„Állampolgárság 30”, avagy a magyar állampolgárságról szóló törvény elmúlt három évtizede
Absztrakt
Cél: A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény a hatályba lépésének 30. évfordulóját ünnepli. E tanulmány célja egyfelől tisztelgés a jogszabály elmúlt három évtizede előtt, másrészt a jelenleg hatályos törvény elfogadásához vezető út és az azóta bekövetkezett főbb változások bemutatása. A szerző emellett megkísérli a jelenkor állampolgársági jogi változásainak vizsgálatát is.
Módszertan: A szerző a hatályos állampolgársági törvény elfogadásához vezető út bemutatása során a jogszabályelőkészítő munkára is támaszkodott, a jogszabály és az időközbeni változások ismertetése során, a rendelkezésre álló szakirodalom feldolgozása mellett, saját szakmai tapasztalatait is rögzítette, a nemzetközi állampolgársági joggyakorlat vizsgálatát követően pedig újító szándékú gondolatokat fogalmazott meg.
Megállapítások: A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény a rendszerváltoztatás időszakát követő jogalkotási folyamat egyik szülötte. A demokratikus, jogállami berendezkedés valóságát tükröző új és korszerű jogszabály az addigi állampolgársági jogi eljárások többségét alapjaiban változtatta meg. Legfőbb értékei az állampolgárságtól való megfosztás jogcímének megszüntetése, a nyilatkozattal való állampolgárság-szerzés intézménye által a szükséges erkölcsi jóvátétel kiteljesítése, valamint a honosítási rendszer racionális, nemzetközi mintákra épülő újraszabályozása voltak. Legnagyobb, átfogó módosítására az úgynevezett egyszerűsített honosítás elfogadásáról szóló döntést követően került sor, 2011-től a magyar állampolgárságú felmenővel rendelkező személy esetében a honosítás feltételei lényegesen kedvezőbbek. A kisebb mértékben sokszor módosított, idén harminc éves jogszabály összességében tehát kiállta az idő viharait. Mindemellett azonban szem előtt szükséges tartani azt a tényt, hogy a világban – különösen Európában – zajló migrációs és ehhez kapcsolódó társadalmi folyamatok, egyes migrációs háttérrel rendelkező, nemzetbiztonsági kockázatot hordozó személyek vonatkozásában az állampolgársági jog szerepe és rendszere kontinensszerte átalakulóban van, pontosabban egyfajta szankciós irányba mozdul.
Érték: A tanulmány méltatja a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapelveinek időtállóságát, egyszersmind bemutatja az elmúlt harminc év főbb jogszabályváltozásait. Továbbá fel kívánja hívni a figyelmet azokra a nemzetközi trendekre, melyekben a migráció jelentette kihívásokra az állampolgársági jog szintjén is válasz adható.
Hivatkozások
Bajáki V. (1973). Magyar állampolgárság – kettős állampolgárság. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Besnyő K. (1982). A magyar állampolgárság. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Hautzinger Z. (2016). Szemelvények a migráció szabályozásáról. AndAnn Kiadó.
Horváth T. B. (2016). Egyszerűsített honosítás egy bűnügy keresztmetszetében. Belügyi Szemle, 64(1), 92–106. https://doi.org/10.38146/BSZ.2016.1.7
Macklin, A. (2014). Citizenship Revocation, the Privilege to Have Rights and the Production of the Alien. Queen’s Law Journal, 40(1), 1–54. https://doi.org/10.2139/ssrn.2507786
Madari E. & Parragi M. (1993). A magyar állampolgárságról szóló új törvény. Magyar Közigazgatás, 43(6), 321–328.
Mantu, S. (2015). Citizenship in times of terror. Citizenship deprivation in the UK. Nijmegen Migration Law Working Papers Series, 20(2), 3–27.
Palóczi P. (2013). Állampolgársági jog, állampolgársági eljárások Magyarországon. Themis, 10(6), 330–364.
Papp I. (2000). Státusjogok és idegenrendészeti kötelességek. Fundamentum, 4(3), 91–96.
Parragi M. & Ugróczky M. (1994). A magyar állampolgárságra vonatkozó jogszabályok II. Szemimpex Kiadó.
Tóth J. (2004.) Hogyan vélekednek az állampolgárságról a parlamentben? Regio, 4(4), 36–50.
Töttős Á. (2015). A legális migrációs csatornákkal való visszaélés kérdései az uniós és a hazai jogban és gyakorlatban. In Hautzinger Z. (Szerk.), Migráció és rendészet (pp. 215–229). Magyar Rendészettudományi Társaság.
Ugróczky M. (2015). Megtalált magyar állampolgárok. Acta Universitatis Szegediensis: acta juridica et politica, 77(1), 550–576.
Vizi L. T. (2014). A sérelmi politikától a nemzetegyesítésig. A trianoni tehertétel kezelésének kormányzati törekvései a rendszerváltoztatás utáni Magyarországon. Jól-léti Társadalom Intézet.
.png)
