Háromszögek háborúja

Bertolt Brecht Kurázsi mama és gyermekei című drámája a Nemzeti Színházban

  • Ozsváth Eszter Színház- és Filmművészeti Egyetem
Kulcsszavak: brechti elidegenedés, Kurázsi mama, történeti kontextus, Theodórosz Terzopulosz, Nemzeti Színház

Absztrakt

Maga a szerző, Bertolt Brecht így nyilatkozott művének fő mondanivalójáról: „A tanulság az, hogy a nagy üzleteket a háborúban nem a kisemberek csinálják. Hogy a háború, amely az üzletek folytatása más módszerekkel, halálos az emberi erényeket viselők számára is, ezért harcolni kell ellene.” Ebben a brechti szellemiségben mutatta be tehát 2024. január 12-én a Nemzeti Színház a Kurázsi mama és gyermekei című darabot a világhírű görög alkotó, Theodórosz Terzopulosz rendezésében, Szűcs Nelli jutalomjátékával, aki az Isten nélküli vallásháború misztériumjátékában a moralitást profitra cserélő, flamencoruhába bújtatott főszereplőt alakította.

Hivatkozások

Dalos, László. 1958. “Kurázsi mama közeleg...” Film–Színház–Muzsika 1: 6–7.

Lukácsy, György. 2023. “Az ember mint tőzsdei áru – Theodórosz Terzopulosz a Kurázsi mamáról, az árulások hasznáról, a pénz fétiséről és a színészek lelkéről”. Nemzeti Magazin XI, 4: 8–11.

Szinetár, Miklós. 1958. “Brecht és a modern színház”. Nagyvilág 10: 1538–1539.

Megjelent
2024-07-15
Hogyan kell idézni
OzsváthE. (2024). Háromszögek háborúja: Bertolt Brecht Kurázsi mama és gyermekei című drámája a Nemzeti Színházban. Uránia Interdiszciplináris Folyóirat, 4(1), 99-106. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/urania/article/view/17052
Folyóirat szám
Rovat
Műismertetések