Nemzetközi Rendészeti Figyelő VIII.

Kulcsszavak: biztonságtudományok, közbiztonság és közrend, kutatási téma

Absztrakt

Cél: A rendészeti tárgyú külföldi szakirodalomról készült tájékoztatók azzal érik el céljukat, ha sikerül olyan forrásokat találni, amelyek a kutatómunkát végzők számára gondolatébresztő üzeneteket közvetítenek. A VIII. szám valamennyi recenziója rendelkezik ezzel az erénnyel.
Módszertan: Az elméleti tárgykörök sorában figyelmet érdemel az a felvetés, amely a rendészettudomány önállóságát és a közigazgatástannal fennálló szoros kapcsolatát vitakérdésként fogalmazza meg. A problémáról Beke József ismertetőjében olvashatunk. A tudományosan igazolt módszertan fontosságát emeli ki Bánáti Tibor, amikor a kihallgatástaktika olyan ajánlásairól szól, amelyek szilárd és igazolt elméleti alapok nélkül a nyomozások eredményességét veszélyeztethetik. Az anyagi igazság megállapításának akadályáról írt Elliot Aronson és Carol Tavris 2009-ben magyar nyelven is megjelent könyvükben. A kriminalisztikában módszertani követelmények az úgynevezett Daubert kritériumok: tudományosan igazolt metodika, publikált eredmények, hibahatárok kijelölése, kritikai fogadtatás.
Megállapítások: Az igényes kutatómunka nem kerülheti meg az intézmények működési zavarainak feltárását, különösen akkor, ha olyan súlyos kérdések merülnek fel, mint a hatóságok intézkedéseiben megjelenő diszkrimináció, amelynek visszaszorítása csak alapos okkutatás nyomán lehetséges. Erről a törekvésről Bacsó Bernadett írásából kapunk tájékoztatást. Az előítéletesség jelensége gyakran felmerül az iszlám vallással, illetve a muszlim országokból származott polgárokkal szemben. Kakócz Krisztián olyan szerzőtől idéz, aki arra figyelmeztet, hogy időnként a fogalmakról szerzett tudásunk hiányosságai húzódnak meg az idegeneket kirekesztő magatartások mögött. Tanulságokkal jár az emberkereskedelem és az embercsempészet törvényi tényállásainak dogmatikai elemzése, különösen akkor, ha az kriminológiai szemlélettel is kiegészül. Az érintett bűncselekmény-kategóriákban a bűnösség és a kiszolgáltatottság elhatárolása csak így járhat sikerrel, amint azt a Herczeg Mónika által ismertetett külföldi kutatás igazolta. A Figyelőt Molnár Tamás A klímaváltozás kriminológiája című ismertetése zárja. Olyan könyvről ad ismertetést, amely „világosan rámutat arra a tényre, hogy az uralkodó társadalmi-gazdasági, ideológia érdekek és az ezt kiszolgáló rendszer jelenti a környezetre a legnagyobb veszélyt." A témakör legjelesebb hazai művelője Irk Ferenc, aki a közelmúltban megjelent könyvében bemutatja az ember és környezete kizsákmányolásának metamorfózisát.
Érték: A külföldi szakirodalom a rendészeti kutatások legfontosabb erényeit hangsúlyozza akkor, amikor megerősíti a tudományos gondolkodás autonómiáját és a kutató felelősségét, valamint megköveteli a kellően megalapozott, széles körben publikált és a hibahatárokat is tekintetbe vevő metodikát. A Révai Nagy Lexikon XVIII. kötetében olvasható meghatározás szerint a tudomány „egy tárgyra vonatkozó kritikailag igazolt, azaz igaz ismeretek rendszere.” Az autonómia nem viseli el a kritikai mondanivaló elhallgatását, a felelősségvállalás pedig feltétele annak, hogy az elmélet a gyakorlattal együttműködésben dolgozzon ki megoldásokat a jogsértő és az eredménytelen hatósági beavatkozások elkerülése érdekében.

Hivatkozások

Albanese, J. S., Broad, R. & Gadd, D. (2022). Consent, Coercion, and Fraud in Human Trafficking Relationships. Journal of Human Trafficking, 8(1), 13–32. https://doi.org/10.1080/23322705.2021.2019529

Aronson, E. & Tavris, C. (2009). Történtek hibák (de nem én tehetek róla) Az önigazolás lélektana. Ab Ovo Kiadó.

Irk F. (2021). Megbüntethetetlen bűnök I-II. Bíbor Kiadó.

Jens, B. & Astrid, J. (2021). Diskriminierung und Rassismus der Polizei als Forschungsfeld. Eine problemorientierte Bestandsaufnahme. SIAK-Journal − Zeitschrift für Polizeiwissenschaft und polizeiliche Praxis, 4, 45–57. http://dx.doi.org/10.7396/2021_4_D

Lange, H.-J. (2019). Verwaltungswissenschaften, Öffentliche Sicherheitsverwaltung und Polizei. SIAK-Journal − Zeitschrift für Polizeiwissenschaft und polizeiliche Praxis, 2, 31–44.

May, L., Schneider, T. & Okulicz-Kozaryn, M. (2022). Notwendigkeit einer kritischen Prüfung von Methoden zur Lügenerkennung undVernehmungstaktiken zur Informationsgewinnung von Beschuldigten: ein Positionspapier aus Psychologie und Polizei. Forensische Psychiatrie, Psychologie, Kriminologie, 16, 138–143.

Pfahl-Traughber, A. (2021). „Islamophobie“– eine unwissenschaftliche Kategorie Eine kritische Analyse zu inhaltlicher Diffusität und man gelnder Trennschärfe. SIAK-Journal − Zeitschrift für und polizeiliche, 3, 4–15.

Romanek J. & Solymosiné Tauszik N. (2004). Daktiloszkópia 1904-2004. BM Kiadó.

White, R. (2018). Climate Change Criminology. Bristol University Press.

Megjelent
2022-12-16
Hogyan kell idézni
BacsóB., BánátiT., BekeJ., HerczegM., KakóczK., & MolnárT. (2022). Nemzetközi Rendészeti Figyelő VIII. Belügyi Szemle , 70(12), 2685-2704. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.12.8
Rovat
Nemzetközi Rendészeti Figyelő

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei