A nyelv drámai ereje
Közelítések a cselekvő értelemhez
Absztrakt
A legfontosabb dramaturgiai eszköz maga a nyelv, s a helyesen használt nyelv segítségével a drámai feszültséghez szervesen illeszkedő dramaturgia a történetbe bevonja a nézőt. A válságba került hőssel való együttérzés a cselekmény részesévé teszi a befogadót, s ha a befogadó eljut a drámai feszültség epicentrumába: megtörténik a beavatás. A beavatás – a distancia valamelyest megtartása mellett – a színpadi beszéd cselekvő elemzése, ami tagadhatatlanul azt jelenti, hogy általa megismerjük a szöveg mögötti gondolkodás folyamatát, az indulati erőtereket és a cselekvés irányát. A nyelv és a drámai cselekmény természetes kapcsolatából elementáris erővel tör elő: a drámai cselekmény a létezésnek épp olyan koncentrátuma, mint amilyen komprimált formája a színpadi cselekvés a valódi cselekvésnek. A tanulmány a nyelv drámai erejét, valamint annak a színpadon való esélyeit és lehetőségeit vizsgálja.
Hivatkozások
Almási Miklós. 1966. Színházi dramaturgia. Budapest: Színháztudományi Intézet.
Alt, Albrecht. 1953. Die Ursprünge des israelitischen Rechts. München: CH Beck’sche Verlagsbuchhandlung.
Arisztotelész. 1974. Poétika. Budapest: Magyar Helikon Könyvkiadó.
Assmann, Jan. 2018. A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.
Augustinus, Aurelius. 1987. Vallomások. Budapest: Gondolat Kiadó.
Austin, L. John. 1990. Tetten ért szavak. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Adamik Tamás, szerk. 2012. Cicero összes retorikaelméleti művei. Pozsony: Kalligram Kiadó.
Balogh Elemér és Kerényi Imre. 1983. Rivalda. Szerkesztette Kardos György. Budapest: Magvető Könyvkiadó.
Czakó Gábor. 1987. „Belépés a történetbe.” Vigilia 2: 132–135.
Dethlefsen, Thorwald. 1997. Oidipusz, a talány megfejtője. Budapest: Magyar Könyvklub.
Dangelmaier, Emil. 1893. Militär-Reichtliche und Militär-Ethische Abbandlungen. Wien und Leipzig: Wilhelm Braumüller.
Dietrich, Walter. 1997. The Early Monarchy in Israel. The Tenth Century B.C.E. Trans. Joachim Vette, Atlanta: Society of Biblical Literatur.
Fischer-Lichte, Erika. 1984. “The Dramatic Dialogue – Oral or Literary Communication, in Schmid.” In Semiotics of Drama and Theatre, szerkesztette Herta, Kesteren, van Aloysius. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. https://doi.org/10.1075/llsee.10.10fis
Fischer-Lichte, Erika. 2001. A dráma története. Pécs: Jelenkor Kiadó.
Gadamer, Hans-Georg. 2001. „A platóni dialektikához.” Kellék 1: 18–20.
Garsiel, Moshe. 2018. “The Book of Samuel.” The Journal of Hebrew Scriptures 19: 1783–1791. Jerusalem: Rubin Mass Publishers.
Hacker Ervin. 1924. Bevezetés a büntetőjog bölcseletébe. Pécs: Dunántúl Könyvkiadó és Nyomda Rt.
Heller Ágnes. 2020. Az akarat szabadsága. Az érzelmek szerepe a műalkotások befogadásában. Budapest: Noran Libro Kiadó.
Horst, Friedrich. 1956. „Recht und Religion im Bereich des Alten Testaments.” Evangelische Theologie 1: 49–65. https://doi.org/10.14315/evth-1956-0105
Karasszon István. 2002. Az Ószövetség fényei. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó.
Kessler, Rainer. 2011. Az ókori Izráel társadalma. Budapest: Kálvin Kiadó.
Kotte, Andreas. 2020. Színháztörténet. Jelenségek és diskurzosok. Budapest: Balassi Kiadó.
Pfister, Manfred. 2001. Das Drama. Wien: Böhlau Verlag.
Ratiu, Dan-Eugen. 2001. „A hermeneutika ontológiai fordulata.” Kellék 2: 18–20.
Rost, Leonhard. 1982. The Succession to the Throne of David. Sheffield: Almond.
Ruszt József. 1960. Színészdramaturgia és színészmesterség. Budapest: Népművelési Propaganda Iroda.
Schultz, Samuel J. 2014. Üzen az Ószövetség. Budapest: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány.
Steiner, George. 2009. Bábel után 1. Budapest: Corvina Kiadó.
Warning, Rainer. 1974. Funktion und Struktur. München: Die Ambivalenz des geistlichen Spiels.
