Soil characteristics of the protected plant species of closing sandsteppes in the Upper Kiskunság area

  • Bence Fülöp University of Pannonia, Georgikon Faculty
  • László Nyári University of Pannonia, Georgikon Faculty
  • Márk Deák University of Pannonia, Georgikon Faculty
  • Annamária Balogh University of Pannonia, Georgikon Faculty
  • Csaba Molnár University of Pannonia, Georgikon Faculty
  • Judit Bódis University of Pannonia, Georgikon Faculty
  • István Sisák University of Szeged, Faculty of Agriculture
  • Csaba Vadász Kiskunság National Park
Keywords: Festucetum wagneri, edaphic factors, fine-scale patterns

Abstract

In determining the species composition and abundance conditions of the vegetation in the sandy areas, the site characteristics have a major importance. The closing sand grasslands (Festucetum wagneri) are one of the endemic sand grasslands in the Pannonian biogeographical region, most of their characteristic species are protected by law. A good basis for getting to know the fine-scale patterns of the habitat type is to determine the habitat preferences of the species on primeval grasslands (primary, undisturbed grasslands).
Our study was carried out in the Upper Kiskunság area, where we investigated 208 quadrates, 50x50cm each. From the quadrates, a total of 416 soil samples were collected, by sampling the two top soil layers. We determined the lime and humus content of our soil samples, the particle size composition and colour measurements were also performed. In the statistical analysis we used analysis of variance and principal component analysis.
Our results revealed a fine but firmly distinct niche segregation according to the edaphic factors, and help us to select and reestablish site-specific species populations, adapted to edaphic conditions during future habitat restorations.

References

Biró, M., Horváth, F., Révész, M., Molnár, Zs. & Vajda, Z. (2011): Száraz homoki élőhelyek és átalalkulásuk a Duna-Tisza közén a 18. századtól napjainkig. – In: Rosalia 6. Természetvédelem és kutatás a Duna-Tisza közi homokhátságon. – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 383–421.

Critchley, C. N. R., Chambers, B. J., Fowbert, J. A., Sanderson, R. A., Bhogal, A. & Rose, S. C. (2002): Association between lowland grassland plant communities and soil properties. – Biol. Conserv. 105: 199–215. https://dx.doi.org/10.1016/S0006-3207(01)00183-5

Czóbel, Sz., Cserhalmi, D., Nagy, J., Szerdahelyi, T. & Szirmai, O. (2007): Társulástan (Cönológia). – In: Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J. (szerk.): Botanika III. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 569-627.

Dövényi, Z. (szerk.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 406–409.

Fekete, G., Molnár, Zs., Kun, A., Virágh, K. & Botta-Dukát, Z. (2002): Záródó homokpusztagyep a Duna-Tisza-közén: a Festuca wagneri gyepjei. – In: Salamon-Albert, É. (szerk.): Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. – PTE, Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 381–411.

Gergely, A., Máté, A. & Vidéki, R. (2008): Csepeli-sík. – In: Király, G., Molnár, Zs., Bölöni, J., Csiky, J., Vojtkó, A. (szerk.): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. – MTA ÖBKI, Vácrátót, 11 p.

Hargitai, L. (1988): A talaj szerves anyagának meghatározása és jellemzése. – In: Buzás, I. (szerk.): Talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. A talajok fizikai-kémiai és kémiai vizsgálati módszerei. –Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 151–173.

Horváth, F., Dobolyi, Z. K., Morschhauser, T., Lőkös, L., Karas, L. & Szerdahelyi, T. (1995): Flóra adatbázis IV. 7. – MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 51–60.

Kecskeméty, L., Izsó, L. & Könyves Tóth, E. (2011): Bevezetés az IBM SPSS Statistics programrendszerbe. – Artéria Stúdió Kft., Budapest

Máté, A. (2014): 6260 Pannon homoki gyepek. – In: Haraszthy, L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. – Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, pp. 817–823.

Molnár, Zs., Király, G., Fekete, G., Aszalós, R., Barina, Z., Bartha, D., Biró, M., Borhidi, A., Bölöni, J., Csiky, J., Czúcz, B., Dancza, I., Dobor, L., Farkas, E., Farkas, S., Horváth, F., Kevey, B., Lőkös, L., Molnár, V. A., Magyari, E., Németh, Cs., Papp, B., Pinke, Gy., Schmidt, D., Schmotzer, A., Solt, A., Sümegi, P., Szmorad, F., Szurdoki, E., Tiborcz, V., Varga, Z. & Vojtkó, A. (2018): Növényzet. – In: Kocsis, K. (főszerk.): Magyarország nemzeti atlasza: természeti környezet. – Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 94–103.

Molnár, Zs., Varga, Z., Biró, M., Dénes, A., Fekete, G., Horváth, A., Kun, A., Ortmanné, Ajkai A. & Takács, A. A. (2006): Dunai-Alföld. – In: Fekete, G., Varga, Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. – MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 51–195.

Molnár, Zs. (szerk.) (2003): A Kiskunság száraz homoki növényzete. – Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Kecskemét. https://www.okologia.mta.hu/sites/default/files/homokkonyv_teljes_magyar.pdf

Stefanovits, P. (1981): Talajtan. 2. átdolgozott kiadás. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 380 p.

Vadász, Cs. (2015): Az inváziós növényfajok visszaszorításának tapasztalatai a Felső-kiskunsági Turjánvidéken. – In: Csiszár, Á., Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Rosalia kézikönyvek. – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 181–188.

Várallyay, Gy. (1993): A talaj mechanikai összetételének vizsgálata. – In: Buzás I. (szerk): Talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1. A talaj fizikai, ásványtani és ásványtani vizsgálata. – INDA 4231 Kiadó, Budapest, pp. 35–44.

Vidéki, R., Máté, A. & Molnár, Zs. (2008): Kiskunsági-homokhát. – In: Király, G., Molnár, Zs., Bölöni, J., Csiky, J., Vojtkó, A. (szerk.): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. – MTA ÖBKI, Vácrátót, 19 p.

IBM Corp. Released 2012. IBM SPSS Statistics for Windows, Version 21.0. Armonk, NY: IBM Corp.

Published
2019-12-31
Section
Scientific Research