A kaszálás hatása a Hortobágy Nyírőlapos csetkákás társulásában
Absztrakt
A kaszálás hatásait vizsgáltuk egypelyvás csetkákás (Bolboschoenetum maritimi eleochariosum) társulás kaszált, öt éve felhagyott és kaszálatlan állományaiban a Hortobágyi Nemzeti Parkban, Nyírőlapos pusztán. A kaszálás csökkentette az Elymus repens dominanciáját. A hemikryptofiták fajszáma jelentősen növekedett a kaszálással, oly módon, hogy növekedésük nem szorította vissza a kétszíküeket. A kaszálás és az ezzel járó holt biomassza csökkenés növelte a szikesekre jellemző therofiták fajszámát és relatív borításértékeiket. A kaszálás növelte a specialisták fajszámát és csökkentette a ruderális kompetítorok borítását.
Hivatkozások
Bencsik J. (1969): Pásztorkodás a Hortobágy északi területén a XVIII. század végétől - Debrecen
Bernátsky, J. (1905): A magyar Alföld sziklakó növényzetéről. - Annales Musei Hung. 3: 121-124.
Bernátsky, J. (1911): A magyar Alföld pusztai és erdei növényzetéről. - Földrajzi Közlemények 39: 261-277.
Béres A. (1976): A Hortobágy néprajza - in: Kovács, G.-né & Salamon, F. (1976) (szerk): Hortobágy a nomád Pusztától a Nemzeti Parkig. - Natura, Budapest.
Bodó, I. & Salamon F. (1976): A Hortobágy mezőgazdasága. - in: Kovács, G.-né & Salamon, F. (1976) (szerk): Hortobágy a nomád Pusztától a Nemzeti Parkig. - Natura, Budapest.
Borbás, V. (1902): Magyarország növényföldrajza. — Pallas lexikon 12: 78—82.
Borhidi, A. & Sánta, A. (szerk.) (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól. - Természetbúvár Kiadó, Budapest.
Borhidi, A. (1993): A magyar flóra szociális magatartási típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. - Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs.
Fekete G. & Varga Z. (2006): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. — MTA Társadalomkutató Központja, Budapest
Kelemen, J. (szerk.) (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. - Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest.
Kerner, A. (1863): Pflanzenleben der Donauländer. - Innsbruck.
Kerner, A. (1886): Die Planzenwelt der Österreichich - Ungarische Monarchie. — Österreich Ungarn in Wort und Bild. 1. Wien.
Kovács G., Márkus F. & Dr. Strebetz I. (1995): Alföldi mozaik- Természetbúvár Alapítvány Kiadó Budapest
Magyar, P. (1928): Adatok a Hortobágy növényszociológiai és geobotanikai viszonyaihoz. - Erdészeti Kísérletek 30
Máthé, I. (1941): Hortobágyi növényszövetkezetek flóraelem összetétele. - Debreceni szemle 15: 117—121.
Rapaics, R. (1916): A Hortobágy növényföldrajza. - Gazdasági lapok 68: 88-89, 102-103, 115-116, 124-126
Rapaics, R. (1918): Az Alföld növényföldrajzi jelleme. - Erdészeti Kísérletek 21: 1-146.
Raunkiaer, C. (1934): The life forms ofplants and statistical plant geography - Clarendon Press, Oxford, pp. 632.
Simon, T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Soó R. (1933): A Hortobágy növénytakarója. - Debreceni Szemle különszáma 56-77.
Soó, R. (1931): A magyar puszta fejlődéstörténetének problémája. - Földrajzi Közlemények 59: 1-15.
Sümegi, P, Molnár, A. & Szilágyi, G. (2000): Szikesedés a Hortobágyon. - Természet világa, Természettudományi Közlöny 131: 213—216.
Szujkó-Lacza, J. (1982): The flora o f the Hortobágy National Park and the two preserved forests. - Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest.
Tóth, A. (1988): Degradálódó hortobágyi löszgyepek reliktum foltjainak synökológiai viszonyai. - in Tóth, A. (szerk.): Tudományos kutatások a Hortobágyi nemzeti parkban. - Budapest, pp. 11-81.
Varga Sípos, J. & Varga, Z. (1993): Hortobágyi Krónika. - Alföldi Nyomda, Debrecen.
Varga Sípos, J., Varga, Z. & Nyilas, I. (1982): Nyírölapos-Nyári járás Természetvédelmi útmutató. - A Hortobágyi Nemzeti Park kiadványa, Debrecen.
Varga, Z., & Varga Sípos, J. (1984): A Hortobágyi Nemzeti Park sziki gyepeinek fitocönológiai viszonyai és szukcessziós kapcsolatai. - Botanikai Közlemények 71: 63-77.
