Conservation evaluation of the species Bulbocodium versicolor in Serbia
Abstract
The biggest part of the Bulbocodium versicolor population of the Danube—Tisa interfuvial area is scattered along the Stream Kőrös in Serbia, near the state border. Whereas the number of the individuals refer to viable population, the total area of habitat fragments occupied by the species is less then 1,5% of the estimated original habitat size. Unfavourable shaped, isolated habitats are characterised by degraded or even destroyed natural vegetation and most of them are smaller than 0.5 hectare. They are endangered by exotic plant invasions, shrub overgrowing and disturbations from neigbouring fields. The decrease of the groundwater levels is a presumable threatening factor. The prirority conservation measure is the restoration/rehabilitation of habitat patches containing the 95% of the individuals and connecting them by green corridors. The conservation of the whole population needs transboundary cooperation.
References
Butorac, B. (1999): Bulbocodium versicolor (Ker-Gawler) Sprengel. - In: Stefanovic, V. (szerk.): Red Data Book of Flora of Serbia 1., Beograd, pp. 242-245
Degen, A. (1904): Bulbocodium Ruthenicum Bge. a Duna és a Tisza közt. - Magy. Bot. Lapok. 3: 218-219
Gajié, M. (1986): Flora i vegetacija Suboticko-horgoske pescare. -Sumarski fakultét, Beograd & Sumsko gazdinstvo, Subotica, pp. 275-276
Iványi, I. (1892): Szabadka szabad királyi város története II. -Bittermann J. Könyvnyomdája, Szabadka, pp. 205
Juhász, A. (1989): A szegedi táj tanyái. - Móra Ferenc M. Évkönyve, Szeged, pp 101-108
Lalia, G. (2001): Gazdaságtörténeti pillanatképek Észak-Bácskából. - Szabadegyetem, Szabadka, pp. 73-79
Lányi, B. (1914): Csongrádmegye flórájának előmunkálatai. - Magy. Bot. Lapok 13: 232-274
Lányi, B. (1916): Újabb adatok Csongrád vármegye flórájához. - Magy. Bot. Lapok 15:267-268
Magyar, L. (szerk) (1991): Koreni-Gyökerek. — Történelmi Levéltár, Szabadka, 298 pp.
Magyar, L. (1999): Iratvallató. - Életjel, Szabadka, pp. 74-76
Nikolié, V. (1986): Neka saznanja o postglacijalnoj istoriji vegetacije podrucja Suboticko-Horgoske pesccare In: Gajié, M. (szerk.): Flora i vegetacija Suboticko-horgoske pescare. - Sumarski fakultét, Beograd & Sumsko gazdinstvo, Subotica, pp. 355-363
Pavicevié, N. & Stankevié, P. (1962): Pedoloske osobine Suboticko-Horgoske pescare. - Inst, za sumarstvo i drvnu industriju NR Srbije, Beograd, 200 pp.
Prodán, Gy. (1915): Bács-Bodrog vármegye flórája. - Magy. Bot. Lapok 14: 120-269
Sajmovié, B. (1978): Predlog za stavljanje pod zastitu znacajnih retkih i ugrozenih biljnih vrsta u SAP Vojvodini. — Priroda Vojvodine 4: 13—18
Sajinovié, B. & Sture, B. (1978): Zastita delova prirode od posebnog znacaja na podrucju opstine Subotice i okoline u funkciji zastite i unapredivanja covekove zivotne sredine. - Priroda Vojvodine, 4: 41-43
Sture, B. (1973): Mit kell negtartanunk és megvédenünk Bácska északkeleti részének növénytakarójában. - Létünk, 111/4:119-133
Sture, B. (1997): A Szabadka-Horgosi-homokpuszta temészetes flóraképe és megőrzésének kérdései. - Életjel, Szabadka, pp. 54
Tótth, S. (1831): Planum: Ductus cordonalis per liberam regiam cittern M. Theresiopolim. - Történelmi Levéltár, Szabadka, 3.1.2.55.
