyabbá tétele új feladatokat jelentenek a rendészeti igazgatás számára. Az itt következő recenziók olyan külföldi kutatásokról tudósítanak, amelyek a rendvédelem, a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás fejlődését szolgálhatják.
Módszertan: A szakirodalom a hagyományos jogtudományi módszertan mellett mind gyakrabban veszi igénybe a globális szemléletmóddal művelt politológiai diszciplínákat. Jó példa erre Suszter Tamás írása, amelyből képet kapunk
arról, hogy a legutóbbi időkben egyes országokban miként értékelhető a nem kormányzati szervek helyzete. Berei Róbert ugyancsak úttörő jelentőségű kutatásról ad számot, amikor ismerteti a londoni Metropolitan Police Service szervezeti
kultúrájáról 2023-ban tett jelentést. Nem áll ettől messze Bacsó Bernadett elemzése sem, amelyből az úgynevezett német rendőrcsalád modell tanulásaival szembesíti az olvasót. Jellemzően kriminológiai reakciókat emel ki Mágó Barbara, amikor megállapítja, hogy „az emberkereskedelemmel kapcsolatos narratívák többsége a sebezhető áldozatokat kihasználó bűnözőkre összpontosít.”
Megállapítások: A nem kormányzati szervek helyzetét elemző tanulmány egyik megállapítása, miszerint: „Fontos azonban azt is leszögezni, hogy bár a vizsgált időszakban a civil szervezetek elleni törvények nem tűnnek a szélesebb körű emberi jogi elnyomás előidézőinek, ez nem jelenti azt, hogy nem gyakorolnak visszatartó hatást a civil szervezetek működésére.” Az emberkereskedelem kriminológiai elemzésében új vonás a beleegyezés, a kényszerítés és a csalás szemszögéből végzett elemzés, ami „némileg árnyaltabban láttatja a rideg jogi meghatározást, az empirikus vizsgálatok pedig kevésbé ellenséges képet mutatnak az emberkereskedelemről. A tanulmány megközelítése így akár hiánypótlónak is tekinthető.” Bogotyán Róbert a büntetés-végrehajtási jog tudományának területéről USA példát hoz, amikor megállapítja: „A huszadik század végén és a huszonegyedik század elején drámai ugrás történt a feltételes szabadlábra helyezés visszavonásaiban: mind az új bűncselekmények elkövetése, mind a feltételek megsértése már elegendőek voltak ehhez, hozzájárulva az amerikai bebörtönzések növekedéséhez.”
Érték: Annak ellenére, hogy az alkotmányosság, a közbiztonság, a rendészeti kultúra, a büntető igazságszolgáltatás és büntetés-végrehajtás területeit érintő recenziók sokszínű képet mutatnak, mondanivalójuk a humán értékek védelmében egységes. A civil kontrolltól a büntetésüket kiállók reintegrációjáig terjedő tematikában közös a közrend és a közbiztonság hatékony és emberséggel teljesített szolgálata.