Assessment of hiking as a cultural ecosystem service based on a questionnaire survey among visitors of the Börzsöny Mountains

  • Alexandra Havel Environmental Doctoral School, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences; Department of Nature Conservation and Landcape Management, Institute for Wildlife Management and Nature Conservation, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences
  • Dénes Saláta Department of Nature Conservation and Landcape Management, Institute for Wildlife Management and Nature Conservation, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences
  • Gergely Halász Environmental Doctoral School, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences; Department of Nature Conservation and Landcape Management, Institute for Wildlife Management and Nature Conservation, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences
  • György Orosz Department of Nature Conservation and Landcape Management, Institute for Wildlife Management and Nature Conservation, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences
  • Eszter Tormáné Kovács Department of Nature Conservation and Landcape Management, Institute for Wildlife Management and Nature Conservation, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences
Keywords: hiking, nature walks, Duna-Ipoly National Park, tourists, ecosystem services, social science inquiry

Abstract

The main aim of our paper is to reveal the factors influencing hiking as a cultural ecosystem service, and to demonstrate the complexity of cultural ecosystem services, based on a questionnaire survey carried out among the visitors of the Börzsöny Mountains. We used an online questionnaire for our research project, cleared and coded results, and analysed then with simple statistical methods. Our results show that our questionnaire was able to reach highly educated, middle-aged visitors of the Börzsöny, with relatively high income. Most of our respondents came from the neighbouring area or from the Budapest metropolitan area. Their main aim was excursion and hiking. They regarded the state of the ecosystems and the accessibility of the region good. They use hiking trails and lookout towers, but organised programs or other attractions affect their choice to a lesser degree. Hiking means a complex experience for them, closely connected to the mountains, the forests as well as to the beauty of the landscape as a cultural ecosystem service, clean air as a regulating service, and several aspects of wellbeing, such as relaxation, peace and tranquillity.

References

Artikel Bt. (2021): Börzsöny – Dunakanyar. Térségi Aktív Turisztikai Stratégia. Térségi helyzetfelmérés és értékelés. Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ megbízásából, 60 p. https://aofk.hu/wp-content/uploads/2021/10/borzsony-dunakanyar-tats-helyzetfelmeres.pdf

Benkhard, B. (2021): Túrázók a Pilis és a Visegrádi-hegység területén: a megközelítés problémája. Turizmus Bulletin, 21(3): 5–13. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2021v21n3.1

Benkhard, B., Csákvári, E. (2019): A kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások a gyalogos természetjárás szempontjából, Budapest környéki hegységeinkben. In: Fazekas, I., Lázár, I. (szerk.): Tájak működése és arculata. MTA DTB Földtudományi Szakbizottság, pp. 169–176.

Berki, Z., Kovács, A. Gy., Dudar, Z., Horgász, L-né, Nagy, L., Juhász, Sz. (2011): Börzsöny és az Ipoly völgye. Turistakalauz térképpel. Cartographia Kft., Budapest, 127 p.

Blicharska, M., Smithers, R. J., Hedblom, M., Hedenås, H., Mikusiński, G., Pedersen, E., Sandström, P., Svensson, J. (2017): Shades of grey challenge practical application of the cultural ecosystem services concept. Ecosystem Services 23: 55–70. https://doi.org/10.1016/j.ecoser.2016.11.014

Csákvári, E., Fabók, V., Babai, D., Dósa, H., Kisné Fodor, L., Jombach, S., Kelemen, E., Tormáné Kovács, E., Könczey, R., Mártonné Máthé, K., Michalkó, G., Remenyik, B., Tanács, E., Valánszki, I., Zölei, A. (2021): A gyalogos természetjárás és gombászás mint kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése – Az ökoszisztéma-állapottól a ténylegesen igénybe vett ökoszisztéma-szolgáltatás értékelésig. A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU biológiai sokféleség stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok projekt, Ökoszisztéma-szolgáltatások projektelem. Agrárminisztérium, Budapest, 119 p. https://doi.org/10.34811/osz.rekreacio.tanulmany

Csorba, P. (2021): Börzsöny. In: Csorba, P. (2021): Magyarország kistájai. Meridián Alapítvány, Debrecen, pp. 320–321. http://real.mtak.hu/121126/1/Csorba%20P.%20Magyaro%20kistajai%20MTA.pdf

Dövényi, Z. (2010) (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 p.

Eranus, E., Láng, S., Máth, A., Rácz, A. (2004): A kérdőíves adatfelvétel újabb módszerei: telefonos, számítógéppel támogatott (CAPI, CATI) és internetes adatgyűjtés. In: Letenyei, L. (szerk.) (2004): Településkutatás, Szöveggyűjtemény. L’ Harmattan Kiadó, Budapest, pp. 545–590.

Forgó, F. (2016): A pilisi térség ismertsége Magyarországon és a térség szerepe a hazai turizmusban. E-CONOM 5(1): 80–93. https://doi.org/10.17836/EC.2016.1.080

Füri, A. (2019): Ahol a cincérek élnek – a Duna-Ipoly Nemzeti Park. In: Bartha, D., Nagy, L., Oroszi, S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt., Balassagyarmat, pp. 533–541.

Halasi-Kovácsné Benkhard, B. R. (2018): Látogatómonitoring és látogatómenedzsment-vizsgálatok a Központi-Börzsöny területén. Egyetemi doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem, Természettudományi és Informatikai Doktori Iskola, Földtudományi Doktori Iskola, Debrecen, 149 p.

Héra, G., Ligeti, Gy. (2010): Módszertan – Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Osiris Kiadó, Budapest, 371 p.

Karátson, D. (2019): Tűzből született hegyvilág – Időutazás a földtani múltban. In: Bartha, D., Nagy, L., Oroszi, S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt., Balassagyarmat, pp. 15–40.

Kelemen, E. (2013): Az ökoszisztéma szolgáltatások közösségi részvételen alapuló, ökológiai közgazdaságtani értékelése. Doktori értekezés, Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő, 190 p. https://doi.org/10.14751/SZIE.2014.017

Kertész Z., I. (2019): Bakancsosok, turisták – A turistaság és a téli sportok története a Börzsönyben. In: Bartha, D., Nagy, L., Oroszi, S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt., Balassagyarmat, pp. 483–501.

Kovács, E., Pataki, Gy., Kelemen, E., Kalóczkai, Á. (2011): Az ökoszisztéma-szolgáltatások fogalma a társadalomkutató szemszögéből. Magyar Tudomány 2011(7): 780–787. http://epa.oszk.hu/00600/00691/00091/pdf/mtud_2011_07_0780-0787.pdf

Kovács, E., Kelemen, E., Czúcz, B. (2014): A természettől a jóllétig: az ökoszisztéma szolgáltatások természet- és társadalomtudományi meghatározottsága. In: Kelemen, E., Pataki, Gy. (szerk.): Ökoszisztéma szolgáltatások a természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Gödöllő – Budapest, pp. 15–34.

Kovács, E., Harangozó, G., Marjainé Szerényi, Zs., Csépányi, P. (2015): A Natura 2000 erdők közgazdasági környezetének elemzése. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Esztergom, 217 p.

MTÜ (Magyar Turisztikai Ügynökség) (2021): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0. Budapest, 542 p. https://mtu.gov.hu/cikkek/strategia

Magyar, Zs., Sulyok, J. (2014): Az ökoturizmus helyzete Magyarországon. Turizmus Bulletin 16(2): 14–23.

Mártonné Máthé, K., Császár, Zs. (2019): Valóban aktív a magyar lakosság? Aktív és ökoturisztikai keresletet és motivációt felmérő kutatás. Turizmus Bulletin 19(1): 45–57. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2019v19n1.5

MEA (Millennium Ecosystem Assessment) (2005): Ecosystems and Human Well-being: Synthesis. World Resource Institute, Washington D.C., 137 p.

Nagy, J. (2019): Védett és védendő értékek a lombozat alatt – A Börzsöny növényvilága. In: Bartha, D., Nagy, L., Oroszi, S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt., Balassagyarmat, pp. 171–197.

Nagy, L. (2019): Hóviharoktól a zivatarokig – A Börzsöny klíma képei. In: Bartha, D., Nagy, L., Oroszi, S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt., Balassagyarmat, pp. 97–109.

Ram, Y., Smith, M. K. (2019): An assessment of visited landscapes using a Cultural Ecosystem Services framework, Tourism Geographies 24(4–5): 523–548. https://doi.org/10.1080/14616688.2018.1522545

Ruff, J., Standovár, T. (2019): A természetesség jegyében, mégis gazdaságosan – folyamatos erdőborítás üzemi léptékben. In: Bartha, D., Nagy, L., Oroszi, S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt., Balassagyarmat, pp. 579–591.

Szeberényi, J. (2019): Egy roncsvulkán világa – A Börzsönyi tájak. In: Bartha, D., Nagy, L., Oroszi, S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt., Balassagyarmat, pp. 63–86.

Tormáné Kovács, E., Mihók, B., Fabók, V., Margóczi, K., Kalóczkai, Á., Kasza, V., Nagyné Grecs, A., Bankovics, A., Mile, O. (2022): Ökoturisztikai fejlesztést megalapozó kérdőíves felmérés a Felső-kiskunsági szikes tavakat látogatók körében. Természetvédelmi Közlemények 28: 86–107. https://doi.org/tvk-jnatconserv.2022.28.86

Vojnits, A., Csóka, Gy. (2019): A havasi cincértől a gímbikáig – Változatos állatvilág. In: Bartha, D., Nagy, L., Oroszi, S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt., Balassagyarmat, pp. 199–252.

http1: http://dinp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/6eves_terv.doc

http2: https://www.dunaipoly.hu/hu/helyek/vedett-teruletek/duna-ipoly-nemzeti-park/a-borzsony

http3: http://www.ipolyerdo.hu/borzsonyi-erdeszeteink

Published
2022-12-14
Section
Social Sciences in Conservation