Szankciós elemek megjelenése a magyar állampolgársági jogban
Absztrakt
Cél: E tanulmány célja egyfelől annak vizsgálata, hogy a szankció mint jogkövetkezmény hogyan értelmezhető egy olyan sajátos közigazgatási eljárásban, mint az állampolgársági igazgatás. Másfelől a tanulmány elemzi, hogy a hatályos állampolgársági jogban milyen módon értelmezhetjük az állampolgársággal összefüggő jogkövetkezményeket.
Módszertan: A tanulmány a korábbi és a hatályos állampolgársági törvények állampolgárság vesztési jogcímeinek összehasonlító jogi értékelését kísérli meg elvégezni. A szerző a rendelkezésre álló szakirodalomra, valamint saját szakmai tapasztalataira támaszkodott, statisztikai vizsgálattal kismértékben élt.
Megállapítások: A migrációs folyamatok erősödésének köszönhetően számos, az állampolgársági jogban is ismert és használt fogalom került előtérbe, úgymint az állami szuverenitás, az állampolgári biztonság vagy a társadalomra veszélyesség. Ennek köszönhetően a nemzeti jogszabályokban jól ismert jogintézmények is újabb értelmezést kaphatnak, amely által a jogrendszerben betöltött szerepük is jelentősen átalakulhat. Míg a történelmi gyökerű állampolgárságtól megfosztás esetében közismert annak – többnyire a jogkövetkezményektől eltérő, inkább politikai értelemben vett – büntető jellege, addig az állampolgárság visszavonása más szankciós tartalmat hordoz magában. Az adott kor jellemző környezete (társadalmi, földrajzi, gazdasági, katonai, vallási stb.) mindig is reakcióra késztette a jogalkotót, s nincs ez máshogy ma sem. A magyar állampolgársági igazgatásban hagyományosan léteznek szankciós jellegű jogkövetkezmények.
Érték: A tanulmány kimutatja és elemzi a szankciós igényt a jogterületen. A vonatkozó magyar törvények és külföldi példák nyomán újító gondolatokat fogalmaz meg, melyek a jövőben akár tovább is bővíthetők.
Hivatkozások
Bajáki V. (1973). Magyar állampolgárság – kettős állampolgárság. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Dobos Á. Gy. & Dobos-Balogh N. (2019). „Állampolgárság-biznisz”, avagy az egyszerűsített honosítási eljárás és az illegális migráció összefüggései. Ügyészek Lapja, 26(1), 57–63.
Ganzer M. (2013). Állampolgárság és államutódlás. Dialóg Campus Kiadó.
Gerencsér B. & Seereiner I. (2018). Közigazgatási szankciótan. Tansegédlet. Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
Gyenei L. (2020). Az Európai Unió Bíróságának legújabb állampolgársági tárgyú döntése és annak tanulságai, kitekintéssel a szlovák állampolgársági szabályozásra. Kisebbségvédelem, 2, 67–73.
Hautzinger Z. (2015). A terrorizmus elleni küzdelem idegenjogi eszközei. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények. Migráció és rendészet (pp. 203–212). Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozat.
Hautzinger Z. (2018). A migráció és a külföldiek büntetőjogi megjelenése. AndAnn Kft.
Hautzinger Z. (2020). Állampolgárság, menedékjog vagy külföldiség – optálási jog a trianoni békediktátum hatálybalépését követően. In Barna A. (Szerk.), Trianon centenáriumán: Tanulmányok a trianoni békeszerződés megkötésének 100. évfordulójára a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (pp. 295–307). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Horváth T. B. (2016). Egyszerűsített honosítás egy bűnügy keresztmetszetében. Belügyi Szemle, 64(1), 92–106. https://doi.org/10.38146/BSZ.2016.1.7
Lőrincz A. (2015). Az állampolgársági jog válasza a terrorizmusra. In Hautzinger Z. (Szerk.), Migráció és rendészet (pp. 105–120). Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozat.
Lőrincz A. (2012). Az állampolgárságtól való megfosztás, mint biztonsági eszköz. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XIII. (pp. 319–334). Magyar Hadtudományi Társaság.
Parragi M. (2019). Állampolgársági ismeretek. Oktatási segédanyag.
Parragi M. (2000). A magyar állampolgársági jog és a külföldön élő magyarság. Kisebbségkutatás, 1.
Parragi M. & Ugróczky M. (1993). A magyar állampolgárságra vonatkozó jogszabályok I. Szeminpex Kiadó.
Tóth P. (2000). Az állampolgárságtól megfosztva. Kisebbségkutatás, 9(3), 432–445.
Vajkai E. (2017). Az állampolgárságtól megfosztás Franciaországban. Magyar Rendészet, 17(3), 131–146.
Varga Zs. A. (2017). A közigazgatás és a közigazgatási jog alkotmányos alapjai. Dialóg Campus Kiadó.
.png)
