Vadkizárás hatásának vizsgálata egy déli-bükki endemikus erdőtársulásban: kompozíció, produktivitás és virágzási siker
Absztrakt
Egy délkeleti-bükki dolomit tölgyesben (Cirsio-Quercetum) hosszú távú vadkizárási kísérlet indult 1991-ben, két állandó kvadrát (bekerített, legelt) kijelölésével. 2004 júliusában kvadrátonként 12 db 1x1 m-es állandó kiskvadrát fajlistáját és a fajok virágzó hajtásszámát jegyeztük fel, majd augusztusban 12-12 db 25x25 em-es területről föld feletti fitomassza-mintát vettünk. Az élő és holt fitomassza mennyisége egyaránt szignifikánsan magasabbnak bizonyult a vadkizárt területen. Az átlagfajszám és az évelők gyakorisága magasabb, az egyévesek gyakorisága alacsonyabb volt a vadkizárt területen. Az elkerített terület gyepszintjének produktivitása és a legtöbb faj virágzási sikere nőtt. A kizárást követően a természetvédelmi szempontból értékes fajok szaporodási esélyei növekedtek. A degradációtürő gyenge kompetítor egyéves fajok, és a mérgező Vincetoxicum hirundinaria virágzási sikere viszont jelentősen csökkent.
Hivatkozások
Allen, R. B., Wilson, J. B. et Mason, C. R. (1995): Vegetation change following exclusion of grazing animals in depleted grasslands, Central Otago, New Zealand. - Journal o f Vegetation Science, 6: 615-626.
Allombert, S., Stockton, S. & Martin J-L. (2005): A natural experiment on the impact of overabundant deer on forest invertebrates. - Conservation Biology, 19: 1917-1929.
Alverson, W. S., Waller, D. M. & Solheim, S. (1988): Forest too deer: edge effects in northern Wisconsin. - Conservation Biology, 2: 348-358.
Bakker, J. R (1989): Nature management by grazing and cutting. - Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, Boston, London, 400 pp.
Bartha, D. (1997): A magyarországi erdők természetvédelmi problémái. - Kitaibelia, 2: 308-310.
Begon, M., Harper, J. L. & Townsend, C. R. (1986): Ecology: Individuals, Populations and Communities. - Blackwell Scientific Publications, Oxford, London, Edinburgh, pp. 945.
Bock, C. & Bock, J. (1993): Cover of perennial grasses in Southeastern Arizona in relation to livestock grazing. - Conservation Biology, 7: 371-377.
Borhidi A. (1993): A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. - KTM-JPTE, Pécs 95 pp.
Chytry M. & Danihelka J. (1993): Long-term changes in the field layer of oak and oak-hornbeam forests under the impact of deer and mouflon. - Folia Geobotanica et Phvtotaxonomica, 28: 225-245.
Fuller, R. J. & Gill, R. M. A. (2001): Ecological impacts of increasing numbers of deer in British woodland. - Forestry, 74: 193-199.
Jensch, D. (2004): Der Einfluss von Störungen auf Waldboclenvegetation. - J. Cramer Verlag, Berlin, Stuttgart, 350 pp.
Katoh, K., Takeuchi, K., Jiang, D„ Nan, Y. & Kou, Z. (1998): Vegetation restoration by seasonal exclosure in the Kerqin Sandy Land, Inner Mongolia. - Plant Ecology, 139: 133-144.
Lambers, H„ Chapin III, F.S. & Pons T.L. (1998): Plant Physiological Ecology. - Springer, New York, 540 pp.
Less N. (1991a): A természetvédelem és a vadkár kapcsolatáról. - Erdészeti Lapok. 126: 88.
Less N. (1991b): A Délkeleti-Bükk vegetációja és xerotherm erdőtársulásainak fitocönológiája. - Kandidátusi értekezés, KLTE Debrecen.
Less N. (1998a): A Cirsio pannonici-Quercetum Less leírásának érvényessé tétele. - Kitaibelia, 3: 37-40.
Less N. (1998b): A Délkeleti-Bükk növényföldrajzi jellemzése. - Kitaibelia, 3: 13-17.
Mátrai K., Katona K., Szemethy L. & Orosz Sz. (2002): A szarvas táplálékának mennyiségi és minőségi jellemzői a vegetációs időszak alatt egy alföldi erdőben. - Vadbiológia, 9: 1-9.
McLachlan, S. M. & Bazely, D. R. (2001): Recovery patterns of understorey herbs and their use as indicators of deciduous forest regeneration. - Conservation Biology, 15: 98-110.
Mittelbach, G. G., Steiner, C. F., Scheiner, S. M., Gross, K. L., Reynolds, H. L.,Waide, R. B., Willig, M. R., Dodson, S. I. & Gough, L. (2001): What is the observed relationship between species richness and productivity? - Ecology, 82: 2381-2396.
Noy-Meir, I„ Gutman, M. & Kaplan, Y. (1989): Responses of mediterranian grassland plants to grazing and protection. - Journal o f Ecology, 77: 290-310.
Oba, G., Vetaas, O. R. & Stenseth, N. C. (2001): Relationships between biomass and plant species richness in arid-zone grazing lands. - Journal o f Applied Ecology, 38: 836-845.
Rasmus, E. & Bruun, H. H. (2000): Gradient analysis of dry grassland vegetation in Denmark. - Journal o f Vegetation Science, 11: 573—584.
Ryerson, D. E. & Parmenter, R. R. (2001): Vegetation change following removal of keystone herbivores from desert grasslands in New Mexico. - Journal o f Vegetation Science, 12: 167-180.
Simon T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. — Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 892 pp.
Sóskúti Gy (2002): Vadgazdálkodás, vadászati elképzelések. - In: Baráz Cs. (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. BNP Igazgatóság, Eger, pp.603—607.
Stroh, M., Storm, C., Zehm, A. & Schwabe, A. (2002): Restorative grazing as a tool for directed succession with diaspore inoculation: the model of sand ecosystems. - Phytocoenologia, 32: 596—625.
Tilman, D. (1993): Species richness of experimental productivity gradients: how important is colonization limitation? - Ecology, 74: 2179-2191.
Vojtkó A. (szerk.) (2001): A Bükk hegységflórája. A Biikk hegység növényvilága I. — Sorbus 2001 Kiadó, Eger, 340 pp.
Waide, R. B., Willig, M. R., Steiner, C. F., Mittelbach, G., Gough, L., Dodson, S. I., Julay, G. P. & Parmenter, R. (1999): The relationship between productivity and species richness. - Anna. Rev. Ecol. Syst., 30: 257-300.
Whisenant, S. (1999): Repairing Damaged Wildlands. A Process-Orientated, Landscape- Scale Approach. - Cambridge Unversity Press, Cambridge, 312 pp.
Whitney, G. G. (1984): Fifty years of change in the arboreal vegetation of Fleart’s Content, an old growth hemlock-white pine-northern hardwood stand. - Ecology, 65: 403—408.
Wilson, S. D. & Tilman, D. (2002): Quadratic variation in old-field species richness along gradients of disturbance and nitrogen. - Ecology, 83: 492-504.
