Evaluation of the Hungarian blind mole rat translocation projects

  • János Ruzsa Eötvös Loránd University, Department of Systematic Zoology and Ecology
  • Viktor Schneider Szent István University, Faculty of Agriculture and Environmental Sciences
  • János Farkas Eötvös Loránd University, Department of Systematic Zoology and Ecology
  • Attila Németh BirdLife Hungary – Hungarian Ornithological and Nature Conservation Society; Hungarian Natural History Museum
Keywords: Nannospalax (superspecies leucodon), habitat suitability analysis, monitoring, Bagamér, Pocsaj, Öttömös, Baja

Abstract

Lesser blind mole rats, Nannospalax (superspecies leucodon) are among the most threatened mammals of Hungary. Because of theirs special lifestyle, the conservation of blind mole rats is especially challenging for nature conservation. Since 2013, a conservation program is underway in order to increase the number of the local blind mole rat populations. Four new populations have been established in the vicinity of different localities, in order of the year started: Bagamér (2013), Pocsaj (2015), Öttömös (2016) and Baja (2017). In this paper we are not only evaluating the success of each action, but we also try to find an explanation for the significant differences among the results of these actions. The features of the relocation site turned out to be just as important as the proper implementation of the recommendations of the blind mole rat translocation protocol. The presented results may contribute to successful conservation measurements in the future.

References

Andrési, P. (2002): Cselekvő természetvédelem. – Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – Orchis Természetvédelmi Egyesület, Budapest – Ásotthalom, 266 p.

Baillie, J. & Cokeliss, Z. (2004): Extinctions in recent time. – In: Baillie, J., Hilton-Taylor, C. & Stuart, S. N. (eds.): IUCN Red List of Threatened Species: A Global Species Assessment, IUCN, Gland – Cambridge, pp. 33–50.

Bajomi, B. (2003): Veszélyeztetett állatfajok visszatelepítésének eredményességét befolyásoló tényezők: a kékcsőrű réce és az eurázsiai hód magyarországi visszatelepítésének összehasonlító elemzése. – MSc diplomamunka, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 79 p.

Bajomi, B., Bera, M., Czabán, D. & Gruber, T. (2016). Eurasian beaver re-introduction in Hungary. – In: Soorae, P. S. (ed.): Global re-introduction perspectives: 2016. Case-studies from around the globe. IUCN/SSC Re-introduction Specialist Group, Environmental Agency, Gland – AbuDhabi, pp. 211–215.

Barnosky, A. D., Matzke, N., Tomiya, S., Wogan, G. O., Swartz, B., Quental, T. B., Marshall, C., McGuire, J. L., Lindsey, E. L., McGuire, K. C., Mersey, B. & Ferrer, E. A. (2011): Has the Earth’s sixth mass extinction already arrived? – Nature 471: 51–57. https://doi.org/10.1038/nature09678

Beck, B. B., Rapaport, I. G., Stanley-Price, M. R. & Wilson, A. C. (1994): Reintroduction of captive reared animals – In: Olney, P. J. S., Mace, J. M. & Feistner, A. T. C. (eds.): Creative Conservation: Interactive management of wild and captive animals. Chapman & Hall, London, pp. 265–286.

Ceballos, G., García, A. & Ehrlich, P. R. (2010): The sixth extinction crisis: loss of animal populations and species. – Journal of Cosmology 8: 1821–1831.

Csorba, G., Krivek, G., Sendula, T., Homonnay, Z. G., Hegyeli, Zs., Sugár, Sz., Farkas, J., Stojnić N. & Németh, A. (2015): How can scientific research change conservation priorities? – A review of decade-long research on blind mole rats (Rodentia: Spalacinae) in the Carpathian Basin. – Therya, 6: 103–121. https://doi.org/10.12933/therya-15-245

Dirzo, R., Young, H. S., Galetti, M., Ceballos, G., Isaac, N. J. & Collen, B. (2014): Defaunation in the Anthropocene. – Science 345: 401–406. https://doi.org/10.1126/science.1251817

Fidlóczky, J., Szitta, T., Nagy, L., Dudás, M., Fidlóczky, Zs., Tokaji, K., Altbäcker, V., Németh, A. & Cserkész, T. (2017): Sikerek és tanulságok: Három évtized ürge-áttelepítéseinek tapasztalatai – In: Mizsei, E. & Szepesváry, Cs. (szerk.): „Sikerek és Tanulságok a természetvédelemben” XI. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Absztrakt-kötet. Magyar Biológiai Társaság – MTA Ökológiai Kutatóközpont, pp. 34–35.

Gaskó, B. (2006): Javaslatok természetes és természetközeli élőhelyek védelmére a kiskunsági homokhát délkeleti felében (Kelebia, Öttömös, Ásotthalom, Mórahalom). – Kutatási jelentés, Szeged, 193 p.

Griffith, B., Scott, J. M., Carpenter, J. W. & Reed, C. (1989): Translocation as a species conservation tool: Status and strategy. – Science 245: 477–480. https://doi.org/10.1126/science.245.4917.477

Hadarics, T. (2011): Rudolf trónörökös, az ornitológus. – Ornis Hungarica 19: 149–163.

IUCN/SSC (1998): IUCN Guidelines for Re-introductions. – IUCN, Gland – Cambridge, 11 p.

IUCN/SSC (2013): Guidelines for Reintroductions and Other Conservation Translocations. Version 1.0. – IUCN Species Survival Commission, Gland, viiii + 57 p.

Kerpely, K. (2014): Déli-homokhátság (HUKN20008) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. – Natura 2000 Fenntartási Terv, WWF Magyarország, Budapest, 93 p.

Kreybig, L. (1934): A M. Kir. Földtani Intézet talajfelvételi, vizsgálati és térképezési módszere és célja. – A Magyar mérnök és Építész Egylet Közlönyének Havi Füzetei 12., 31 p.

Lee, R. & Hughes, B. (2008): Review of Waterbird Re-establishment in the AEWA region. – Research report to AEWA. Wildfowl & Wetlands Trust, Slimbridge, Gloucestershire, 107 p.

Magura, T. (szerk.) (2014a): A Kék-Kálló-völgye (HUHN20016) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve. – Natura 2000 Fenntartási Terv, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen, 44 p.

Magura, T. (szerk.) (2014b): A Pocsaji-kapu (HUHN20010) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területfenntartási terve. – Natura 2000 Fenntartási Terv, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen, 37 p.

Márkus, F. (2004): Gerinces állatfajok visszatelepítésének természetrajza Magyarországon, 1970-tól napjainkig. – Termvéd Közlem. 11: 359–369.

McGill, B. J., Dornelas, M., Gotelli, N. J. & Magurran, A. E. (2015): Fifteen forms of biodiversity trend in the Anthropocene. – Trends Ecol. Evol. 30: 104–113. https://doi.org/10.1016/j.tree.2014.11.006

Moldován, O. (2014): Az erdélyi földikutya Nannospalax (leucodon) transsylvanicus új populációjának létrehozása és az első év tapasztalatai. – Diplomamunka, Debreceni Egyetem, Debrecen, 44 p.

Nagy, J., Németh, T., Szabó, J., Pásztor, L. & Dobos, A. (2001): Tájgazdálkodási körzetek kialakítása a Kreybig-féle „Átnézetes Talajismereti Térképsorozat” alapján. – Acta Agraria Debreceniensis 1: 20–25.

Németh, A., Farkas, J., Krnács, Gy. & Csorba, G. (2010): KvVM Fajmegőrzési tervek: Nyugati földikutya (Nannospalax leucodon). – KvVM Természetvédelmi Szakállamtitkárság, Budapest, 31 p.

Németh, A., Csorba, G., Farkas, J., Krnács, Gy., Molnár, A., Boldogh, G. & Szelényi, B. (2013a): VM Fajmegőrzési tervek: Kárpát-medencei Nyugati földikutya kisfajok (Nannospalax (superspecies leucodon)). – VM Környezetügyért Felelős Államtitkárság, Budapest, 68 p. https://doi.org/10.l3140/RG2.2.25180.59529

Németh, A., Molnár, A., Szél, L., Horváth, T., Demeter, L. & Csorba, G. (2013b): Hogyan telepítsünk át földikutyát? Módszertani megfontolások szélsőségesen talajlakó rágcsálók megmentéséhez. – Termvéd Közlem. 19: 15–33.

Németh, A., Cserkész, T., Nagy, L., Altbäcker, V., Horváth, M., Prommer, M. & Váczi, O. (2018): RaptorsPrey LIFE project (LIFE13 NAT/HU/000183/b) – Layman’s report (2014–2018). Nimfea Nature Conservation Society, Túrkeve, 28 p.

Németh. A., Moldován, O. & Szél, L. (2020): Mindig útban? – Városias környezetben fennmaradt földikutya-állományok megőrzésének kihívásai Magyarországon. – Termvéd Közlem. 26: 52–69. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2020.26.52

Olajos, T. (2012): A magyarországi állatfaj-visszatelepítések elemzése az IUCN útmutató alapján. – BSc diplomamunka, Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, Gödöllő, 59 p.

Pullin, A. S. & Bajomi, B. (2008): Are we doing more good than harm? Evaluating effectiveness of nature restoration policy in Europe. – In: Sixth European Conference on Ecological Restoration. Ghent, pp. 1–5.

QGIS Development Team (2013): QGIS Geographic Information System. – Open Source Geospatial Foundation Project. http://qgis.osgeo.org

Rado, R., Wollberg, Z. & Terkel, J. (1992): Dispersal of young mole rats (Spalax ehrenbergi) from the natal burrow. – J. Mammal. 73: 885–890. https://doi.org/10.2307/1382211

Rakonczay, Z. (szerk.) (1989): Vörös Könyv: a Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 360 p.

Reading, R. P. & Kellert, S. R. (1993): Attitudes toward a proposed reintroduction of black footed ferrets (Mustela nigripes). – Conserv. Biol. 7: 569–580. https://doi.org/10.1046/j.1523-1739.1993.07030569.x

Schneider, V., Ruzsa, J., Czabán, D. & Németh A. (2019): Egy földikutya-áttelepítés tanulságai. – Termvéd Közlem. 25: 14–33. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2019.25.14

Seddon, P. J. (1999): Persistence without intervention: assessing success in wildlife reintroductions. – Trends Ecol. Evol. 14: 503. https://doi.org/10.1016/S0169-5347(99)01720-6

Seddon, P. J., Armstrong, D. P & Maloney, R. F. (2007): Developing the science of reintroduction biology. – Conserv. Biol. 21: 303–312. https://doi.org/10.1111/j.1523-1739.2006.00627.x

Sramkó, G. (2019): Délvidéki földikutya-állományok (Nannospalax montanosyrmiensis) filogeográfiai és populációgenetikai szerkezetének feltárása, genetikai állapotának értékelése céljából de novo SSR fejlesztés az új generációs módszerekkel. – Kutatási jelentés, Mikepércs, 24 p.

Sterbetz, I. (1979): Élő örökségünk. Génerózió, génbank. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 194 p.

Szilágyi, G. (szerk.) (2007): A Liget-legelő (Geszteréd, Hajdúhadház, Hajdúsámson) javasolt kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület természetvédelmi fenntartási terve. – Natura 2000 Fenntartási Terv, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen, 76 p.

Topachevskii, V. A. (1969): Fauna of the USSR: Mammals. Mole rats, Spalacidae. – Smithsonian Institution and the National Science Foundation, Washington, 308 p.

Vásárhelyi, I. (1926): Adatok a földikutya (Spalax hungaricus hungaricus Nhrg.) életmódjának ismeretéhez. – Állattani Közlem. 23:169–226.

Vida, G. (2018): Csökkenő biodiverzitás, növekvő gazdaság. Meddig? – In: Tardy J. & Dévai Gy. (szerk.): A biodiverzitásról másképp. Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, pp. 14–25.

Vidacs, J. A., Farkas, J. & Németh, A. (2013): Konvergenciák, divergenciák és adaptáció a talajlakó életmódot folytató emlősöknél. – Állattani Közlem. 98: 21–46.

Wolf, C. M., Griffith, B., Reed, C. & Temple, S. A. (1996): Avian and mammalian translocations: update and reanalysis of 1987 survey data. – Conserv. Biol. 10: 1142–1154. https://doi.org/10.1046/j.1523-1739.1996.10041142.x

http1: I. Katonai Felmérés (1782–85): HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest. http://mapire.eu/hu/map/firstsurvey/

http2: II. Katonai Felmérés (1806–1869): HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest. http://mapire.eu/hu/map/secondsurvey/

http3: III. Katonai Felmérés (1869–1887): HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest. http://mapire.eu/hu/map/thirdsurvey25000/

http4: II. Világháborús Katonai Felmérés (1941): HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest. http://mapire.eu/hu/map/hungary1941/

http5: 1959–2007 időszakból származó légifelvételek: Digitális légifelvétel archívum, Lechner Nonprofit Kft. légifilmtára (FÖMI, Budapest) https://www.fentrol.hu/hu/

Published
2020-11-23
Section
Scientific Research