Északi-középhegységi erdőssztyeprétek természetvédelmi állapotának felmérése – esettanulmány
Absztrakt
Annak ellenére, hogy az erdőssztyeprétek kiemelkedően fajgazdag, veszélyeztetett élőhelyek, országos vagy táji léptékű természetvédelmi szempontú állapot-felmérésük máig nem kezdődött el. Ezt felismerve 2005 nyarán összesen 39 helyszínen, 60 gyepfoltban végeztük el félszáraz és száraz, széleslevelű füvek uralta, erdei és erdőssztyep elemeket is tartalmazó sztyeprétek veszélyeztető tényezőinek felmérését az Északi-középhegységben. A cikkben összességében és tájegységenként értékeljük a gyepek veszélyeztető tényezőit. A gyepeket legnagyobb mértékben és általánosan a becserjésedés veszélyezteti. Vannak olyan veszélyeztető tényezők, pl. az égetés, amely csak egyes tájegységekre jellemző.
Hivatkozások
Baráth, Z. (1963): Növénytakaró vizsgálatok felhagyott szőlőkben. - Földrajzi Értesítő 12: 34-56.
Baráth, Z. (1964): Waldsteppenwiese, Stipetum stenophyllae pannonicum, im Ungarischen Mittelgebirge. - Annales Historico-Naturales Musei Naüonalis Hungarici 56: 215-227.
Chytry, M. (2001): T3 Suché trávníky. - In: Chytry, M., Kuéera, T. & Kocí, M. (eds.) (2001): Katalog biotopú Ceské republiky (Habitat Catalogue o f the Czech Republic). - Agentura ochrany pfirody a krajiny CR, Praha, pp. 129-140.
Eijsink, J., Ellenbroek, G., Holzner, W. & Werger, M.J.A.(1978): Dry and semi-dry grasslands in the Weinviertel, Lower Austria. - Vegetatio 36: 129-148.
Fekete, G. (1997): Stabilizálódott félszáraz irtásrétek, gyepek és száraz magaskórósok. - In: Fekete, G., Molnár, Zs. & Horváth F. (szerk.)(1997): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. - Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp: 109-110.
Fekete, G., Horváth, A., Kun, A.& Bölöni, J. (2003): H4 - Félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok és erdőssztyeprétek. - In Bölöni, I , Kun, A. & Molnár, Zs.(szerk.): Élőhelyismereti útmutató. - Kézirat, Vácrátót, 157 p.
Hargitai, Z. (1940): A sárospataki előhegyek vegetációja. - Acta Geobotanica Hungarica 3: 18-29.
Kiss, Á. (1939): Adatok a Hegyalja flórájához. - Botanikai Közlemények 36: 180-270.
Maglocky, S. (2002): Trl Suchomilné travinno-bylinné a krovinové porasty na vápnitom substráte. - In: Stanová, V. & Valachovic, M. (eds) 2002: Katalóg biotopov Slovenska. - DAPHNE - Institút aplikovanej ekológie, pp. 48-49.
Máthé, I. & Kovács, M. (1962): A gyöngyösi Sár-hegy vegetációval. Botanikai Közlemények 49: 309-328.
Molnár, Cs. (2001): Új adatok a Mátra déli és keleti részének növényvilágából I. - Kiatibelia 6: 347-361.
Molnár, Cs. (2002): Új adatok a Mátra déli és keleti részének növényvilágából II. - Kitaibelia 7: 169-182.
Molnár, Zs. & Kun, A. (szerk.)(2000): Alföldi erdőssztyepmaradványok Magyarországon. - WWF füzetek 15. WWF Hungary.
Riecken, U., Ries, U. & Ssymank, A. (1994): Rote Liste der gefährdeten Biotoptypen der Bundesrepublik Deutschland. - Schr.R. f. Landschaftspfl. u. Natursch. 41, Kilda Verlag, Greven.
Schmotzer, A. & Vidra, T. (1998): Flórakutatás a Monor-Irsai-dombság löszvidékén. - Kitaibelia 3: 321-328.
Schmotzer, A. & Vojtkó, A. (1995): Az apci Somlyó erdőssztyep vegetációja. - Botanikai Közlemények 82: 149-150.
Schmotzer, A. & Vojtkó, A. (1996): Investigation of Brachypodium pinnatum-dominated semi-dry grasslands in the Bükk Mountains (North-east Hungary). - Proceedings of Research, Conservation, Management Conference, Aggtelek, Hungary.
Sendtko, A. (1999): Die Xerothermvegetation brachgefallener Rebflächen in Raum Tokaj (Nordost-Ungarn) - pflanzensoziologische und populationsbiologische Untersuchungen zur Sukzession. - Phytocoenologia 29: 345—448.
Soó, R. (1937): A Mátrahegység és környékének flórája. - Magyar Flóramüvek I. - Debrecen, XII pp. + 90 pp.
Sramkó, G., Vojtkó, A., Harmos, K. & Magos, G. (2003): Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. - Kitaibelia 8: 139-160.
Takács, G., Bölöni, J., Rédei T. és mtsaik (2001): A stabilizálódott félszáraz irtásrétek, gyepek és száraz magaskórósok (H4) elterjedése Magyarországon az IBOA 1.0 élőhelyi adatbázis alapján. - Kézirat, MTA ÖBKI, Vácrátót.
Varga, Z. & Varga-Sipos, J. (1999): 18.3. Rend: Szubmediterrán sziklai, száraz és félszáraz gyepek (Brometalia erecti Br.-Bl. 1936) - In: Borhidi, A. & Sánta, A. (szerk.) (1999): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól, l-lí. -TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 24-28.
V. Sipos, J. & Varga, Z. (2005): A Teresznyei-fennsík Brometalia erecti-gyepei. - A III. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Program és Absztrakt kötete. Magyar Biológiai Társaság, Budapest.
Varga, Z., V. Sipos, J., Őrei M., K. & Rácz, I. (2000): Félszáraz gyepek az Aggteleki karszton: fitocönológiai viszonyok, egyenesszárnyú rovar- és lepkeegyüttesek. - In Virágh, K. & Kun, A.(szerk.): Vegetáció és Dinamizmus. — MTA ÖBKI, Vácrátót.
Villáiba C., Czirák Z., Demeter A. & Molnár Zs. (2002): 3.3.2 Az élőhelyvédelmi irányelv. — In: Demeter, A.(szerk.): Natura 2000 - Európai hálózat a természeti értékek megőrzésére. - Öko Rt, Budapest, pp. 66-86.
Zólyomi, B. (1957): Der Tatarenahorn-Eichen-Lösswald der zonalen Waldsteppe. - Acta Bot. Hung. 3: 401-424.
Zólyomi, B. (1962): Az erdős-sztyep kérdés cönológiai megvilágításban. - A V. Biológiai Vándorgyűlés előadásainak ismertetése.
Zólyomi, B. (1969): Földvárak, sáncok, határmezsgyék és a természetvédelem. - Természet világa 100: 550-553.
Zólyomi, B. & Fekete, G. (1994): The Pannonian loess steppe: differentiation in space and time. — Abstracto Botanica 18: 29-41.
