A stílus és maga az ember
Jankovics Marcell életműve a posztmodern korban
Absztrakt
Jankovics Marcell (1941–2021) animációs filmrendező, művelődéstörténész, pedagógus, kultúrpolitikus, a magyar animáció kiemelkedő alakja, aki 1977-ben elnyerte Cannes-ban a legjobb animációs rövid filmnek járó Arany Pálma-díjat a Küzdők című alkotásával. Élete végén számos alkalommal hangot adott annak, hogy bár életműve gazdag, nincs önálló alkotói (rajz)stílusa. A művész időskori sóhaja egy sajátos művészetfilozófiai dilemmát hív életre: hogyan hordozhat a posztmoderntől idegenkedő alkotó művészete önmagán posztmodern jegyeket? Ezt a kérdést járjuk körül a Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján készült János vitéz, a Madách Imre emberiségkölteményéből adaptált Az ember tragédiája és az Arany János Toldija alapján megalkotott animációs sorozat, illetve könyvillusztráció vizsgálatával. Bár Jankovics Marcell alkotásait ikonográfiai szempontból valóban a posztmodern idézetek (is) jellemzik, filmjei – és művelődéstörténeti munkái – mindig egy közös (mitikus, vallási, rituális) logoszra mutatnak. Végkövetkeztetésül: Jankovics Marcell művészetét éppen ezért csak abban az értelemben lehet posztmodernnek nevezni, hogy rá is jellemző annak klasszicizáló hajlama, vagyis az idézés által ő is kialakít egyfajta kánont.
Hivatkozások
Falusi Márton. 2011. „Esszé a fáról, amelyik csak fa akar lenni.” Hitel 2: 54–68.
Fejérvári Gergely, szerk. 2009. Jankovics Marcell. Budapest: MMA Kiadó.
Hoppál Mihály. 1998. „Népmese és rajzfilm.” In Folklór és közösség, szerkesztette Hoppál Mihály, 137. Budapest: Széphalom Könyvműhely.
Jankovics Marcell. 1996. „Kényszercselekvés és szabad akarat – Vallás és kényszer.” In Ahol a madár se jár, szerkesztette Jankovics Marcell, 198–237. Budapest: Pontifex Kiadó.
Jankovics Marcell. 1987. Csillagok között fényességes csillag. Budapest: Képzőművészeti Kiadó.
Jankovics Marcell. 1996. A Nap könyve. Budapest: Csokonai Kiadó.
Jankovics Marcell. 2018. „A Toldi rajzfilmen.” Magyar Művészet 2: 16–23.
Jankovics Marcell. 2019. „A vizuális nevelésről.” Magyar Művészet 1: 9–17.
Jankovics Marcell. 2019. „Az új Nemzeti alaptantervről.” Magyar Művészet 3: 4–7.
Jankovics Marcell és Méry Gábor. 2000. Felvidéki gótikus templomok. I–XII. albumsorozat. Budapest: Méry Ratio Kiadó.
Jankovics Marcell. 2004. „A fehér ló mondája.” In A szarvas könyve, 91. Debrecen: Csokonai Kiadó.
Jankovics Marcell. 2015. „Ha nem halunk bele, nem volt semmi értelme.” Seres Gerda interjúja. Kultúra.hu, május 28. Megtekintve 2021. augusztus 8-án. https://kultura.hu/ha-nem-halunk-bele-nem-volt-semmi-ertelme/
Jankovics Marcell. Küzdők, naphéroszok, alkimisták. Lukácsy György interjúja. Filmvilág, 2021/3. https://filmvilag.blog.hu/2021/05/31/beszelgetes_jankovics_marcellel Megtekintve 2021. augusztus 9-én.
Kovács Zsolt. 2001. Hívő vagyok anyám méhétől fogva. Budapest: Kairosz Kiadó.
Lyotard, Jean-François. 1983. „A posztmodern állapot.” In A posztmodern állapot, szerkesztette Jürgen Habermas, Jean-François Lyotard és Richard Rorty, 8. Budapest: Századvég Kiadó.
Panofsky, Erwin. 1984. „Ikonográfia és ikonológia: bevezetés a reneszánsz művészet tanulmányozásába.” In A jelentés a vizuális művészetekben, 252–274. Budapest: Gondolat Kiadó.
Szemadám György. 1987. Jankovics Marcell. Budapest: Corvina Kiadó.
Varga Zoltán. 2019. „Sziszifusz a csúcson – Jankovics Marcell animációs filmjei.” In Jankovics Marcell, szerkesztette Fejérvári Gergely, 48–49. Budapest: MMA Kiadó.
