Természetes lékek felújításának vizsgálata a bükki Őserdő Erdőrezervátumban

  • Kenderes Kata ELTE Biológiai Intézel Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék
  • Standovár Tibor ELTE Biológiai Intézel Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék
Kulcsszavak: lék, újulat, vadhatás, természetközeli bükkös, erdőrezervátum, fafaj

Absztrakt

A bükki Őserdő Erdőrezervátum területén a természetes lékképzödés dinamikáját vizsgáltuk archív légifelvétel sorozat térinformatikai elemzésével. Ennek eredményeit felhasználva kor és méret alapján kiválasztott 27 lékben terepi mintavétellel megvizsgáltuk az erdő megújulását biztosító újulatot is. A kiválasztott lékekben 25 m2-en az újulat minden egyede esetében feljegyeztük a fafajt, a rágottságot, illetve a magassági osztályt. Eredményeink szerint a lékekben átlagosan 45541 db/ha csemete van, tehát az újulat mennyisége bőven elegendő az erdő folyamatos fennmaradásához. Az állományban pillanatnyilag táplálkozó vadállomány azonban az újulat felnövekedését meggátolja, fajösszetételét pedig jelentősen megváltoztatja. Megállapítható, hogy a természetes erdődinamika érvényesüléséhez szükséges a környező állományokban a vadfajok élőhelyének fejlesztése, illetve a vadlétszám apasztása.

Hivatkozások

Ammer, C. (1996): Impact of ungulates on structure and dynamics of natural regeneration of mixed mountain forests in the Bavarian Alps. - For. Ecol. M a n a g e 88: 43-53.

Csányi, S. (1999): A gímszarvasállomány terjeszkedése az Alföldön. - Vadbiológia. 6: 43-48.

Emborg, J. (1998): Understorey light conditions and regeneration with respect to the structural dynamics of a near-natural temperate deciduous forest in Denmark. - For. Ecol. Manage., 106: 83-95.

Gebert, C. & Verheyden-Tixier, H. (2001): Variations of diet composition of Red Deer (Cervus elaphus L.) in Europe. - Mammal Review, 31: 189-201.

Heroldová, M. (1996): Dietary overlap of three ungulate species in the Palava Biosphere Reserve. - For. Ecol. Manage., 88: 139-142.

Homolka, M. (1993): The food niches of three ungulate species in a woodland complex. - Folia Zool., 42: 193-203.

Kenderes, K. & Standovár, T. (2003): The impact of forest management on forest floor vegetation evaluated by species traits. - Community Ecology, 4 (1): 51-62.

Kenderes, K. & Standovár, T. (2004): Vizsgálható-e erdeink természetessége az aljnövényzet ökológiai szempontú elemzésével? - Természetvédelmi Közlemények, 11: 127-137.

Mátrai, K. & Szemethy, L. (2000): A gímszarvas szezonális táplálékának jellegzetességei Magyarország különböző élőhelyein. - Vadbiológia, 7: 1-9.

Mátrai, K., Szemethy, L., Tóth, R, Katona, K. & Székely, J. (2004): Resource use by red deer in lowland nonnative forests, Hungary. - Journal o f Wildlife Management, 68: 879-888.

Peterken, G. F. (1996): Natural Woodland - Ecology and conservation in northern temperate regions. Cambridge University Press, Cambridge, pp. 91-95.

Reimoser, F. & Gossow, H. (1996): Impact of ungulates on forest vegetation and its dependence on the sylvicultural system. - For. Ecol. Manage., 88: 107-119.

Runkle, J. R. (1985): Disturbance Regimes in Temperate Forests. - In Pickett, S. T. A. & White, P. S. (eds) The Ecology of Natural disturbance and Patch Dynamics. Academic Press, Orlando, pp. 17-33.

Somogyi, Z. (2000): A változatos faállomány-szerkezet szerepe. — In Frank, T. (szerk.) Természet - Erdő - Gazdálkodás. MME & Pro Silva Hungária Egyesület, Eger, pp. 63-76.

Standovár, T. (2002): Európai együttműködés az erdőrezervátum-kutatásban: COST E4. - In Horváth, F. & Borhidi, A. (szerk.) A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiája és módszerei. TermészetBUVAR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 17-26.

Standovár, T. & Kenderes, K. (2003): A review on natural stand dynamics in beechwoods of East Central Europe. -Appl. Ecol. and Env. Res., 1 (1-2): 19-46.

StatSoft, Inc. (2004): STATISTICA (data analysis software system), version 7. www.statsoft.com

Szemethy, L., Heltai, M. & Ritter, D. (1994): Előzetes eredmények a gímszarvas mozgáskörzetéről rádiótelemetriás nyomkövetés alapján. - Vadbiológia, 4: 1-10.

Szemethy, L., Ritter, D., Heltai, M. & Pető, Z. (1996): A gímszarvas tér-idő használatának összehasonlító vizsgálatai egy dombvidéki és alföldi élőhelyen. - Vadbiológia, 5: 43-59.

Szemethy, L., Katona, K., Székely, J., Bleier, N., Nyeste, M., Kovács, V, Olajos, T. & Terhes, A. (2004): A cserjeszint táplálékkínálatának és rágottságának vizsgálata különböző erdei élőhelyeken. - Vadbiológia, 11: 11-23.

Szmorad, F. (2000): A cserjeszint szerepe. - In Frank, T. (szerk.) Természet - Erdő - Gazdálkodás. MME & Pro Silva Hungária Egyesület, Eger, pp. 77—84.

Tóth P & Szemethy L. (2000): A gímszarvas elterjedési területének változása Magyarországon - Vadbiológia, 7: 19-26.

Watt, A. S. (1947): Pattern and process in the plant community. - Journal o f Ecology, 35: 1-22.

White, P. S. & Pickett, S. T. A. (1985): Natural disturbance and Patch Dynamics. - In Pickett, S. T. A. & White, P. S. (szerk.) The Ecology of Natural disturbance and Patch Dynamics. Academic Press, Orlando, pp. 3-13.

Megjelent
2007-12-31
Folyóirat szám
Rovat
Természettudományos kutatások