Fazekas István: Nagy idők városa

Absztrakt

A dialogikus jeleneteket az idő- és térbeli tájékozódást segítő, alapvető háttérinformációkat adó narrációk és az adott korhoz immanensen illeszkedő táncbetétek választják el egymástól, összekötik azonban az előre- és visszautalások, illetve egy évezredeken átguruló, térben viszont mindvégig Százhalombatta területén föllelhető bronzkori érme, amely a vaskorban már régiségnek számít, a római színben a kereszténység tanúságtételének tárgyi kellékévé válik. Az egymástól elkülönülő és egymásba fonódó példázatokat a helyszín köti össze. Kétségtelen tény: a színház az élet jelenségeinek érzékeny szeizmográfja, és a magyar drámatörténetben eleddig egyedülálló eseményjáték ezt is jól példázza.