Az agón poétikája
Absztrakt
Az alábbiakban Vidnyánszky Attila Agón című rendezésén keresztül vizsgálom az ítélethozatal, a szenvedés, a versengés és a sors megfordíthatóságának (vagy megfordíthatatlanságának) a poétikáját a költői színházban. Az előadásban a rendező Artaud kegyetlen színházának eszközeivel a brutalitást, a halált, valamint az emberiség bűneivel való szembesítést helyezi középpontba Józsa Péter Pál zenéje és szövege alapján. Vidnyánszky az általa költői színháznak nevezett nyelvhasználat segítségével jeleníti meg az emberiség történelmi és erkölcsi küzdelmeit: az emberiség kollektív bűneit, háborús és történelmi eseményeit, az ókortól kezdve egészen a nukleáris katasztrófáig. Az összművészeti rendezés a luciferi lázadás lelkületéből, az ember megsemmisítésének, önfelszámolásának a vágyából indul, egyaránt integrálva a szebasztei negyvenek mártírhalálát és a mai gondolkodásra jellemző Krisztus-temetést. Az előadás Madách-parafrázisként is értelmezhető, ugyanis a végén a színpadra lépő férfi és nő mellett ott áll a gyermek, aki (talán) magával hozhatja az emberiség sorsának megfordulását, és aki (talán) képes lesz káromkodásból katedrálist építeni.
Hivatkozások
Artaud, Antonin. 1999. „Rendezés és metafizika”. In A színház és az istenek: Válogatott írások, fordította Betlen János. Budapest: Orpheusz.
Asman, Carrie L. 1992. „Theater and Agon / Agon and theater: Walter Benjamin and Florens Christian Rang”. MLN 1992 April, Vol. 107, No. 3: 606–624. German Issue, The Johns Hopkins University Press. https://doi.org/10.2307/2904948
Benjamin, Walter. 1980. Angelus Novus, fordította Bence György, Kőszeg Ferenc, Pór Péter, Rajnai László és Tandori Dezső. Budapest: Magyar Helikon.
Hamvas Béla. 1993. „Az agón”. In A babérligetkönyv / Hexakümion. Szombathely: Életünk Szerkesztősége – Magyar Írók Szövetsége.
Hegyi Dániel Tibor. 2023. „A Nibelung-lakópark mint összművészeti alkotás”. In „A szellős térben és a szűk időben”: Tanulmányok Térey Jánosról, szerkesztette Balajthy Ágnes, Melhardt Gergő és Radnai Dániel Szabolcs. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum.
Lehmann, Hans-Thies. 2009. Posztdramatikus színház, fordította Kricsfalusi Beatrix, Budapest: Balassi.
Madách Imre. 2023. Az ember tragédiája. Budapest: Magvető.
Nietzsche, Friedrich. 1926. Vidám tudomány, fordította Wildner Ödön. Budapest: Világirodalom Könyvkiadó Vállalat. Online elérés: https://mek.oszk.hu/15200/15256/15256.pdf (utolsó letöltés: 2024. október 3.).
Platón. É. n. Szókratész védőbeszéde, fordította Devecseri Gábor. Online elérés: http://mek.niif.hu/00400/00460/00460.htm (utolsó letöltés: 2024. március 1.).
Verebes Ernő. 2015. „Don Quijote”. In A titkok kapuja, szerkesztette Prontvai Vera. Budapest: Mária Rádió. Online elérés: https://www.mariaradio.hu/musor/554/A_titkok_kapuja (utolsó letöltés: 2023. március 28.).
Visky András. 2020. Mire való a színház? Útban a theatrum theologicum felé. Budapest: KRE–L’Harmattan.
