The role of Natura 2000 sites in nature conservation in an agricultural landscape shown in the Turai-gyep lawn near Lőkösháza (SE Hungary)
Abstract
In the southern part of Békés County (Hungary), the proportion of agricultural areas is close to 90% of the total area, while the habitats of high conservation value are isolated in small fragments. In this paper, we present ornithological, botanical and entomological data from this geographical region, the Turai-gyep grassland Natura 2000 site near Lőkösháza, from 2010 to 2020. During the fieldwork, a total of 170 bird species were detected in the area, 57 of which regularly or occasionally bred on the study site. There are many protected and highly protected species among the breeders that do not breed in other parts of the region. The occurrence of protected, otherwise rare species in the landscape has also been detected during botanical data collection, and at the same time, the presence of a highly protected insect species (Fisher’s estuarine moth – Gortyna borelii lunata) also indicates the importance of the area. Comparing our findings with data from other Natura 2000 sites in the region, it is clear that the remaining natural habitats are of key importance to maintain the biodiversity of the area, and their disappearance would probably lead to the local extinction of several species.
References
Balogh, G. (2016): Kutatásaink és eredményeink Tótkomlóson. In: Balogh, G. (szerk.): Aki keres, talál… A Száraz-ér Társaság kutatásai 2011–2015 között. Száraz-ér Társaság Természetkutató és Környezetvédő Egyesület, Tótkomlós, pp. 6–8.
Bede, Á., Csathó, A. I. (2019): Complex characterization of kurgans in the Csanádi-hát region, Hungary. Tájökológiai Lapok 17(2): 131–145.
Bozó, L. (2017a): A Charadriiformes madárrend tagjainak vonulása és fészkelése Kevermesen és Lőkösházán. Állattani Közlemények 102(1–2): 25–49. https://doi.org/10.20331/AllKoz.2017.102.1-2.25
Bozó, L. (2017b): Kevermes madárvilága. Dél-békési Természetvédelmi és Madártani Egyesület, Kevermes, 122 p.
Bozó, L. (2018): Dél-Békés természeti értékei. Magánkiadás, Kevermes, 199 p.
Brickle, N. W., Harper, D. G., Aebischer, N. J., Cockayne, S. H. 2000: Effects of agricultural intensification on the breeding success of corn buntings Miliaria calandra. Journal of Applied Ecology 37(5): 742–755. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2000.00542.x
Chamberlain, D. E., Fuller, R. J., Bunce, R. G., Duckworth, J. C., Shrubb, M. (2000): Changes in the abundance of farmland birds in relation to the timing of agricultural intensification in England and Wales. Journal of Applied Ecology 37(5): 771–788. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2000.00548.x
Csathó, A. [J.] (1986): A battonya–kistompapusztai löszrét növényvilága. Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv 7: 103–115.
Csathó, A. J. 2005: A Battonya-tompapusztai löszpusztarét élővilága. Magánkiadás, Battonya, 129 p.
Csathó, A. I. (2009): A mezsgyék természetvédelmi jelentősége és védelmük időszerűsége. Természetvédelmi Közlemények 15: 171–181.
Csathó, A. I. (2010): A battonyai Gulyagyep élővilága. A Puszta 23: 201–257.
Csathó, A. I. (2015): A dombegyházi Jakabffy-gyep élővilága. A Puszta 25: 341–393.
Csathó, A. J., Csathó, A. I. (2009): A battonya-tompapusztai Külső-gulya flóralistája. Crisicum 5: 51–70.
Danyik, T. (2015): Nagy szikibagoly Gortyna borelii lunata. In: Deli, T., Danyik, T. (szerk.): A Körös-Maros Nemzeti Park állatvilága. Gerinctelenek. A Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei II. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas, pp. 338–339.
Danyik, T. (2018): Az atracélcincér (Pilemia tigrina) és élőhelyeinek természetvédelmi helyzetképe a Dél-Tiszántúlon. Crisicum 10: 169–192.
Deák, B., Tóthmérész, B., Valkó, O., Sudnik-Wójcikowska, B., Moysiyenko, I. I., Bragina, T. M., Apostolova, I., Dembicz, I., Bykov, N. I., Török, P. (2016): Cultural monuments and nature conservation: a review of the role of kurgans in the conservation and restoration of steppe vegetation. Biodiversity and Conservation 25(12): 2473–2490. https://doi.org/10.1007/s10531-016-1081-2
European Commission (2000a): Natura 2000. Managing our heritage. EU, Luxembourg.
European Commission (2000b): Managing Natura 2000 sites. The provisions of article 6 of the ‘Habitats’ Directive 92/43/CEE. EU, Luxembourg.
Evans, D. (2012): Building the European Union’s Natura 2000 network. Nature Conservations 1: 11–26. https://doi.org/10.3897/natureconservation.1.1808
Gill, F., Donsker, D. (eds.) (2019): IOC World Bird List (v 9.2). https://doi.org/10.14344/IOC.ML.9.2
Golawski, A. (2006): Changes in numbers of some bird species in the agricultural landscape of eastern Poland. Ring 28(2): 127–133. https://doi.org/10.2478/v10050-008-0036-8
Hadarics, T., Zalai, T. (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. An annonated list of the birds of Hungary. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, 277 p.
Haraszthy, L. (2019): Sárszalonka Gallinago gallinago. In: Haraszthy, L. (szerk.): Magyarország fészkelő madarainak költésbiológiája. 1. kötet. Fácánféléktől a sólyomfélékig. Pro Vértes Nonprofit Kft., Csákvár, pp. 513–517.
Hevesi, J. (2005): Határ mentén. Békés Megyei Önkormányzat, Typografika Kft., Békéscsaba, 175 p.
Kertész, É. (1999): Elek növényvilága. Crisicum 2: 35–49.
Király, G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 p.
Marik, P. (1998): A Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet madárvilága (1977–1997). A Puszta 15(1): 180–203.
Nagy, S., Nagy, K., Szép, T. (2009): Potential impact of EU accession on common farmland bird populations in Hungary. Acta Ornithologica. 44(1): 37–44. https://doi.org/10.3161/000164509X464867
Sallainé Kapocsi, J., Jakab, G., Csathó, A. I., Penksza, K., Tóth, T. (2012): A Dél-Tiszántúl növényfajainak Vörös Listája. In: Jakab, G. (szerk.): A Körös-Maros Nemzeti Park növényvilága. A Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei I. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas, pp. 380–399.
Siriwardena, G. M., Baillie, S. R., Buckland, S. T., Fewster, R. M., Marchant, J. H., Wilson, J. D. (1998): Trends in the abundance of farmland birds: a quantitative comparison of smoothed Common Birds Census indices. Journal of. Applied Ecology 35(1): 24–43. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.1998.00275.x
Szép, T., Nagy, K., Nagy, Zs., Halmos, G. (2012): Population trends of common breeding and wintering birds in Hungary, decline of longdistance migrant and farmland birds during 1999–2012. Ornis Hungarica 20(2): 13–63. https://doi.org/10.2478/orhu-2013-0007
Tucker, G. M., Heath, M. F. (1994): Birds in Europe: Their Conservation Status. Birdlife International, Cambridge, 600 p.
Webster, M. S., Marra, P. P. (2005): The importance of understanding migratory connectivity and seasonal interactions. In: Ricklefs, R. E. (ed.): Birds of Two Worlds: The Ecology and Evolution of Temperate-Tropical Migration. Johns Hopkins University Press, Baltimore, pp. 199–209.
Wilson, J. D., Taylor, R., Muirhead, L. B. (1996): Field use by farmland birds in winter: an analysis of field type preferences using resampling methods. Bird Study 43(3): 320–332. https://doi.org/10.1080/00063659609461025
Xu, Y., Si, Y., Wang, Y., Zhang, Y., Prins, H. H., Cao, L., de Boer, W. F. (2019): Loss of functional connectivity in migration networks induces population decline in migratory birds. Ecological Applications 29(7): e01960. https://doi.org/10.1002/eap.1960
http1: Agrárminisztérium: A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja. http://www.termeszetvedelem.hu (Letöltés dátuma: 2020. január 2.)
http2: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2020): Natura 2000 adatbázis: Gyulaszabadkígyósi gyepek. http://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hukm20010 (Letöltés dátuma: 2020. január 2.)
http3: Bozó, L., Rozgonyi, J., Csathó, A. I. (2019): Bíztató lépések a mezsgyék növény- és állattani értékeinek védelméért Dél-Békésben. https://greenfo.hu/hir/biztato-lepesek-a-mezsgyeknoveny-es-allattani-ertekeinek-vedelmeert-del-bekesben/ (Letöltés dátuma: 2020. január 2.)
