Keresd a szíved,
avagy A kőszívű ember fiai című Jókai Mór-regény első színpadi bemutatójának a története
Absztrakt
Jókai Mór (1825–1904) nemcsak magánemberként, két felesége révén állt szoros kapcsolatban a színházzal, de tizenegy saját elbeszélésének és regényének is ő írta a színpadi változatát. A Nemzeti Színházban szép sikereket értek már el regényadaptációi, amikor 1886. május 16-án benyújtotta a bírálóbizottsághoz A kőszívű ember fiaiból készült Keresd a szíved című darabját. Az ősbemutatóra azonban csak 1896. április 25-én került sor a Krecsányi Ignác vezette Budai Nyári Színkörben, amely akkor éppen Fővárosi Nyári Színház néven működött. Mi történt ebben a tíz évben? Miért nem a Nemzeti Színházban és miért csak ennyi idő után került színpadra először az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar regény első színpadi változata? Különös ez, hiszen Jókai ekkor már jó ideje nagy népszerűségnek örvendett nemzetközi szinten is. Korabeli dokumentumok és kortárs színháztörténeti munkák tanulmányozásán keresztül keresek választ a fenti kérdésekre, vizsgálva a címválasztás okát és a színpadi változat dramaturgiáját is. Emellett részletesebben szólok az ősbemutató helyszínéről, a Budai Nyári Színkörről és annak igazgató–rendezőjéről, Krecsányi Ignácról is.
Hivatkozások
Galamb Sándor. 1944. A magyar dráma története 1867-től 1896-ig. II. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Győrffy Miklós (szerk.). 2004. Jókai Mór levelezése (1886−1890). Budapest: Argumentum – Akadémiai Kiadó.
Hansági Ágnes. 2020. Móric, Mór, Maurus: Jókai. Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány.
Mucsi Ferenc et al. 1993. Budapest lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Németh Antal (szerk.). 1930. Színészeti lexikon. Budapest: Globus Nyomdai Műintézet, Győző Andor kiadása.
Nyilasy Balázs. 2003. „A kőszívű ember fiai és a modern románc”. Kortárs 47(7); online elérés: https://epa.oszk.hu/00300/00381/00071/nyilasy.htm (utolsó letöltés: 2025. október 25.).
Saly Noémi. 2005. Törzskávéházamból zenés kávéházba: Séta a budapesti körutakon. Budapest: Osiris.
Schöpflin Aladár (szerk.). 1929–1931. Magyar színművészeti lexikon. I. kötet, Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézet kiadása.
Szalisznyó Lilla. 2023a. „A szabadságharc megidézése a színpadon: Jókai Mór: Keresd a szived”. Jelenkor 6: 689–698.; online elérés: https://www.jelenkor.net/archivum/cikk/16857/a-szabadsagharc-megidezese-a-szinpadon (utolsó letöltés: 2025. október 25.).
Szalisznyó Lilla. 2023b. „Textológiai és filológiai megfontolások Jókai Mór regényadaptációinak (újra)értelmezései kapcsán”. In „Nekem is van egy hőstettem, amivel dicsekedni lehet”: Dráma, adaptáció és teatralitás a Jókai-jelenlétben, szerkesztette Hansági Ágnes és Hermann Zoltán, 64–108. Balatonfüred: Tempevölgy.
Székely György (szerk). 1994. Magyar színháztörténeti lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Vnutskó Berta. 1914. Jókai Mór drámai munkássága. Budapest: Neuwald Illés Utódai Könyvnyomda.
