„Nagyvizites módszertan” – Ökológiai koncepcióra, közös tudásalkotásra és visszatérő terepi egyeztetésekre épülő természetvédelmi élőhelykezelési gyakorlat a Körös Maros Nemzeti Parkban
Absztrakt
Természetközeli élőhelyeink megőrzése a jelenlegi klimatikus, inváziós és gazdálkodási környezetben számos kihívással terhelt. A Körös‑Maros Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt fektet a tervezett, tudományosan megalapozott élőhelykezelések belső folyamatainak kidolgozására. Jelen tanulmányban az ún. „nagyvizites” élőhelykezelési módszertant ismertetjük, melynek célja a természetvédelmi élőhelykezelés intézményesítése, természetközeli élőhelyeink megőrzésének hatékonyabbá tétele. A módszertan legfontosabb elemei az ökológiai szempontú koncepció, a közös tudásalkotás és a rendszeres terepi egyeztetések. A „nagyvizites” módszertan első lépése a terület megismerése (pl. ökológiai adottságok, történetiség, vegetációdinamika). A terület adottságai ismeretében kezdődik meg a koncepció előkészítése. A koncepció készítése során történik meg az első terepi egyeztetés („nagyvizit”), ahol a koncepció részletes átbeszélése, finomítása és elfogadása zajlik, illetve megfogalmazódnak a koncepciónak megfelelő első elvégezhető beavatkozások is. A beavatkozás előtt további ökológiai szempontú részletes egyeztetések zajlanak, majd a beavatkozás után monitorozással történik a hatás nyomonkövetése. Az ún. „visszatérő nagyvizitek” során történik meg a beavatkozások közös értékelése, a jövőbeli beavatkozások tervezése és adott esetben a koncepció módosítása. A módszertan alkalmazása során szerzett tapasztalataink alapján úgy gondoljuk, hogy jelentősen növelheti a természeti értékeink megőrzésének hatékonyságát, ha a fontosabbnak ítélt természetvédelmi élőhelykezelési kérdésekben (pl. egy különösen értékes terület kezelése vagy egy restaurációs beavatkozás) elkészül egy közös tudásalkotáson alapuló, ökológiai szempontú koncepció, és a beavatkozások tervezését és kivitelezését rendszeres ökológiai szempontú terepi egyeztetések kísérik.
Hivatkozások
Báldi, A., Batáry, P. (2011): The past and future of farmland birds in Hungary. Bird Study 58(3): 365–377. https://doi.org/10.1080/00063657.2011.588685
Biró M., Molnár Á. (2016): A Kis-Sárrét törzsterület tájtörténeti elemzése. In: Biró M. & Molnár Á.: A KMNP Kis-Sárrét országos jelentőségű természeti terület Kisgyantéi-gyep élőhely-térképezése és a teljes védett terület tájtörténeti elemzése. Kutatási jelentés, Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas. 197 p.
Biró, M., Bölöni, J., Molnár, Zs. (2018): Use of long-term data to evaluate loss and endangerment status of Natura 2000 habitats and effects of protected areas. Conservation Biology 32(3): 660–671. https://doi.org/10.1111/cobi.13038
European Commission (2023): Assessment of the measures established in special protection areas and their effectiveness – Final report, Publications Office of the European Union. https://data.europa.eu/doi/10.2779/488430
Gameiro, J., Franco, A. M., Catry, T., Palmeirim, J. M., Catry, I. (2020): Long-term persistence of conservation-reliant species: Challenges and opportunities. Biological Conservation 243: 108452. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2020.108452
Haraszthy, L. (2014): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány. 956 p.
Hockings, M., Stolton, S., Leverington, F., Dudley, N., Courrau, J. (2006): Evaluating Effectiveness: A framework for assessing management effectiveness of protected areas. 2nd edition. IUCN, Gland, Switzerland and Cambridge, UK. 105 p.
Holling, C. S. (1978): Adaptive Environmental Assessment and Management. John Wiley & Sons. 402 p.
IPBES (2019): Summary for policymakers of the global assessment report on biodiversity and ecosystem services of the Intergovernmental Science Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services. Bonn: IPBES secretariat, 56 p.
Keith, D. A., Rodríguez, J. P., Brooks, T. M., Burgman, M. A., Barrow, E. G., Bland, L., et al., Spalding, M. D. (2015): The IUCN red list of ecosystems: Motivations, challenges, and applications. Conservation Letters 8(3): 214–226. https://doi.org/10.1111/conl.12167
Máté, K., Bánfi, P. (2023): Kiemelt élőhelyek lehatárolása. Kézirat, Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas. 8 p.
Molnár Á. (2018): A Körös–Maros Nemzeti Park területhasználati feltárása. Kutatási jelentés, Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas. 153 p.
Molnár Á. P. (2020): Élőhelykezelések növényzetalapú nyomon követése I. Kutatási jelentés, Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas.
Molnár Á. P., Demeter L. (2020): Egy Kárpát-medencei síkság–hegység flóragrádiens – A Tisza és a Bihar-csúcs közötti gyepek jellemzése, zonációs és vegetációtörténeti kontextusba helyezése. Crisicum 11: 7–39.
Molnár, Zs. (2014): Élőhelyek. In: Haraszthy, L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány. pp. 749–934.
Pievani, T. (2014): The sixth mass extinction: Anthropocene and the human impact on biodiversity. Rendiconti Lincei 25: 85–93. https://doi.org/10.1007/s12210-013-0258-9
Rands, M. R., Adams, W. M., Bennun, L., Butchart, S. H., Clements, A., Coomes, D., et al., Vira, B. (2010): Biodiversity conservation: challenges beyond 2010. Science 329(5997): 1298–1303. https://doi.org/10.1126/science.1189138
